Betegszabadság, táppénz vagy szabadság? Melyik lehetőség a legjobb választás, ha egészségügyi problémák merülnek fel, vagy csak szükség van egy kis pihenésre? A döntés fontos, hiszen mindegyik opció különböző előnyökkel és hátrányokkal jár. A betegszabads
Mit jelent a helyes bérszámfejtés, ha egy munkavállaló szabadsága alatt kórházi ellátásra szorul, miközben a cég megrendelés hiányában állásidőt számol el a dolgozóknak? Ezt a kérdést Dócziné Szabó Nikoletta, a NEXON munkajogi és bérszámfejtési szakértője világította meg.
A kérdéses helyzet részletes elemzéséhez fontos figyelembe venni a munkajogi és a bérszámfejtési szabályokat, valamint a munkavállaló kórházi kezelésének időpontját. 1. **Szabadság és állásidő**: Mivel a munkavállaló április 10-én este kórházba került, és a beosztás szerint 6-14 óráig kellett volna dolgoznia, április 10-ére szabadság jár. Az állásidő, amelyet a cég a megrendelés hiányában számfejtett, a munkavállaló kórházi kezelése miatt nem indokolt, mivel a munkavállaló nem állt rendelkezésre. 2. **Betegszabadság és táppénz**: A munkavállalónak a kórházi kezelés megkezdésétől (április 10. este) táppénzre van jogosultsága, amely a betegszabadság keretein belül érvényesül. A kórházi igazolás alapján a táppénz igénylését a kórházban kezelik, így a munkavállaló jogosult lehet a táppénzre az április 11-től kezdődően. 3. **Elszámolás**: A helyes megoldás az, hogy az április 10-i napra szabadságot számfejtünk, míg április 11-től a táppénz kerül érvényesítésre a kórházi igazolás alapján. Az állásidőt nem szabad a munkavállalónak jóváírni, mivel az nem állt rendelkezésre. 4. **Nyilatkozat**: Ha a munkavállaló az állásidőt követően, májusban nyilatkozik arról, hogy az ellátást az állásidőt követő naptól kéri, ezt érdemes dokumentálni. Azonban a korábbi állásidőt nem lehet visszavonni, és a táppénz csak a kórházi igazolás benyújtásával érvényesíthető. Összegzésképpen, javaslom a következő lépéseket: - Április 10-re szabadságot számfejteni. - Április 11-től táppénz igénylését érvényesíteni a kórházi igazolás alapján. - A munkavállalóval történő nyilatkozatot érdemes rögzíteni, hogy a későbbiekben világos legyen a helyzet.
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA
A bemutatott helyzet jogi és számfejtési aspektusai számos tényezőtől függenek. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) és a táppénz, valamint a betegszabadságra vonatkozó szabályok figyelembevételével összegzem a lehetséges megközelítéseket.
Április 10. (szabadság/kórházi kezelés kezdete): Mivel a kórházi felvétel a műszak végén, 14:00 után történt (munkaidő: 06:00-14:00), ezért aznap még jogosan elszámolták szabadságként. Az Mt. rendelkezései alapján a keresőképtelenség a következő naptól, vagyis április 11-étől kezdődik, így április 10-e szabadságként figyelembe vehető.
Az április 11-től 13-ig terjedő időszakban a munkavállaló betegállományban van: a keresőképtelenség április 11-én kezdődik, így a munkavállaló ezen a napon már nem képes dolgozni. Fontos megjegyezni, hogy a keresőképtelenség idején szabadság nem érvényes, ezért az április 11-ére és az azt követő munkanapokra tervezett szabadságot vissza kell vonni. E helyett a keresőképtelenség napjait kell figyelembe venni, azaz április 11-től kezdődően a munkavállalónak betegszabadság jár (maximálisan 15 munkanapig), majd ezt követően táppénz kerül kiszámításra.
Április 14. (állásidő): a munkáltató állásidőként számolta el, de a munkavállaló betegállományban volt. Állásidőt csak munkaképes dolgozónak lehet elszámolni, mivel a dolgozó keresőképtelen volt, nem illeti meg az állásidőre járó bér. Az állásidőre járó bért vissza kell vonni, és helyette a munkavállaló részére betegszabadságot vagy táppénzt kell fizetni attól függően, hogy az adott napra még volt-e betegszabadság-kerete.
