Baljós előjelek sűrűsödnek: két atomhatalom feszültsége egyre fokozódik egymás irányába.

Fotó: Getty Images / Anadolu - Iskolások biztonsági gyakorlatot tartanak Újdelhiben, Indiában, 2025. május 07-én.

India szerdára virradóra több helyszínt támadott meg Pakisztán területén, amint azt az újdelhi védelmi minisztérium bejelentette. A műveletek célja a terroristák infrastrukturális elemeinek megsemmisítése volt. Pakisztáni hivatalos források szerint a támadás következtében több halálos áldozat is van.

Az indiai kormány igyekezett kiemelni, hogy a célzott akciók nem pakisztáni katonai létesítmények ellen irányultak.

Cselekedeteink tudatosan megtervezettek és mérlegeltek, lényegüket tekintve pedig nem az erőszak fokozását célozták meg. Az indiai közlemény hangsúlyozza, hogy egyetlen pakisztáni katonai létesítmény sem került támadás alá. Ezen felül azt is kiemelték, hogy

A pakisztáni hadsereg a Kasmír Pakisztán által ellenőrzött területén, különösen Kotli és Muzaffarabád városokban, valamint a Pandzsáb tartományban található Bahvalpur városából indított támadásokat. A hivatalos pakisztáni források szerint a légicsapások jelentős része mecsetek közelében történt, míg egy másik támadás egy klinikánál csapódott be.

A mostani megtorlás hátterében álló okok világosak: a két szomszédos, atomfegyverekkel rendelkező ország között a vitatott Kasmír területe miatt feszültség alakult ki. Az Újdelhi által ellenőrzött részen április 22-én elkövetett terrortámadás, amely 26 áldozatot követelt és turistákat célozott meg, újra felszította a konfliktust. India meggyőződése, hogy a támadást egy Iszlámábád által támogatott fegyveres csoport hajtotta végre, míg a pakisztáni kormány ezt határozottan cáfolja.

Ahmad Sarif altábornagy, a pakisztáni hadsereg szóvivője az ARY News helyi hírtelevíziónak nyilatkozva arról beszélt, hogy a rakétákat indiai területről indították. Sehbaz Sarif pakisztáni miniszterelnök helyi idő szerint szerda kora reggel összehívta a nemzetbiztonsági bizottságot. Kijelentette, hogy Pakisztánnak minden joga megvan arra, hogy kemény választ adjon az India általi háborús cselekményre, s valóban erős válasz érkezik.

- A pakisztáni nép és a hadsereg tagjai kiválóan ismerik az ellenséggel való szembenézés fortélyait - fűzte hozzá.

A pakisztáni hadsereg legújabb jelentése szerint az indiai erők által indított támadások következtében 26 civil vesztette életét, míg 46-an megsérültek – tájékoztat a Reuters. Az indiai rendőrség közlése alapján Kasmírban a pakisztáni válaszcsapások során 10 ember életét vesztette, és a sebesültek száma 48-ra nőtt.

Az indiai hadsereg hivatalos közleményében mindössze ennyi állt: "A jog érvényesült."

Jelenleg India gazdasági ereje jelentősen meghaladja Pakisztánét, ám a két ország védelmi képességei között nincsenek drámai eltérések. Pakisztán megőrizte ütőképességét mind a hagyományos, mind az atomfegyverek terén, ezért a két ország közötti erőviszonyok lényegében változatlanok maradtak. Pakisztáni források szerint öt indiai vadászrepülőt lőttek le, köztük három legújabb Rafale típust, de India ezt az állítást nem erősítette meg.

- Ha igaz, akkor a pakisztáni légvédelem ellátta a funkcióját és Indiának pedig tanulságos tesztként szolgált - mondta az Economxnak Byrappa Ramachandra a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

A jelenlegi helyzet legfőbb különbsége a korábbi időszakokkal szemben a nemzetközi környezet dinamikájában rejlik:

- Két oldalról is vannak komoly feszültségek. Egyik oldalról az Izrael-Irán, másik oldalról a Tajvan -Dél-Kínai tenger konfliktus, melyekben Kína és USA is főszerepet játszik. Nem tudni, ha eszkalálódik, akkor betagozódik-e valamelyik, vagy mindkettő mellé, ezáltal egy pánrégiós háborús övezet alakulhat ki India központtal - mondta a szakértő.

Eközben mindkét ország átfogó, kölcsönös diplomáciai szankciókat hirdetett meg, amelyek között szerepel a vízumok visszavonása is, ezzel gyakorlatilag megakadályozva a határok átlépését. Pakisztán emellett 48 órás légtérzárat is bevezetett, amely a nemzetközi légi járatokra is vonatkozik.

A konfliktus fokozódása valójában egyik fél számára sem kívánatos, de ez a helyzet bonyolultabb, mivel mindkét oldalon számos egyéb tényező is szerepet játszik:

Valóban, az indiai szempontok között nem állnak fenn olyan gazdasági, társadalmi vagy belpolitikai problémák, amelyek ezt a lépést indokolnák. Az egyetlen tényező, ami motiválhatja Indiát, az a törekvés, hogy megerősítse védelmi kiadásait, hiszen nem csupán Pakisztán jelenti a kihívást számára, hanem Kína is, amely egyre nagyobb szerepet játszik a regionális hatalmi egyenletben.

- mutat rá Byrappa Ramachandra. A kutató úgy véli, pakisztáni oldalról is hasonló az indok, mert nagy gazdasági nehézségekkel küzdenek, ennek ellenére 18 százalékkal akarják növelni a katonai kiadásaikat. Nem véletlen, hogy a konfliktus miatt az ellenzéki oldal is gyorsan beleegyezett a költségvetési tétel növelésébe.

Ami még aggasztóbbá teszi a helyzetet, az Narendra Modi indiai miniszterelnök figyelmeztetése, amely a megtorlás előtti napon hangzott el. Azt állította, hogy elzárják a víz útját Pakisztán felé, és ennek alátámasztására már fel is függesztették az Iszlámábáddal kötött, hosszú ideje fennálló vízmegosztási megállapodást. Az Indus-egyezmény határozza meg az Indus folyó és mellékfolyói vizének elosztását, amely kulcsszerepet játszik Pakisztán öntözéses mezőgazdaságában és vízerőműveiben, ezek az ország vízellátásának mintegy 80 százalékát biztosítják.

India vízkezelési stratégiája mögött mély történelmi és földrajzi gyökerek húzódnak, amelyek lehetővé teszik, hogy elméletben az Indus és annak számos mellékfolyóját gátakkal és víztározókkal irányítsa. Ezáltal India potenciálisan képes lenne manipulálni a Pakisztánnak juttatott víz mennyiségét. Ugyanakkor megnyugtató, hogy a szakértők véleménye szerint ennek a megvalósításához nem elegendő csupán néhány homokzsák, mivel a biztonságos vízelterelési infrastruktúra kiépítése, a meglévő rendszerek mellett, évek, sőt évtizedek munkáját igényli. Továbbá, a jelenleg felfüggesztett megállapodás 65 éven keresztül kizárólag olyan vízerőművek létesítését engedélyezte, amelyek nem építhettek jelentős tározókat vagy gátakat a Pakisztán felé folyó három fő vízfolyás mentén.

A Krím esete világosan rávilágít arra, hogy egy édesvíz-csatorna lezárása hosszú távú konfliktusokhoz vezethet, akár éveken át tartó háborúk formájában. Pakisztánban pedig ez a helyzet még súlyosabb következményekkel járhat, hiszen humanitárius válságot idézhet elő.

Egy névtelenséget kérő, magas rangú pakisztáni biztonsági tisztviselő a Guardian tudósítása szerint azt állította, hogy India már egy ideje tervezi a szerződésből való kilépést, és a kasmíri támadást ürügyként használja fel. "Nem ülhetünk tétlenül, és hagyhatjuk, hogy India ezt megtegye" - mondta, a nemzetközi közösségnek is szerepet kell vállalnia.

India nem kereste ezt a lehetőséget, de amikor a helyzet adódott, ügyesen kihasználta. Az északi régiókban súlyos vízhiány tapasztalható, különösen Gudzsarát tartományban – ahol Modi korábban tartományi vezetőként tevékenykedett. Ezt az információt a Külügyi Intézet szakértője osztotta meg velünk, megjegyezve, hogy tervek vannak a csatornák kiépítésére az északi folyók és a hozzájuk kapcsolódó területek között. Ez egy kedvező alkalom lehet arra, hogy India felmondja a szerződést, és átirányítsa a folyóvizet.

Donald Trump amerikai elnök reményét fejezte ki, hogy az India és Pakisztán közötti konfliktus "hamarosan véget ér". "Ez nagyon bosszantó. Most tudtuk meg ezt. Szó szerint csak akkor hallottam róla, amikor beléptünk az Ovális Irodába" - fejtegette az újságíróknak a Fehér Házban. Marco Rubio amerikai külügyminiszter azt nyilatkozta , hogy szorosan figyelemmel kíséri az India és Pakisztán közötti helyzetet, és reméli, hogy a katonai konfliktus gyorsan véget ér. Hozzátette, hogy a Külügyminisztérium továbbra is együttműködik India és Pakisztán vezetésével a békés megoldás elérése érdekében.

Ha visszatekintünk a két ország közötti történelemre, számos párhuzamot találhatunk a feszültségek terén, mégis...

Minden egyes konfliktus végül háborús állapotba torkollott.

- Ha így van akkor sajnos ez a konfliktus egy nagyobb játszma kezdete lehet - összegzett az Economxnak Byrappa Ramachandra. A nagy kérdés persze, hogy ekkora veszélyeket tartogat, hogy két szomszédos atomhatalom feszült egymásnak. A térség szakértője szerint miközben a pakisztáni retorikának ezen a területen nincsenek tabui, India egyelőre fegyelmezetten áll a nukleáris fegyver kérdéséhez. Azonban azt kizárná, hogy Kína vagy az Egyesült Államok hagyná elfajulni a konfliktust.