Zalában egy Audi 290 km/órás sebességgel száguldott, mindezt teljesen legálisan.

A zalai autóipari fejlesztőközpont egy új, nagysebességű oválpályával bővült, amely lehetőséget biztosít a prototípusok izgalmas tesztelésére. A pálya különleges döntött kanyarjaiban akár 250 km/h sebességgel is próbára tehetők az új fejlesztések, így a mérnökök valós körülmények között tesztelhetik a járművek teljesítményét és stabilitását.

23 kilométernyi sáv felfestése, 11 560 köbméter kő és 34 368 tonna speciális aszfaltkeverék bedolgozása, 383 ezer köbméter föld megmozgatása után, nagyjából 16,3 milliárd forintból elkészült az AVL ZalaZone legújabb modulja. A 4450 méteres, nagysebességű oválpályán 250, esetenként 270 km/órás sebességig lehet tesztelni és fejleszteni különféle járműveket, legyenek azok teherautók, buszok vagy sportkocsik.

Nemrégiben részt vettem a Vezesstől rendezett megnyitón, ahol lehetőségem nyílt utasként végigjárni a 950 méteres egyenes szakaszokat, amelyek a 1275 méter hosszúságú és 350 méteres sugarú kanyarokkal összekötve alkotják az új pályát. Az új pályaelem teljes szélessége 22,5 méter, amelyből 3,75-3,75 méter jut a négy, egyenlő szélességű sávra, mindez pedig egy 16 méteres aszfaltozott felületen helyezkedik el.

A ZalaZone oválpályás bővítése egy nagyszabású projekt, amely körülbelül 40 millió eurós befektetést igényel a korábbi költségeken felül. A megnyitó ünnepségen Palkovics László hangsúlyozta Szíjj László, a Duna Aszfalt tulajdonosa iránti külön köszönetét, aki közpénzekből valósította meg ezt a fontos pályaelemet. Érdemes megemlíteni, hogy bár az AVL, a grazi székhelyű járműipari fejlesztő vállalat az üzemeltető, a beruházás mögött a magyar állam áll.

Palkovics László rávilágított a beruházás egyik legfontosabb mozgatórugójára: a térségben, különösen Csehországban, Romániában és Szlovákiában, az autóipar kulcsszerepet játszik a nemzetgazdaságokban. Amennyiben hazánk nem alakít ki egy világszínvonalú létesítményt, úgy valószínű, hogy ezt a lehetőséget más szomszédos országok fogják kihasználni.

Hamar Zoltán, az AVL ZalaZONE ügyvezető igazgatója a bejárás előtti sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a döntött oldalfalú kanyarok hiányában ebben a sebességtartományban csupán minimális ívű kanyarok lennének alkalmasak az autók biztonságos tesztelésére. Ennek következtében a ZalaZone területe a jelenlegi 250 hektárról akár 2000 hektárra is bővülhetne.

A járműfejlesztés terén több évtizedes tapasztalattal rendelkező elismert szakember a Vezess kérdésére reagálva kifejtette, hogy a 250-270 km/h maximális sebesség elegendő az ügyféligények 99,5%-ának kielégítésére. Hangsúlyozta, hogy a funkcionális fejlesztések, például a hirtelen kormánymozdulatokat megkövetelő kikerülési manőverek végrehajtásához az autógyártók nem alkalmaznak 300-350 km/h sebességet, még akkor sem, ha a jármű képes erre a sebességtartományra.

Az akár 400-450 km/órás végsebességgel rendelkező hipersportautók tesztelésére már léteznek speciális pályák. Ilyen például a Volkswagen Ehra-Lessien létesítménye Alsó-Szászországban, amely a hidegháború időszakában épült az egykori NSZK és NDK határvidékén. Ennek a különleges helyszínnek az volt a célja, hogy a kettévágott német területek között, a repüléstilalmi zónában biztonságos környezetben tesztelhessék a prototípusokat.

Nem véletlen, hogy a FIA-minősítésű mentőcsapat folyamatos készenlétben áll a zalai létesítményben. Az új, parabolika kanyarokkal összekötött pályaelem a nagysebességű tesztek otthona, amelynek kockázatait sosem szabad alábecsülni. A tesztközpont kapcsán folytatott beszélgetés során Hamar Zoltán a tesztelés során fellépő veszélyekről, illetve a különböző helyszíneken történt, sokszor tragikus kimenetelű balesetekről osztja meg gondolatait. Ezt a podcast adást minden autórajongónak szívből ajánlom, hiszen betekintést nyújt a motorsport izgalmas, mégis kockázatos világába.

A pályatest aszfaltja nem kiugróan érdes, mert a versenypályák még jobban tapadó, de gumizabáló felületével szemben a közforgalmú autópályák szimulációja az elvárás. Itt nem a gumiabroncsok kopása a kritikus, hanem a túlterhelésük a fő kockázat. A legnagyobb terhelést az ívkülső első gumiabroncs szenvedi el, ez terhelődhet és melegedhet túl először.

Mivel a haladási irány az óramutató járásával megegyező, hogy a gyorsforgalmi utak fel- és lehajtóinak megszokott közlekedési rendje itt is érvényesülhessen, a legnagyobb igénybevételnek a bal első kerék van kitéve.

A ZalaZone új ováljának különböző sávjaiban 21 és 180 km/óra közötti a semleges sebesség, az a tempó, aminél az autó oldalgyorsulás nélkül halad, mert a kocsira ható centrifugális és G erők kiegyenlítik egymást. Ebben az állapotban az autó elengedett kormánnyal is képes befordulni a maximum 47 fokos dőlésű falon.

Egy tesztmérnök oldalán éltem át a felejthetetlen pillanatokat, amikor egy RS6-os Audi volánja mögött száguldhattam. Sofőrünk mesterien navigálta a duplaturbós Avantot a döntött kanyarokon, ahol a 200 körüli sebességben zúgtunk át. Az egyenesekben a biturbó V8 motor ereje igazán szembetűnővé vált, ahogy 280-290 km/h sebességre gyorsultunk a parabolikák között. Az autó minden egyes pillanatban elképesztő magabiztossággal és fölénnyel teljesítette a kihívásokat, ami valósággal lélegzetelállító élményt nyújtott.

Mivel a pálya mentén nem találhatóak fák, útjelző táblák vagy fényvisszaverő oszlopok, amelyekhez viszonyítani lehetne a sebességet, a videó nem képes teljes mértékben visszaadni azt az adrenalint, amit a kérlelhetetlen V8 motor nyújt. Minden egyes váltás után az autó egy erőteljes rántással indul be, és szinte azonnal közelít a 300 km/h-hoz.

A ZalaZone egyedülálló lehetőségeket kínál az autóipar számára, köszönhetően a nagysebességű modullal, amely valós autópálya-szimulációt tesz lehetővé. A komplexum különféle anyagú épületekkel rendelkező okosvárosban helyezkedik el, ahol a vezetőtámogató rendszerek életszerű tesztelése valósulhat meg. Ezen kívül a kiszolgáló létesítmények, műhelyek és tárgyalók révén a ZalaZone ideális környezetet teremt az autók fejlesztéséhez, amely egész Európában páratlan lehetőségeket nyújt.

Nem célszerű azonnal rávágni, hogy a BMW-nek is van egy hasonlóan modern és sokrétű tesztlétesítménye Csehországban, Sokolovban, hiszen ez a létesítmény éppúgy nem nyújt széles körű hozzáférést más vállalatok számára, mint a Mercedes-Benz hasonlóan fejlett tesztközpontja.

A zalai tesztközpont elmúlt nyolc éve alatt csupán néhány havas napon volt szükség a munkafolyamatok szüneteltetésére, így az új ovális aszfaltréteg fűtése nem vált szükségessé. Ez a pálya önálló egységként működik a tesztközponton belül, és a szakmai szabályozások értelmében a HSO (High Speed Oval) nem kapcsolódik más pályaelemekhez. Az eltérő sebességek miatt ezek a pályaelemek világszerte elkülönítve találhatóak.

Mivel a pálya elsősorban személyautók tartóssági, akár 100 ezer kilométeres tesztjeiben kaphat főszerepet, a közutakkal szemben nem elsősorban a forgalom nagysága veszi igénybe a burkolatát. A felső aszfaltréteget az idő kezdheti ki, de a várt élettartama így is legalább 15 év lehet a zalai oválpályán, ahol tengelyterhelési és méretkorlátozás sincs.

Amennyiben sikerül az autóipari ügyfeleket a Graztól másfél órányira fekvő pályára vonzani, a ZalaZone legújabb moduljában nem csupán aerodinamikai, emissziós és fogyasztási teszteket végezhetnek, hanem az autók hőmenedzsmentjének és tartósságának vizsgálatára is lehetőség nyílik a világ vezető autógyártói és beszállítói számára. Azonban ez a hely nem csupán a szakmabeliek számára elérhető; a civil autórajongók is megtalálhatják itt a számításaikat. Ha olyan tréninget keresel, ahol a sebesség határait feszegetheted, cikkünkben felfedjük, milyen élményeket kínál a profi tesztmérnökök által kidolgozott drifteléssel gazdagított vezetéstechnikai oktatás.