Az iráni parlament megszavazta a Hormuzi-szoros lezárását – Ez milyen hatással lesz a globális kereskedelemre?

Az iráni parlament vasárnap zöld lámpát adott a Hormuzi-szoros lezárására vonatkozó javaslatnak, válaszul az Egyesült Államok hétvégi támadására, amely három iráni nukleáris létesítményt - Fordót, Iszfahánt és Natanzot - célozott meg. A döntés végrehajtásának mikéntjéről a Nemzetbiztonsági Legfelsőbb Tanács fog dönteni. Eközben az iráni külügyminiszter Putyin orosz elnökhöz látogat, hogy megvitassák a helyzetet. A Kreml is reagált az eseményekre:

A Hormuzi-szoros, amely a világ kőolajexportjának körülbelül 20%-át bonyolítja, kulcsfontosságú szerepet játszik az energiapolitikában. A szoros lezárása jelentős zavarokat és árnövekedést okozhat. Teherán eddig óvatosan kezelte a helyzetet, elkerülve a közvetlen gazdasági válaszlépéseket, ám az amerikai légitámadások hatására most már komolyan fontolóra veszi a lehetőségeit – értesült az Agerpres hírügynökség.

Az iráni parlament a napirendjén szereplő egyéb fontos kérdések mellett azt is megvitatta, hogy az ország kilépjen az atomsorompó-egyezményből (TNP). A hivatalos álláspont hangsúlyozza, hogy Irán atomprogramja kizárólag békés célokat szolgál, és elkötelezett a nemzetközi normák betartása mellett.

A legújabb fejlemények fényében Abbasz Aragcsi iráni külügyminiszter Moszkvába indult, ahol hétfőn találkozik Vlagyimir Putyinnal. "Ma délután Moszkvába utazom, és (...) holnap jelentős tárgyalásokat fogok folytatni az orosz elnökkel" - nyilatkozta Aragcsi az Iszlám Együttműködési Szervezet (OIC) isztambuli találkozóján, amelyet a France Press hírügynökség idézett, az Agerpres szerint.

A Kreml bejelentette, hogy jelenleg nem áll szándékukban Trump és Putyin közötti találkozót lebonyolítani. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy egy ilyen megbeszélés "gyorsan megszervezhető, ha a körülmények úgy kívánják" – számolt be róla a News.ro a TASZSZ állami hírügynökség értesülései alapján.

Korábban Oroszország és Kína együttesen fejezte ki elítélését Izrael iráni célpontjai ellen indított támadásai miatt. Hszi Csin-ping, a kínai elnök, közvetett formában szólította fel a világ vezető hatalmait, hogy ne fokozzák tovább a feszültségeket, hanem inkább a helyzet megnyugtatására törekedjenek.