Rumorok keringenek arról, hogy Donald Trump egy titkos, félelmetes megfigyelőrendszert hoz létre. Vajon tényleg a Nagy Testvér hatalmát akarja átvenni?

Donald Trump márciusban rendeletet adott ki, amely az amerikai kormányzati szervek közötti információmegosztás javítására és az úgynevezett adatsilók megszüntetésére irányult. Az Elon Musk által népszerűsített DOGE hatékonyságnövelési céljaival összhangban álló dokumentum kezdetben nem keltett nagy feltűnést, de hamarosan megjelentek a hírek arról, hogy a Trump-adminisztráció titokban egy központi adatbázis létrehozását tervezheti, amely főként az illegális bevándorlók nyomon követésére szolgálna. Később kiderült, hogy a kormányhoz szoros kötelékben álló Palantir nevű magánvállalat több minisztériumban is megjelent, és rá bízták, hogy összegyűjtse és rendszerezze az amerikai lakosság 340 millió személyes adatát. Az elképzelés, hogy egy egységesített adatbázis kialakítása szerepelhet Trump tervei között, sokakat aggaszt: ez a kezdeményezés még az elnök híveit is megosztja, míg kritikusai orwelli jellegűnek tartják, arra figyelmeztetve, hogy ez lehet az első lépés egy, a kínai társadalmi kreditrendszert idéző rendőrállam kiépítése felé.

Intuícióm szerint, ha a Nagy Testvér valaha megérkezik az Egyesült Államok földjére, nem egy hatalomra vágyó, kapzsi egyéniség lesz, hanem inkább egy könyörtelen bürokrata, aki a hatékonyság mániákus megszállottja.

- ezt Vance Packard újságíró tanúskodta az amerikai Kongresszus előtt 1966-ban, miután Lyndon B. Johnson elnöksége idején a kormányzat - társadalomtudósok egy csoportjával egyetemben - egy országos adatbank létrehozását javasolta statisztikai célokból. Packard röviddel azelőtt adta ki korszakalkotó könyvét az akkoriban még gyerekcipőben járó témáról, a személyes adatok védelméről.

Az egységes adatbank gondolata hosszú és heves viták tárgyát képezte az Egyesült Államokban, végül pedig az 1974-es Adatvédelmi Törvény (Privacy Act) megszületéséhez vezetett. Ez a jogszabály fontos védelmet nyújtott a magánélet tiszteletben tartásához, és lehetővé tette az egyéni adatokkal kapcsolatos kormányzati nyilvántartásokhoz való hozzáférést. Ezen felül szigorú előírásokat állapított meg, amelyek szerint az állami ügynökségek kizárólag néhány kivételes helyzetben adhatnak ki információt anélkül, hogy az érintett személy beleegyezését kérnék.

Évtizedek ugrásával, és a 2001. szeptember 11-i terrortámadások utáni, a személyes adatvédelem és a kormányzati lehallgatások körüli viták közötti időszak kihagyásával, újra napirendre kerültek a hasonló jellegű aggályok az Egyesült Államokban. Emlékezzünk csak a Patriot Act által hozott szabályozásokra, valamint Edward Snowden, a volt CIA-alkalmazott által napvilágra hozott megdöbbentő információkra – most ismét aktuálissá váltak a személyes adatok védelmével és a kormányzati megfigyeléssel kapcsolatos kérdések.

Sokan aggódnak amiatt, hogy a Trump-adminisztráció csendben egy olyan központi adatbázist hozott létre, amely hasonlít a korábbi, titkos elképzelésekhez.

A '74-es jogszabály esetleges megsértésével és az amerikai állampolgárok személyes adatainak védelmét veszélyeztetve.

Donald Trump januári beiktatása után létrejött egy kormányzati hatékonysági hivatal, amelyet de facto Elon Musk techmilliárdos irányított, de nemrégiben távozott a posztjáról. Az elmúlt hónapok során a hivatal, közismert nevén DOGE, több kormányzati szerv adatbázisába behatolt, és állítólag teljes hozzáférést nyert az amerikai állampolgárok társadalombiztosítási, adózási, pénzügyi, egészségügyi, munkáltatói és bevándorlási információihoz. E tevékenység miatt több tucatnyi per indult a DOGE ellen, amelyekben azzal érvelnek, hogy megsértették az adatvédelmi törvényeket.

Bár eddig ezek az információk különálló egységekként működtek, és az intézmények közötti adatmegosztásra csupán bonyolult adminisztratív eljárások útján kerülhetett sor, Trump márciusban aláírt rendelete hangsúlyozta, hogy ezeknek az akadályoknak a lebontása kulcsfontosságú lépés a "bürokratikus párhuzamosságok és hatékonytalanságok megszüntetése" érdekében. A célja az volt, hogy megelőzze a "kormányzati túlfizetéseket és csalásokat".

a bevándorlási helyzetek és a különböző állami nyilvántartások közötti összefüggések feltárására szolgál. A DOGE, tehát a belbiztonsági minisztérium által irányított projekt, célja, hogy a különféle forrásokból származó információk egyesítésével egy átfogóbb képet kapjanak a bevándorlók státuszáról és tevékenységeiről. Ez a lépés nem csupán a hatékonyabb nyilvántartáskezelést szolgálja, hanem potenciálisan új kihívások elé is állíthatja a magánélet védelmét, mivel a központi adatbázis kialakítása során felmerülnek a személyes adatok kezelésével kapcsolatos etikai kérdések is. Az adatvédelmi szakértők figyelmeztetnek arra, hogy a különböző adatbázisok összekapcsolása komoly kockázatokat rejthet, így a projektet körülvevő viták várhatóan tovább fognak éleződni a közeljövőben.

Az Egyesült Államok területén tartózkodó bevándorlók azonosítása és valós idejű megfigyelése lehetséges, biometrikus adatok felhasználásával.

de az intézkedés könnyedén az engedéllyel rendelkező külföldi munkavállalók vagy az állampolgárok sérelmére elkövetett jogsértésekhez vezethet. Mivel a szövetségi hatóságok nem tudják pontosan, kik élnek illegálisan az Egyesült Államokban, kiindulópontként valószínűleg mindenkiről információt kell gyűjteniük - emeli ki a USA Today.

A New York Times két héttel ezelőtti beszámolója alapján Trump eddig szinte teljesen hallgatott a témával kapcsolatban. Azonban a Time magazinnak adott interjújában kifejtette, hogy a "pazarlás, csalás és visszaélések" felderítésére helyezik a hangsúlyt, és hangsúlyozta, hogy nincs tudomása olyan adatbázisról, amely a bevándorlókat követné nyomon.

Ennek ellenére a Trump-adminisztráció egyre inkább a Palantir nevű, mesterséges intelligencián alapuló adatelemző szoftvereket fejlesztő cég szolgáltatásaira támaszkodik, és a két fél között szembetűnően szoros együttműködés alakult ki.

A nyilvános információk alapján a vállalat Trump hivatalba lépése óta több mint 113 millió dollár értékű kormányzati megbízást nyert el a belbiztonsági és a védelmi minisztériumnál. Ebben az összegben nem szerepel a Pentagon által májusban aláírt, 795 millió dolláros szerződés. Továbbá, a Palantir jelenleg tárgyalásokat folytat a Társadalombiztosítási Hivatallal és az adóhatósággal is, a cég technológiájának megvásárlásáról, ahogy azt a Times forrásai is megerősítik.

Ráadásul eddig legalább négy szövetségi ügynökség már alkalmazza a Palantir kiemelkedő termékét, a Foundryt.

Különböző ügynökségek, köztük a DHS és az egészségügyi minisztérium, egyre inkább a Foundry nevű adatrendszerező és -elemző platformra támaszkodnak. A New York Timesnak nyilatkozó kormánytisztviselők elmondták, hogy az AI-t is integráló rendszer lehetővé teszi az adathalmazok egyszerű és hatékony összevonását, így javítva az együttműködést és az információáramlást az állami szektorban.

Peter McGrath, a Palantir egyik riválisának számító i2 korábbi vezetője szerint a Peter Thiel fémjelezte cég kormányzati megrendeléseiben természetesen szerepet játszik annak kiterjedt washingtoni kapcsolatrendszere. McGrath a Palantir szoftverének működését következőképp magyarázta: