Bármilyen időjárási viszonyt képesek szimulálni egy brit egyetem innovatív, kísérleti növénytermesztő kamráiban.

Az Exeteri Egyetemen új, innovatív növénytermesztő kamrákat fejlesztettek ki, amelyek lehetővé teszik a különféle időjárási jelenségek szimulálását. Ezekben a különleges környezetekben a kutatók képesek mesterségesen előidézni szelet, esőt, vihart sőt, még ködöt is, hogy alaposabban tanulmányozhassák a növényi élelmiszerekre gyakorolt hatásukat. A legkülönbözőbb időjárási paramétereket precízen kontrollálhatják, ezáltal új lehetőségeket nyitva meg a mezőgazdasági kutatások terén.

Az ENSZ már több mint egy évtizeddel ezelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy 2050-re meg kellene kétszerezni a globális élelmiszertermelést, hogy megfeleljünk a világ egyre növekvő népességének élelmiszerigényeinek. E cél megvalósítását számos tényező nehezíti, többek között a növényi kórokozók és kártevők terjedése, valamint a beporzók számának drámai csökkenése.

Az Exeteri Egyetem legújabb kutatóközpontjában a szakemberek mostantól kontrollált környezetben kísérletezhetnek, lehetőségük nyílik különböző időjárási feltételek megteremtésére, ami eddig komoly kihívást jelentett. Ezt a létesítményt nemcsak a helyi kutatócsoportok, hanem nemzetközi együttműködések is igénybe vehetik, amelyek célja, hogy a növényi fejlődést befolyásoló különböző tényezőket modellezzenek, és így a természetben zajló folyamatokat a lehető legpontosabban utánozhassák.

A Global Meteorological Simulator (GMS) névre keresztelt létesítmény igazi kuriózumnak számít a világban, hiszen csupán néhány hasonló található, és ez az egyetlen, amely egyetemi környezetben működik. A GMS különlegessége abban rejlik, hogy növénytermesztő kamrái a Föld különböző régióinak aktuális és jövőbeli időjárási viszonyait képesek modellezni. A létesítmény négy önálló kamrából áll, mindegyik sajátos növényfajtákat nevel, így az egyikben akár trópusi vihar is tombolhat, míg a másikban hűvös köd teríti be a tájat.

A 1,5 millió fontba kerülő szimulátort most elsősorban növénybetegségek tanulmányozására fogják használni, azt vizsgálva, hogy az időjárási körülmények hogyan hatnak a növényekre, azok beporzóira, kártevőire és betegségeket okozó mikroorganizmusaira.

A kamrákban vizsgált kutatási kérdések között olyanok szerepelhetnek, mint, hogy miként reagálnak a növények a jövőbeni globális éghajlati viszonyokra; hogyan terjednek a növénybetegségek a leveleket érő esővíz következtében; javíthatjuk-e a növényi fertőzések előrejelzését; valamint miként befolyásolja az időjárás és az éghajlat a beporzók viselkedését.