Denzel Washington, a 70. életévét betöltő művész, aki Shakespeare klasszikusaitól a legizgalmasabb akciófilmekig minden műfajban maradandót alkotott.


A színész pályafutása alatt szinte folyamatosan olyan karaktereket kelt életre, akik mindannyian az igazság nyomában járnak, valamilyen formában vagy irányban.

Vannak olyan színészek, akiknek a vásznon való jelenléte olyan magával ragadó, hogy csupán a létezésük is elegendő ahhoz, hogy azonnal felhívják magukra a figyelmet. Anthony Hopkins például ékes bizonyítéka ennek: mindössze negyed órát tölt A bárányok hallgatnak című filmben (1991), mégis teljes mértékben dominálja a közel kétórás alkotást, és még Oscar-díjat is nyert emblematikus alakításáért. Hasonlóan lenyűgöző tehetséggel bír Denzel Washington is, aki nemrégiben, december 28-án ünnepelte a 70. születésnapját.

Bár újságírást tanult az egyetemen, miután megszerezte a diplomáját, inkább a színészet felé fordult, de csak egy évet töltött az Amerikai Színház Konzervatóriumban, utána rögtön meg is próbálkozott a szakmával. Első mozifilmes szerepét az 1981-es Az én fekete fiam című vígjátékban kapta, melyben George Segal karaktere azzal szembesül, hogy van egy tinédzser korú, fekete bőrű fia. Ám a nyolcvanas évek nem is a mozi, hanem a tévé miatt emlékezetes Denzel Washington számára: 1982 és '88 közt futott az Egy kórház magánélete című sorozat, ami több mint tíz évvel megelőzte az 1994-ben indult Vészhelyzetet. Az NBC szériájában Washington hat évadon át alakította Dr. Philip Chandlert.

ekkor még legjobb mellékszereplő kategóriában (a legjobb főszereplőnek járó díjat a 2001-es Kiképzésért kapta meg).

a színész már ekkor a legkülönbözőbb műfajokban csillogtatta meg tehetségét: a kórházsorozatok és háborús filmek világát követően egy életrajzi drámában, az 1992-es Malcolm X-ben formálta meg a címszereplő aktivistát. Egy év elteltével Kenneth Branagh legkiemelkedőbb Shakespeare-átiratában, a Sok hűhó semmiértben lépett színpadra, ahol Don Pedro hercegét életre keltette. Emlékeim szerint számomra ez volt az első alkalom, hogy a képernyőn láttam őt, vagy ha nem is, akkor minden bizonnyal ez a film hagyta bennem a legmélyebb nyomot. Különösen emlékezetes volt, hogy amikor a kábeles HBO csatornán bemutatták, készült hozzá egy saját előzetes is, amelyben a színészeket sorolták fel. A narrátor hangja a mai napig visszhangzik a fejemben: "... Emma Thompson, Keanu Reeves és Denzel Washington." Ebben a filmben...

De ez még korántsem volt az utolsó olyan Shakespeare-feldolgozás, amelyben maradandót alkotott.

Az 1995-ös Kék ördög már egy veretes hard-boiled krimi (olyan, amiket Raymond Chandler is írt), amiben Washington egy háborús veteránt alakít, akit egy eltűnt nő megkeresésével bíznak meg. Az 1996-os A bátrak igazsága pedig egy háborús thriller: Serling ezredes (Washington) furcsa dologra bukkan az első női katona kapcsán, aki megkapná a Hűség érdemérmet. Szóval ezekben a filmekben is olyan figurát alakít, aki valamilyen módon az igazságot keresi. Ebben az évben egy romantikus vígjátékban is láthattuk a színészt: a Kinek a papné című filmben Whitney Houston mellett szerepel. A kilencvenes évek második fele a thrillereké volt - ennek előszele a Kék ördög: a Letaszítva (1998) és A csontember (1999) is a műfaj legjobbjai lettek.

Eddig is a teljesség igénye nélkül szedtük össze Washington filmjeit, a kétezres években (és utána) meg pláne csak a legfontosabbakra koncentrálunk: ez az időszak az Emlékezz a titánokra! című sportfilmmel indult, és 2004-ben mutatták be A mandzsúriai jelöltet, de ekkor már markánsan megjelentek az akciófilmek is, amit elsősorban a szintén 2004-es A tűzben edzett férfi képvisel, de ne feledkezzünk meg a hetvenes évek Amerikájában játszódó Ridley Scott-filmről, az Amerikai gengszterről sem, amivel Washington a gengszterfilmek világában tett egy jelentős kitérőt.

A színész különösen kedveli a műfaji felfedezőutakat: az Éli könyvével (2010) a posztapokaliptikus sci-fi univerzumba lépett be, míg a 2016-os A hét mesterlövész remake-jében a western világának izgalmait tapasztalta meg. Kettejük között pedig bemutatkozott Denzel Washington legnagyobb népszerűségnek örvendő filmje, amely azóta egy egész franchise-t alakított ki maga körül.

Ezek a filmek mélyen rezonálnak az alapvető igazságérzetünkkel, ami nagyban hozzájárul a népszerűségükhöz. Ezen kívül Denzel Washington lenyűgöző alakítása is kulcsszerepet játszik: ő képes arra, hogy egy barátságos úriemberből pillanatok alatt hidegvérű, profi gyilkossá változzon.

Az utóbbi időszakban érdemes külön figyelmet szentelni egy másik Shakespeare-mű feldolgozásának: Joel Coen rendezésében készült Macbeth tragédiájában a főszereplő lenyűgöző teljesítményt nyújt, miközben saját magát is mélyrehatóan vizsgálja.

Legutóbb a Gladiátor II című filmben tűnt fel, de ha valaki újra szeretné látni őt egy Shakespeare-műben, akkor egészen a Broadway-ig kell utaznia. Itt, a tervek szerint 2025 tavaszától kerül színre az Othello, ahol ő fogja megformálni a címszereplőt, míg Jagót Jake Gyllenhaal alakítja majd.

Denzel Washington nemrégiben megosztotta gondolatait arról, hogy noha A Védelmező 3-mal hivatalosan is befejezték a trilógiát, még két újabb filmben fogja megformálni karakterét. Ugyanakkor, a hetvenedik életévhez közeledve komolyan fontolóra veszi a visszavonulás lehetőségét. Ez a kerek évforduló tehát egyfajta keserédes pillanat, hiszen jelzi, hogy a jövőben már nem láthatjuk őt annyi új filmben (bár a Fekete Párduc 3. még szerepel a tervei között). Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy Denzel Washington eddigi munkásságával maradandó nyomot hagyott a filmművészetben, és örökre beírta magát a történelem lapjaira.

Related posts