A Heim Pál Kórház sürgősségi osztályának munkatársai mindannyian átéltek már olyan helyzetet, amikor a beteg gyermekek hozzátartozói agresszíven léptek fel. Ezek az élmények rávilágítanak arra, hogy a stresszes körülmények és a szorongás milyen hatással l
A skála széles spektrumot ölel fel, kezdve a kiabálástól egészen a szexuális zaklatásig.
A sürgősségi ellátásban dolgozók 100 százaléka tapasztalt már valamilyen verbális agressziót a beteg gyerekek hozzátartozói részéről - hívja fel a figyelmet a hvg.hu az Orvosi Hetilapban a közelmúltban megjelent kutatásra.
A munkahelyi erőszak jelenségének feltérképezése a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet keretein belül, amelyet Fliegauf Gergely, Várnai Dóra Eszter, Guti Tünde, Baranyi Krisztina, Ráczkevy-Deák Gabriella és Mészner Zsófia készítettek, a kórház munkatársainak verbális és fizikai támadásokra vonatkozó tapasztalatait elemzi. A tanulmány részletesen osztályozza az erőszak különböző formáit, beleértve a kiabálást, a köpést, a rúgást, valamint a szexuális zaklatást is, rávilágítva a gyermekkórház dolgozóit érintő komoly problémákra.
A Heim Pál Gyermekkórház tavaly egy anonim, önkéntes kutatást indított, amelyben 266 egészségügyi munkatárs vett részt. Az alanyok között ápolók, szakápolók, orvosok, szakorvosok és pszichológusok is helyet kaptak. Ez a létszám a kórház dolgozóinak közel 24 százalékát jelenti, mindannyian legalább egy éve aktívan dolgoznak az egészségügyi szektorban. A válaszadóik túlnyomó többsége, több mint 80 százaléka nő, ami a kórházban általánosan megfigyelhető tendencia, hiszen az intézményben jelentősen több női munkatárs dolgozik, mint férfi.
kevés figyelmet kap a gyerekgyógyászati intézetekben tapasztalható munkahelyi erőszak jelensége, pedig ez a probléma világszerte jelentős méreteket ölt. A cikkben egy több mint ezer fős mintával készült kínai kutatásra hivatkoznak, amely megdöbbentő eredményekkel szolgál: a gyermekkórházak dolgozóinak közel 70%-a számolt be arról, hogy a megelőző év során legalább egyszer verbális vagy fizikai bántalmazás áldozatává vált a munkahelyén. A kutatás szerzői hangsúlyozták, hogy a jelenség mögött húzódó okok és következmények alaposabb vizsgálata elengedhetetlen a helyzet javítása érdekében.
A jelenség a munkavállalók kiégéséhez, a végzett feladatok színvonalának csökkenéséhez, majd végül a munkahely elhagyásához vezet. Ezek következményeként romlik a betegellátás minősége, ami közvetve sérti a gyermekek alapvető emberi jogait.
A tanulmányban összesen 46 agresszív magatartásforma gyakoriságát mérték aszerint csoportosítva, hogy a betegek, a hozzátartozók vagy a kollégák követték-e el azokat. Az eredmények alapján a dolgozók leggyakrabban verbális erőszakkal, ezen belül kiabálással, sértegetéssel, káromkodással és becsmérlő fenyegetéssel szembesülnek. A kutatás előtti évben a dolgozók mintegy 78 százaléka tapasztalt verbális erőszakot, de 60 százalékuk már a betegek részéről is tapasztalt ilyet, sőt a kollégák részéről is 53 százalék számolt be efféle negatív élményről.
Figyelemre méltó adat, hogy a munkavállalók 14 százaléka már tapasztalt verbális szexuális zaklatást a hozzátartozóik részéről, míg 13 százalékuk a betegek, különösen a tinédzserek részéről szenvedett el ilyen jellegű támadást. A fizikai agresszió előfordulása ennél jóval ritkább.
A legfrissebb felmérések alapján aggasztó adatok látnak napvilágot az egészségügyi dolgozók elleni erőszakos cselekedetekről. A hozzátartozók körében a fizikai agresszió arányai a következőképpen alakulnak: 4 százalékuk köpte le az egészségügyi munkatársakat, 3,2 százalékuk pedig eltolta őket, míg 2 százalékuk valamilyen eszközt használt a támadásra. A betegek részéről viszont még drámaibb a helyzet: az előző évben a dolgozók közel 20 százaléka szenvedett el rúgást, míg 10 százalékukat köpte le, és 9 százalékukról kiderült, hogy harapásos támadást éltek át. A kutatás hangsúlyozza, hogy a női egészségügyi dolgozók gyakrabban válnak áldozatává az ilyen jellegű támadásoknak.
A kutatás során megfigyelték, hogy a hierarchikus ranglétrán való elhelyezkedés és az agresszió tapasztalása között fordított arány áll fenn: minél feljebb áll valaki a rangsorban, annál ritkábban szembesül agresszív megnyilvánulásokkal. Érdekes módon a sürgősségi osztályon dolgozó válaszadók körében azonban minden egyes résztvevő tapasztalta a hozzátartozók részéről megnyilvánuló verbális agressziót. Ez a jelenség kiemelkedő mértékben jelentkezik a vizsgált szervezeti egységek között, és különösen aggasztó, hogy ilyen magas arányban fordul elő.
Bár a jelenség globálisan jelen van, a tanulmány hangsúlyozza, hogy a Heim Pál Gyermekkórházban a hozzátartozók által elkövetett erőszakos esetek száma meghaladja a nemzetközi átlagot. Míg a nemzetközi statisztikák szerint ez az arány 68,6 százalék, addig a Heim Pál Gyermekkórházban ez a szám 78,7 százalékra emelkedik.
A szerzők a nemzetközi és a hazai tapasztalatokkal összhangban egyebek közt javasolták a sürgősségi ellátást nyújtó osztályokon előtérként, úgynevezett védelmi zónaként funkcionáló várótér kialakítását, továbbá a biztonsági személyzet folyamatos jelenlétét a sürgősségin.