A szüleid valóban jól látták: a viszkető kiütések vakargatása nem hoz jót! – Házipatika

Tegye fel a kezét, aki gyerekkorában állandóan a kiütéseit, pattanásait vakarta! Hiába mondták otthon, hogy nem szabad. Most pedig kutatók tudományosan is alátámasztották, hogy miért nem jó kapargatni a sérült bőrfelületet.

Az új kutatások rávilágítottak arra, hogy a vakarózás miként fokozza a gyulladást és a duzzanatot az allergiás kontakt dermatitisz, vagyis az ekcéma egérmodelljében – számolt be a Pittsburghi Egyetem. "Elsőre zavarba ejtőnek tűntek ezek az eredmények: ha a viszketés ártalmas számunkra, akkor miért érezzük jól magunkat, amikor vakarózunk?" – mondta dr. Daniel Kaplan, a kutatás vezetője, aki az egyetem bőrgyógyászati és immunológiai szakprofesszora.

Ahogy azt felfedeztük, ha engedünk a gyakran megfékezhetetlen viszketési vágyunknak, az nemcsak hogy fokozza a gyulladást, hanem súlyosbítja a tüneteket is, ezzel késleltetve a gyógyulási folyamatot.

Andrew Liu, a Pittsburgi Egyetem orvostudós-képzési programjának hallgatója és kutatócsoportja izgalmas kísérletbe kezdett, hogy feltárja az ördögi kör titkát, amely a viszketés és az ekcéma között húzódik. A kutatók viszketést kiváltó allergénekkel provokálták a normál egerek fülét, valamint olyan egerekét, akik nem tapasztalnak viszketést, mivel a számukra felelős idegsejt hiányzik. Amikor a normális egerek vakarózni kezdtek, fülüket gyulladásos immunsejtek, úgynevezett neutrofilek lepték el, ami fülük duzzanatához vezetett. Ezzel a kísérlettel Liu és csapata újabb lépést tett az ekcémával kapcsolatos megértés felé.

Ezzel szemben a gyulladás és a duzzanat sokkal enyhébb mértékű volt azoknál a normál egereknél, akik nem tudtak vakarózni, mivel apró nyakörvet viseltek – hasonlóan ahhoz, amit a kutyák kapnak, amikor állatorvosi vizsgálatra mennek. Ezen kívül azok az állatok is enyhébb tüneteket mutattak, akiknél hiányzott a viszketés érzékeléséért felelős neuron. A kísérlet eredményei megerősítették, hogy a vakarózás tovább súlyosbítja a bőr állapotát.

Ezután a kutatók felfedezték, hogy a vakarózás következtében a fájdalomérzékelő neuronok egy "P" nevű vegyületet szabadítanak fel. Ez a "P" anyag aktiválja a hízósejteket, amelyek a gyulladási reakciók fő koordinátorai. Ennek következtében a neutrofilek toborzása zajlik le, ami viszketést és gyulladást idéz elő.

Kaplan elmagyarázta, hogy kontakt dermatitisz esetén az allergének közvetlenül stimulálják a hízósejteket, ami kisebb gyulladást és viszketést idéz elő. "Amikor a bőrön vakarózás történik, a 'P' anyag felszabadulása egy második mechanizmuson keresztül aktiválja a hízósejteket. Ennek következtében a vakarózás nem csupán a viszketésre reagál, hanem fokozza a gyulladást is, mivel a hízósejtek két különböző úton, szinergikusan lépnek működésbe."

A hízósejtek kulcsszerepet játszanak számos gyulladásos bőrbetegség és allergiás reakció kialakulásában, ugyanakkor fontos védelmi vonalat jelentenek a baktériumok és egyéb kórokozók ellen is. A kutatók most azon dolgoznak, hogy felfedezzék, vajon a hízósejtek aktiválódása, amelyet a bőr karcolása idéz elő, hogyan befolyásolja a bőr mikrobiomját. Marlies Meisel, a Pittsburgi Egyetem immunológiai adjunktusa által irányított kísérletek során a tudósok arra a megállapításra jutottak, hogy a vakarózás hatással van a Staphylococcus aureus, a bőrfertőzések fő elkövetője, mennyiségére, ugyanis ennek a baktériumnak a jelenléte csökkent a bőrön.

Kaplan megjegyezte, hogy az a felismerés, miszerint a karcolás elősegítheti a Staphylococcus aureus elleni védekezést, arra utal, hogy bizonyos helyzetekben ez akár kedvező is lehet. "Ugyanakkor a bőrben a vakarózás következtében keletkező károk valószínűleg túlsúlyban vannak e potenciális előnyhöz képest, különösen ha a viszketés tartósan fennáll." A kutatók jelenleg új terápiás lehetőségeket kutatnak a dermatitisz és más gyulladásos bőrproblémák, mint például rosacea és csalánkiütés kezelésére, amelyek célja a gyulladás csökkentése a hízósejtek receptorainak megcélzásával.