Az Egyesült Államok hivatalosan nem ismeri el, de Aleksandar Vučić, Szerbia elnöke szerint várhatóak szankciók az oroszokkal együttműködő szerb olajvállalat ellen.

Aleksandar Vučić, a szerb elnök, sötét jövőt vázolt fel az olajszállításokkal kapcsolatban, mintha apokaliptikus víziók árnyéka vetülne a jövőre. Az elemzők azonban más irányba terelik a figyelmet: sokan úgy vélik, hogy Vučić mögötti igazi motiváció nem más, mint az állami olajcég irányításának megszerzése.

December közepe óta szankcióktól tart Aleksandar Vučić szerb elnök. Attól fél, hogy az Egyesült Államok Oroszországhoz köthető szankciókat vetne ki a szerbiai állami olajvállalatra (NIS). Úgy véli, a szankciók hallatán senki nem akarna majd üzletelni a NIS-sel.

A nemzeti olajvállalat Szerbia gazdasági életének egyik kulcsfontosságú szereplője, amely kiemelkedő nyereséget termel, és jelentős hatással bír az ország exportjára. Tavaly a cég bevételei megközelítették a 3,3 milliárd eurót, ami a nemzeti össztermék 4,5%-át képviseli, ezzel alapvető pillérként funkcionálva az energiarendszerben.

2008 óta az orosz állami tulajdonú Gazprom Neft és anyavállalata, a Gazprom rendelkezik a NIS többségi, 56,15%-os részesedésével, míg Szerbia 29,87%-ot birtokol.

Vučić drámai képet vázolt fel, amikor kijelentette, hogy az amerikai szankciók következtében a horvátországi Adriai olajvezeték (JANAF) azonnali hatállyal megszüntetné az olajszállítást Szerbia irányába. Jelenleg ez a vezeték biztosítja az ország olajigényének 80%-át, így a leállás súlyos következményekkel járna a szerb gazdaságra nézve.

Bejelentette továbbá, hogy tárgyalni fog az oroszokkal és az amerikaiakkal, valamint utasította a szerb kormány tagjait, hogy alakítsanak tárgyalóküldöttséget. Vučić szerint a szankciókat január 15-ig jelenthetik be.

Vučić azért megemlítette, hogy Szerbia rendelkezik a NIS megvásárlásához szükséges pénzzel, hozzátéve, hogy az amerikai adminisztráció aggodalma az, hogy nem akarják, hogy Oroszország feltöltse kasszáját a NIS eladásából származó bevétellel.

Christopher Hill, az Egyesült Államok belgrádi nagykövete a közelmúltban egyértelművé tette, hogy Washington nem fog olyan intézkedéseket hozni, amelyek veszélyeztetnék Szerbia gazdasági stabilitását. A BETA hírügynökség beszámolója szerint Hill hangsúlyozta, hogy az orosz vállalatokkal folytatott együttműködés, különösen az energiaszektorban, már régóta ismert kockázatokat hordoz magában.

A Vučić által említett január 15-i szankciós határidő közeledtével a szerb kormány alaposan felkészült arra, hogy reagáljon az Egyesült Államok döntésének esetleges gazdasági és politikai hatásaira. "Annyi időt kértem, amennyire csak szükség van ahhoz, hogy alkalmazkodjunk a helyzethez, de majd meglátjuk, hogyan alakulnak a dolgok" - nyilatkozta Vučić az RTS-nek, Szerbia közszolgálati médiumának.

Amellett, hogy a riasztó kijelentéseket amerikai oldalról nem támasztották alá, a szerb ellenzékből inkább azzal vádolták Vučićot, hogy a szankciók kilátását arra használja, hogy elterelje a figyelmet a belpolitikai problémákról.

Az Euractive által közzétett információk alapján bizonyos elemzők arra a megállapításra jutottak, hogy Vučić fő törekvése a NIS irányításának megszerzése.