Az óceánok savasodása súlyosan károsíthatja a cápák fogait, ami végső soron az egész ökoszisztéma egyensúlyának megbomlásához vezethet.

Csak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése enyhítheti az ilyen hatásokat

A rossz fogazatú cápáknak nehézséget okozhat a hatékony táplálkozás, ami "hatással lehet a cápapopulációkra és a tengeri ökoszisztéma stabilitására" - állítja a Frontiers in Marine Science folyóiratban nemrég megjelent tanulmány.

Az óceánok savasodásának hátterében a gyors ütemű szén-dioxid-elnyelés áll, amely láncreakciót indít el, és ezzel csökkenti a pH-értéket. A kutatások előrejelzése szerint 2300-ra az óceánok savassága jelentősen megnőhet, a jelenlegi átlagos pH-érték 8,1-ről akár 7,3-ra is lecsökkenhet. Ez a változás "mélyreható hatással lesz a tengeri élőlényekre" - olvasható a tanulmányban.

A savasodás hatásainak alaposabb megértésére a kutatók 60 frissen kihullott cápafogat helyeztek mesterséges tengervíz tartályokba. Az egyik tartályban a jelenlegi óceáni pH-értéknek megfelelő 8,1-es pH-t, míg a másikban a jövőbeli prognózisok szerint várt 7,3-as pH-értéket alkalmaztak. A fogakat, amelyeket egy német akváriumból, biztonságos körülmények között gyűjtöttek össze, hat hím és négy nőstény fekete úszójú szirtcápa már természetes módon elhagyta – számolt be róla a The Guardian.

Nyolc hét elteltével a savasabb környezetben elhelyezett fogak körülbelül duplájára növelték károsodásaik mértékét – nyilatkozta Maximilian Baum, a kutatás vezető szerzője, aki a német Heinrich Heine Egyetem Állattani és Organizmikus Interakciók Intézetében dolgozik. A vizsgálat során megfigyelt hatások között szerepelt a gyökerek korróziójának fokozódása, valamint a fogazat strukturális változásai – tette hozzá.

A fogászati stressz tovább súlyosbíthatja a cápák egyéb egészségügyi problémáit, amelyek között a túlhalászás miatt kialakuló zsákmányhiány is szerepel. Az óceán savasodásának mérsékléséhez elengedhetetlen, hogy az emberi tevékenységek által kibocsátott szén-dioxid mennyiségét csökkentsük. Tudományos kutatások azt mutatják, hogy a savas környezet káros hatással van a cápák bőrén található fogszerű pikkelyekre is, amelyek fontos szerepet játszanak a védelmükben és a mozgásukban.

A mérsékelt csökkenés is komoly következményekkel járhat a érzékenyebb cápafajok számára, különösen azok esetében, amelyek kevesebb fognak örvendhetnek, vagy amelyek fogai lassabban cserélődnek – nyilatkozta Baum. "Úgy vélem, hogy az óceáni ragadozók fogainak állapotára általánosan hatással lesz, ha azok erősen mineralizált szerkezetekkel bírnak, mint például a cápák esetében" – tette hozzá.

Korábbi kutatások rámutattak arra, hogy a savasodás jelentős károkat okoz a kagylók, korallok és csigák populációiban. "Ez is az egyik fő indok volt, amiért elvégeztük ezt a tanulmányt, hogy feltárjuk a nagyobb ragadozókra gyakorolt hatásokat" - mondta a kutató. Baum a helyzetet némileg biztatónak látja, mivel úgy véli, hogy a cápák képesek alkalmazkodni, például azzal, hogy gyakrabban cserélik fogaikat, és ezzel együtt erősítik azok regenerálódási képességét - olvasható a The Guardian cikkében.