A rákos megbetegedések körülbelül fele elkerülhető lenne!

Megalakult a Mellrák Koalíció, amely a mellrák elleni küzdelem erősítésére jött létre

Évente 10 millió ember hal meg rákban. Ez több, mint a HIV/AIDS, a malária és a tuberkulózis okozta halálozások együttvéve. A rákkal összefüggő halálozások 40 százaléka megelőzhető lenne életmódváltással, az olyan kockázati tényezők kizárásával, mint a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a helytelen táplálkozás és a fizikai inaktivitás. Az összes rákos haláleset egyharmada megelőzhető rutin szűréssel, korai felismeréssel és kezeléssel - olvasható a Rákellenes Világnap oldalán.

A dohányzás körülbelül 15 ráktípushoz kapcsolódik, köztük a tüdő- és májrákhoz. A dohányzás abbahagyása jelentősen javítja a várható élettartamot és az életminőséget.

Az alkoholfogyasztás mérséklésével jelentősen csökkenthető a száj-, nyelőcső- és mellrák kialakulásának kockázata.

A rendszeres testmozgás és az egészséges testsúly megőrzése csökkenti számos rák, köztük a vastagbél- és veserák kockázatát.

Az ultraibolya sugárzásának való kitettség csökkentése és a szoláriumok elkerülése segít megelőzni a bőrrákot.

A korai felismerés jelentősen növeli a túlélési arányt. Például a korai stádiumú emlőrák 5 éves túlélési aránya 99%, ha megfelelő kezelés áll rendelkezésre és időben biztosított, szemben a késői felismerés 27 százalékával. A rutin szűrővizsgálatok, mint például az emlőrák mammográfiája, a méhnyakrák esetében a nőgyógyászati vizsgálat és a vastagbélrák esetében a kolonoszkópia kulcsfontosságúak. Ezek a tesztek a tünetek megjelenése előtt kimutathatják a rendellenességeket, lehetővé téve a korai beavatkozást.

A legfrissebb kutatások alapján a rákos megbetegedésekből eredő halálozások közel felét globálisan megelőzhetnénk. A The Lancet folyóiratában publikált tanulmány rámutatott, hogy 4,45 millió rákos haláleset köthető a 34 azonosított megelőzhető kockázati tényező egyikéhez. Ez a szám a világ összes rákos halálozásának 44,4%-át jelenti. 2019-ben a rákos megbetegedések megelőzésére adott kedvező válaszok között az alkoholfogyasztás és a dohányzás kiemelkedett, mint a legfőbb kockázati tényezők. Érdekes módon, a metabolikus kockázati faktorok, például a magas testtömegindex (BMI) és a cukorbetegség, a 2010 és 2019 közötti időszakban a legnagyobb növekedést mutatták a rákos halálozások terén.

Tavaly novemberben elindult a Mellrák Koalíció, amely egyedülálló módon civil szervezetek, érdekvédelmi csoportok és akadémiai intézmények összefogásával jött létre. Célja, hogy megerősítse a mellrák elleni harcot, és egyesítse az erőforrásokat a betegség leküzdése érdekében.

Az emlőrák világszerte - és Magyarországon is - a leggyakoribb daganatos megbetegedés az éves új előfordulásokat tekintve, valamint a rákkal összefüggésbe hozhatóan a vezető halálok a nők körében. A betegség által okozott társadalmi és gazdasági károk rendkívül jelentősek, nem beszélve a betegek és hozzátartozók életminőségéről. Elmondható, hogy különösen fontos az emlőrák korai stádiumban történő azonosítása és kezelése, mely jelentősen javítja a túlélési mutatókat, továbbá növeli a jobb életminőséget illetve daganat-mentes élet valószínűségét.

A kezdeményezés keretében Prof. Dr. Dank Magdolna, onkológus és az Egészség Hídja, Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület elnöke hangsúlyozta, hogy "az emlőrák a legtöbb esetben krónikus betegség, így a hatékony küzdelemhez nem elegendő csupán az állami szerepvállalás; egy széleskörű összefogásra van szükség, amelyben sokan részt vesznek."

Az Egészség Hídja, Összefogás a Mellrák Ellen betegszervezet közel 1200 mellrákon átesett nő bevonásával készített átfogó kutatást 2024-ben, melynek előzetes eredményei már elérhetőek. A kutatásban a válaszadók legnagyobb része - 63 százaléka - a 45-65 év közötti korosztályból került ki, vagyis az a korcsoport, akik az állam által szervezett mammográfiai szűrésekre meghívást kapnak. 44 és annál fiatalabb 19 százalék, míg a 65-nél idősebb a kitöltők 18 százalékát tette ki.

A válaszadók iskolai végzettségi szintje meglehetősen kiegyenlített képet mutat. A résztvevők 47%-a rendelkezik egyetemi vagy főiskolai diplomával, míg 50%-uk közép- vagy szakiskolai végzettséggel büszkélkedhet. Mindössze 2% jelezte, hogy legmagasabb iskolai végzettsége az általános iskola, és 1% nem kívánt megosztani információt a végzettségéről.

A rákbetegek egyik félelme a munkahely elvesztése, vagy a felgyógyulás utáni visszatérés kérdése.

A kitöltők között 83 százalék aktív kereső volt, mielőtt a kezeléseket megkezdte, 25 százalékuk pedig a kezelések alatt is aktív maradt.

Tóth Krisztina, az Egészség Hídja, Összefogás a Mellrák Ellen alelnöke szerint ez is jól tükrözi, hogy a modern orvosi kezelések jelentős része lehetőséget biztosít a nőknek arra, hogy ne kelljen elhagyniuk munkahelyeiket. Azonban ennek megvalósulásához elengedhetetlen a család és a munkahely támogatása, valamint a rugalmasság, ezért fontos, hogy a témát széleskörűen a közbeszéd középpontjába helyezzük!

Az emlőrák felfedezésének módjai között a válaszadók 67 százaléka saját magának köszönheti a diagnózist, ami hangsúlyozza az önvizsgálat jelentőségét. Ezen kívül a rendszeres szűrésre járó nők 21 százaléka is két szűrés közötti időszakban, önállóan észlelte az elváltozást. Az állami népegészségügyi szűrések keretében a daganatot csupán 31 százalékban diagnosztizálták, míg a többi esetben más szűrőprogramok során derült fény a betegségre. Ez a helyzet arra figyelmeztet, hogy az önálló ellenőrzések és a rendszeres szűrések egyaránt kulcsszerepet játszanak a korai felismerésben.

A tünetek észlelése után a nők többsége, egészen pontosan 53%, egy hónapon belül orvosi segítséget kért, ami biztató jelenség. Ugyanakkor akadtak olyan esetek is, amikor több mint egy év eltelt, mire az érintett személyek szakemberhez fordultak.

A tavalyi év során három különböző kutatásunk eredményeként számos olyan területet azonosítottunk az egészségügyi rendszerben, ahol fejlesztésekre van szükség. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni az egyéni felelősségvállalást sem. Különösen fontos, hogy a nők 18 éves koruktól kezdve havonta, a ciklus 5-8. napján végezzenek önvizsgálatot a melleiken. A 45-65 éves korosztály számára pedig elengedhetetlen a korai felismerés érdekében, hogy kétévente részt vegyenek a népegészségügyi mammográfiás szűrésen. A diagnózis után a személyre szabott kezelést a lehető leghamarabb el kell kezdeni, hogy biztosítsuk a tünetmentességet, amely sok esetben életük végéig tarthat - tette hozzá Krisztina a kutatási eredményekhez.