Brüsszel tervei drámai módon megemelnék a magyar családok rezsiköltségeit.

Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádió "Jó reggelt, Magyarország" című műsorában figyelmeztetett arra, hogy ha az Európai Unió vezetése megvalósítja azt a javaslatát, amely megtiltaná a tagállamok számára az orosz gáz és olaj importját, akkor a magyar családok fűtésszámlája akár négyszeresére, az áramszámlájuk pedig kétszeresére is emelkedhet.

A miniszterelnök bejelentette, hogy Magyarország évente 800 milliárd forint többletköltséget viselne, amennyiben Oroszország helyett más forrásból szerezne be energiát. Ez az összeg pontosan megegyezik azzal, amit a kormány évente eloszt a családok között a rezsicsökkentés keretében.

A Világgazdaság cikke szerint az Európai Bizottság azon fáradozik, hogy lehetőséget biztosítson az Oroszországgal kötött hosszú távú szerződések felmondására. A tervezett megoldás egy uniós kvótarendszer bevezetése lenne, amely 2027 végére teljesen megszüntetné a függőséget. A kvóta előnye Brüsszel számára abban rejlik, hogy az uniós tagállamok minősített többségének támogatásával elfogadható, ezzel kikerülve a magyar és szlovák vétó lehetőségét. Az uniós vezetés célja, hogy megszüntesse az orosz gázimportot, mivel a bevételekből Moszkva pénzeli az Ukrajna ellen folytatott háborúját.

Orbán Viktor aggodalma nem alaptalan, hiszen a szakértői elemzések is megerősítik ezt a nézetet. A Századvég becslése szerint a kieső gázmennyiség következményeként akár kétszeres áremelkedés és fokozódó volatilitás várható az európai gáztőzsdéken. Ez a helyzet tovább súlyosbítaná az EU versenyképességét, Magyarország energiaszámláját pedig összesen 1100 milliárd forinttal terhelné, ami gyakorlatilag ellehetetlenítené a rezsicsökkentési programokat. Az orosz-ukrán konfliktus előtt az EU gázellátásának több mint 40%-át Oroszország szolgáltatta. Ezt követően 2024-re ez az arány 20% alá csökkent, ami a gáz átlagárának drámai emelkedését eredményezte, a holland tőzsdén tapasztalt árak pedig a korábbi szintek kétszeresére ugrottak.

A kialakuló árnyomás drámai hatással lenne a magyar gazdaságra. Országunk a hosszú távú gázszerződései révén évente 4,5 milliárd köbméter orosz gázt importál, amely tavaly a hazai felhasználás több mint 50%-át tette ki. Az emelkedő árak mellett ennek az alternatív beszerzése körülbelül 660 milliárd forinttal megnövelné az ország energiaszámláját. Ráadásul jelentős mennyiségű gáz érkezik még Oroszországból hazánkba. Ha a teljes, évi 7,5 milliárd köbméteres import kiesne, a várható plusz költség elérhetné az 1100 milliárd forintot - hívta fel a figyelmet elemzésében a Századvég.

A program alapját jelentő hatósági árszabályozásnak köszönhetően ma az EU-ban a magyar családok fizetik a legalacsonyabb díjakat: egy átlagos háztartás évente 176 900 forintot költ fűtésre. Amennyiben a védőháló nem lenne és a tarifákban a jelenlegi tőzsdei gázárak érvényesülnének, az összeg 355 310 forintra emelkedne. Ha pedig ezenfelül Brüsszel törekvése is megvalósulna,

Az Európai Bizottság intézkedése különösen aggasztó annak fényében, hogy a háború és a szankciók már eddig is rendkívüli terheket okoztak az európaiaknak. A Századvég becslése alapján, a 2022 óta megemelkedett energiaárak, az exportpiacok elvesztése és a megdrágult forrásbevonás már 2,2 millió forintot kivett egy átlagos magyar háztartás zsebéből.