A túlórázás hatásai az egészségre - WEBBeteg A túlmunka nem csupán a munkahelyi teljesítményre, hanem az egészségünkre is jelentős hatással van. A folyamatosan meghosszabbított munkaidő, a stresszes környezet és a megfelelő pihenés hiánya számos egészség

Mind a dolgozóknak, mind a munkaadóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy a túlórázás negatív hatással van a munkavállalók egészségére, ezért mindenkinek érdeke, hogy ezt elkerüljék, de legalább, hogy ne váljon mindennapossá.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) közös kutatásának eredményeiből az derül ki, hogy akik 55 vagy annál több órát dolgoznak hetente, a stroke és szívinfarktus okozta halálozás jelentősen nagyobb kockázatának vannak kitéve.
A WHO 2021-ben kijelentette, hogy a túlórázás a munkahelyi megbetegedések legfőbb kockázati tényezője.
Egy Németországban végzett átfogó kutatás rávilágított, hogy még egyetlen heti túlóra is jelentős negatív következményekkel járhat a munkavállalók egészségére. Ennek következményeként különféle mentális nehézségek, például szorongás és kiégés léphetnek fel, amelyek hosszú távon komoly kihívások elé állíthatják az érintetteket.
Másrészt különféle fizikai tünetek megjelenését is okozhatja, például fej- és hátfájás formájában. Emellett a szív- és érrendszerre gyakorolt hatása is növelheti a különböző panaszok kockázatát.
A túlzottan megterhelt munkavállalók gyakran elvesztik a fókuszukat, ami balesetekhez és félreértésekhez vezethet a munkahelyen.
A következmények révén felmerülő gyakori hiányzások, a figyelem és a teljesítmény csökkenése, továbbá a fáradtság mind hozzájárulnak a termelékenység csökkenéséhez. Nyilvánvaló, hogy ezek nem generálnak értéknövekedést, ezért a munkaadóknak is az az érdekük, hogy lehetőség szerint elkerüljék a túlórákat, vagy legalábbis csökkentsék azok mértékét.
Egy korábbi kutatás alapján a gyenge állóképességgel rendelkező, túlórázó férfiak körében a szívbetegségek miatt bekövetkező halálozás kockázata több mint kétszerese annak, mint ami a kevesebb órát dolgozó, szintén nem sportolók esetében megfigyelhető.
A szóban forgó kutatás eredményei azt mutatják, hogy a férfiak szívbetegség kockázata nem emelkedik, ha jó fizikai állapotban vannak, még akkor sem, ha túlóráznak. A tanulmány során 5000 dán férfi adatait vizsgálták, akik negyven és ötvenkilenc év közöttiek voltak. A kutatás kezdetén felmérték a résztvevők kondícióját, és több mint három évtizeden át követték nyomon az állapotukat. Ezen időszak alatt összesen 587 ember hunyt el isémiás szívbetegség következtében, amelyet artériák szűkülete vagy megkeményedése okozott.
A Heart orvosi folyóirat legújabb tanulmányának megállapításai a következőképpen foglalhatók össze: