A streaming jövője a csomagolt tartalmakban található.
A felhasználók már nem csupán egyesével kutatják a tartalmakat – a közös erőfeszítések és az aggregált megoldások jelenthetik a következő forradalmi lépést.
A streamingpiac dinamikus fejlődése úgy tűnik, hogy lassulásnak indult, és ezzel párhuzamosan a felhasználók egyre tudatosabban választják meg az előfizetéseiket. Azok az idők, amikor mindenki külön-külön csatlakozott a Netflixhez, a Disney+-hoz vagy az HBO Maxhoz, mostanra a racionalizálás időszakává vált. A Deloitte legfrissebb elemzése rávilágít, hogy a következő évek során nemcsak a platformok száma fog csökkenni, hanem a nézői szokások is jelentős átalakuláson mennek keresztül, ami akár a régi kábeltévés modell visszatérését is eredményezheti.
A számok már most is mutatják az irányt: míg 2018-ban egy európai felhasználó átlagosan 1,3 platformra fizetett elő, addig 2024-ben már több mint kétszer annyira. Az Egyesült Államokban stabilan 4 körül mozog ez az érték. Csakhogy ezzel együtt nőtt a fáradtság is: a sok külön előfizetés, bejelentkezés és tartalomkeresés egyre többeknek okoz gondot, különösen akkor, ha közben a havidíjak is folyamatosan emelkednek, és a jelszómegosztást is korlátozzák.
Egy innovatív megoldásként léphet színre az aggregációs modell, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók egyetlen platformon, egyetlen előfizetéssel férjenek hozzá több különböző szolgáltatáshoz. Ez a koncepció sokak számára ismerős lehet, hiszen a régi kábeltévés csomagokhoz hasonlít, de mostani formájában a digitális világban kap új értelmet. A Deloitte legfrissebb elemzése alapján ezek a "csomagolt ajánlatok" mind a felhasználóknak, mind a szolgáltatóknak kedveznek: a felhasználók alacsonyabb árakat élvezhetnek, míg a szolgáltatók előnyhöz jutnak a hosszabb távú elköteleződés és a csökkentett lemondási arány révén.
Az átalakulás elsődleges nyertesei valószínűleg a hagyományos televíziós társaságok, a távközlési cégek és a technológiai óriások lesznek, akik már rendelkeznek a szükséges infrastruktúrával és egy stabil ügyfélkörrel, így könnyedén átvehetik az aggregátor szerepét. Ugyanakkor a streaming szolgáltatók sem maradnak hátrányban: az aggregáció révén kiszervezhetik azokat a feladatokat, amelyek nem közvetlenül kapcsolódnak a tartalomgyártáshoz, például az ügyfélszolgálatot vagy a számlázási folyamatokat.
A nemzetközi tapasztalatok már világosan mutatják, hogy ez a modell hatékonyan működik. Az Egyesült Királyságban például a Sky csomagjai már évek óta tartalmazzák a Netflixet, míg Franciaországban a Canal+ előfizetői hozzáférhetnek a Disney+ és a Paramount+ tartalmaihoz. Közép-Európában is egyre nagyobb népszerűségnek örvend, hogy a felhasználók az SVOD-szolgáltatásokat távközlési szolgáltatók révén érik el.
A verseny azonban nem csupán a fizetős platformok között zajlik. Az olyan ingyenes videómegosztók, mint a YouTube, egyre több felhasználót szippantanak el a prémium tartalmak világából, főleg a fiatalabb korosztályból. A Deloitte adatai szerint a britek harmada például azért szünteti meg előfizetését, mert túl drágának találja.
A jövő világát a rugalmas és együttműködő megoldások határozzák meg. Az önálló SVOD-platformok továbbra is jelen lesznek, de a jövőbeli sikerük attól függ, mennyire képesek reagálni az új kihívásokra és igényekre. Az aggregációs modell kulcsszerepet játszhat a stabilitás biztosításában, ahol a tartalom változatlanul a középpontban marad, de az ahhoz vezető út már nem zökkenőmentes, hanem egyenletes és felhasználóbarát.
