Lehetséges, hogy a NASA tevékenységei valamilyen módon hozzájárultak a Mars felszínén lévő életformák pusztulásához?
Melyik csillagjegyben született a párod? Ha az alábbiak közül valamelyikben, akkor szinte biztos lehetsz benne, hogy nem fog megcsalni.
Az emberi kíváncsiság és kutatási vágy nem csupán felfedezésekhez vezethet, hanem súlyos következményekkel is járhat. Elképzelhető, hogy anélkül pusztítunk el idegen életformákat, hogy valaha is felfedeznénk őket, akár a Marsra, akár más égitestekre lépve. Dirk Schulze-Makuch egy aggasztó elméletet fogalmazott meg ezzel kapcsolatban, mely szerint a NASA 1976-ban indított két űrszondája már akkor is élő organizmusokat semmisíthetett meg. E gondolatok a Computer Bild magazinban kaptak helyet, és rávilágítanak arra, hogy a felfedezés iránti vágyunk nem mindig a tudományos előrehaladás, hanem a felelősségteljes gondolkodás irányába kellene, hogy terelje figyelmünket.
A Berlini Műszaki Egyetem bolygók lakhatóságával és asztrobiológiával foglalkozó professzora, Schulze-Makuch, figyelmeztetett arra, hogy a múltbeli űrmissziók esetlegesen káros hatásokat gyakorolhattak a Marsra. Bár a vizsgálatok során csupán egy apró űrszonda került a fókuszba, a lehetséges környezetszennyezés gyanúja még mindig fennáll. 1976-ban a NASA Viking 1 küldetése keretében két űrszonda érkezett a vörös bolygóra, ahol egy innovatív kísérlet célja a víz szerepének feltárása volt. "A NASA Viking leszállóegységei által végzett kísérletek véletlenül marsi életformák elpusztításához vezethettek, mivel a túlzott vízhasználat kedvezőtlen következményekkel járt" - írta Schulze-Makuch a Nature Astronomy folyóiratban megjelent tanulmányában.
A Mars zord és barátságtalan környezete – az erős sugárzás és a szerves anyagokból származó, életet fenyegető mérgező vegyületek – aligha kedvez az élet fennmaradásának. Azonban a felszín alatti jég felfedezése új perspektívát kínált a tudósok számára, akik addig szinte biztosak voltak abban, hogy a Vörös Bolygó csupán egy élettelen sivatag. Ráadásul a Viking 1 és Viking 2 űrszondák által végzett életkereső kísérletek meglepő pozitív eredményeket hoztak. A kérdés, hogy vajon ezek az eredmények csupán egy mérési anomáliának voltak-e köszönhetőek, a tudományos közösségben azóta is heves viták tárgyát képezik.
A Földön nincsenek olyan környezeti feltételek, amelyek pontosan megfelelnének a Marson fennállónak. Schulze-Makuch szerint azonban a chilei Atacama-sivatagban legalább hasonlóságokat lehet találni. "Egy esetben az Atacama-sivatagban történt példátlan esőzést követő árvíz a korábban bejelentett fajok 75-87 százalékának kipusztulásához vezetett" - írja a kutató. Ez valószínűleg a hirtelen és hatalmas vízbeáramlásnak volt köszönhető, amellyel az élőlények - amelyek alkalmazkodtak a hiperarid (nagyon száraz) körülményekhez - nem tudtak megbirkózni. "A Mars még szárazabb hely, mint az Atacama-sivatag. Ha még van ott őshonos mikrobiális élet, akkor feltételezhető, hogy a Marson élő élet még érzékenyebb a folyékony víz hirtelen megjelenésére" - tette hozzá a kutató.
Schulze-Makuch véleménye szerint a kutatóknak a sókra kellene helyezniük a fókuszt. "Hiperarid környezetben az élőlények képesek vízhez jutni a sók révén, amelyek a légkörből vonják el a nedvességet. Így a sók kulcsszerepet játszanak az élet keresésében a Marson" - nyilatkozta a tudós a Quartz cikkében. A Space.com-nak pedig kifejtette, hogy a sók segítségével a mikroszkopikus organizmusok közvetlenül vonhatják el a vizet a légkörből. Érdekes módon a víz a korábban gondoltnál hosszabb ideig megmaradhat a sóban, ami rendkívül fontos, mivel ez a mikroszkopikus szinten megnöveli a víz aktivitását, így lehetővé téve a mikrobák számára a vízhez való hozzáférést.
Schulze-Makuch szerint a Mars felszínén rejlő potenciális életformák számára elengedhetetlen a víz, azonban a sók kulcsszerepet játszanak az élet nyomozásában. "A Mars és a Föld rendkívül hasonlóak egymáshoz, és számos azonos típusú ásvány található mindkét égitesten. Ha a Marson életet keresünk, akkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül a víz fontosságát sem" - nyilatkozta az űrkutatással foglalkozó portálnak.
