A gólyatáborban az elnök szexuális élménye 500 pontot ért, míg a nemi erőszak súlyos következményei 9 év börtönbüntetést jelentettek.
A diákok folyamatosan táblázatokat osztottak meg egymással, amelyekben a szabad szerelemért járó pontszámokat mérlegelték. A gólyatáborokban tapasztalt szexuális visszaélések és nemi erőszak ügyében a somogyi eset következtében egy fotós kilenc év börtönbüntetést kapott.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem gólyatáborával kapcsolatosan nemrégiben napvilágot látott egy zárt csoportban közzétett bejegyzés, amelyben különböző szexuális aktivitásokhoz pontszámok társultak: például „Szex gólyával - 200 pont”, „Szex mentorral vagy szervezővel - 250 pont”, és „Szex ehök elnökkel - 500 pont”. A sajtó által felkapott poszt kapcsán az NKE sajtóosztálya hangsúlyozta, hogy a bejegyzést egy olyan hallgató tette közzé, aki nem tagja az Egyetemi Hallgatói Önkormányzatnak (EHÖK), és aki a gólyatábor programjára vagy annak szervezésére semmilyen hatással nincs. Ezen állítások valótlanok, és nem képviselik a hivatalos szervezői álláspontot. Az egyetem vezetése kifejezte elkötelezettségét, hogy a hallgatók emberi méltóságát sértő cselekményekkel szemben a legszigorúbb intézkedéseket fogják alkalmazni.
A gólyatábori botrányok krónikája: egy új fejezet a diákélet színes palettáján A gólyatáborok, melyek évről évre a frissen felvett egyetemisták számára nyújtanak lehetőséget a közösségi élmények megélésére, sajnos nem mentesek a botrányoktól sem. Ezek az események gyakran a diákélet sötét oldalát tükrözik, amely a hagyományos szokások és a társadalmi normák határvonalán egyensúlyozik. A gólyatáborok célja, hogy a friss diákok számára könnyebb legyen a beilleszkedés, ám sokszor a szórakozás és a bulik izgalma túlzott mértékben elragadja a résztvevőket. A megtörtént esetek között szerepelnek a túlzott alkoholfogyasztás, a zaklatás, és a határok átlépése, amelyek mély nyomot hagynak a résztvevőkben. Ezek a botrányok nem csupán az események során merülnek fel, hanem hosszú távú következményekkel is járnak. A közvélemény és az egyetemek reakciója gyakran eltérő, hiszen míg egyes intézmények szigorúbb szabályozást vezetnek be, mások a tradíciók védelmét hangsúlyozzák. A gólyatáborok története tehát nem csupán a vidám pillanatokról szól, hanem egy komplex társadalmi jelenségről, amely folyamatosan fejlődik és változik. A jövő generációinak feladata, hogy tanuljanak a múlt hibáiból, és olyan közösségeket építsenek, ahol a szórakozás és a felelősségvállalás kéz a kézben járhat.
Az utóbbi években a hazai egyetemi gólyatábori botrányok története nem rövid lista. A legdurvább eset több mint egy évtizede történt Somogyban. A sonline.hu 2014-ben írta meg, hogy megerőszakoltak egy lányt a fonyódligeti gólyatáborban. A nemi erőszakról egy olvasó számolt be a Somogyi Hírlapnak, és a rendőrség megerősítette az értesülést. A Kaposvári Járásbíróság elrendelte egy 38 éves budapesti férfi előzetes letartóztatását, akit azzal gyanúsítottak, hogy megerőszakolt egy lányt Fonyódligeten, egy gólyatáborban. A férfi fotósként volt jelen a rendezvényen.
A fotós bírósági ítélet alá került.
A Pécsi Ítélőtábla súlyos büntetésként 9 év börtönre ítélte a fotóst, aki brutális módon támadta meg az elsőéves hallgatót. Az elkövető fojtogatta, ütlegelte, megöléssel fenyegette, és a lányt megerőszakolta. A bűncselekmény során több mint 100 felvételt készített, amelyeket később zsarolásra akart felhasználni.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) rektora fegyelmi eljárásokat indított a fonyódligeti gólyatáborban történt incidensek miatt. Az eset kapcsán egy másik, hasonló ügyre is fény derült. A gólyatábori erőszak ügye komoly országos felháborodást váltott ki, és rávilágított a szabályozatlan, gyakran a HÖK-ös szervezők önkényén alapuló gólyatábori rendezvények problémáira. A botrány következtében egy miniszteri munkacsoport alakult, és ennek hatására sok intézményben a hagyományos gólyatáborok helyett orientációs napokat szerveztek az új hallgatók számára.
