Diplomáciai ígéretek és valóságos eredmények: A magyar-amerikai kapcsolatok fejlődése Trump beiktatása óta A magyar-amerikai viszony dinamikája az utóbbi években jelentős változásokon ment keresztül, különösen Donald Trump elnöksége alatt. Az ígéretek, a
Molnár Anikó pár hete vett egy diszkót a bulinegyedben, de már meg is vált tőle: ez az oka
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2025 január végén úgy nyilatkozott, hogy a mélypontra jutott magyar-amerikai kapcsolatok újjáépítése új lehetőségeket teremt a kormány politikai stratégiájának. Ez a megállapítás különös jelentőséggel bír, hiszen mindössze tíz nappal Donald Trump hatalomra lépése után hangzott el, aki már második elnöki ciklusát kezdi meg. Így tehát pontosan hét hónapja van ismét az Ovális Irodában az a politikai figura, aki az utóbbi években szoros kapcsolatot alakított ki Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. De vajon a két vezető közel állása mellett mennyit változtak a magyar-amerikai kapcsolatok az elmúlt fél év során?
Az elmúlt években a nyilvános megszólalásaikban az amerikai elnök és a magyar kormányfő többször is kölcsönösen méltatták egymást. Tavaly januárban például Donald Trump azt mondta, sokan azért nem kedvelik Orbánt, mert túl erős. A magyar kormányfő is számos alkalommal nyíltan kiállt Trump mellett. Tavaly decemberben Mar-a-Lagóban Orbán Viktor, Donald Trump - akkor még csak megválasztott amerikai elnökként - találkozott, a találkozón Mike Waltz és Elon Musk is részt vettek. Orbán akkor egy közös fotót is megosztott Trumppal, amihez szimplán csak annyit írt, hogy a "jövő elkezdődött". Szijjártó Péter pedig akkor úgy fogalmazott, hogy "a magyar-amerikai politikai kapcsolatrendszer aranykor előtt áll."
Ez a nyilvános jó viszony az amerikai elnök idei beiktatása után is megmaradt: néhány héttel azt követően, hogy az amerikai elnök átvette a hatalmat, a kormányfő többször beszélt a "Trump-tornádó" jelenségről. "Tegnap tartottuk Brüsszelben az első európai uniós csúcstalálkozót Trump elnök beiktatása óta. (...) Brüsszelben mindenki látja, hogy jön a Trump-tornádó, de a legtöbben még azt hiszik, ők megúszhatják. Nem fogják" - mondta Orbán, majd egy Kossuth rádiós interjúban megismételte: "A Trump-tornádó már itt dörömböl Európa ajtaján, és jobban halad előre, mint eddig gondolták." Az amerikai elnök pedig épp a napokban nevezte a magyar miniszterelnököt "nagyon okos embernek."
Az események alakulása nem éppen a magyar kormány várakozásai szerint történt. A széles körben áhított gyors béke, amelynek szószólója Donald Trump az orosz-ukrán konfliktus kapcsán, eddig elkerült minket – még annak ellenére is, hogy több béketárgyalás zajlott, például kétszer Isztambulban. Trump többször is kifejezte elégedetlenségét mind az orosz fél, mind Putyin irányába.
A magyar-amerikai kapcsolatokat érintően Gulyás Gergely januári megnyilatkozása nyújt keretet: "Orbán Viktor régóta szoros szövetségese Donald Trumpnak, és belátható időn belül várható egy Trump-Orbán találkozó." Azonban azóta ez a találkozó még mindig elmaradt. Legutóbb felmerültek olyan pletykák, hogy Trump és Putyin ezen a héten Budapestre látogat, de a magyar fővárosban nem volt, és a közeljövőben sem várható, hogy az amerikai elnök megjelenjen. Ráadásul Orbán Viktor sem kapott meghívást a Fehér Házba, és a Trump januári beiktatásán sem képviselte Magyarországot.
Az utóbbi hónapok egyik figyelemre méltó eseménye, amely magyar szempontból kedvező fordulatot hozott, Rogán Antal, a miniszterelnöki kabinetiroda vezetőjének ügye. Január elején, Joe Biden kormányának utolsó napjaiban, korrupcióval kapcsolatos vádak miatt felkerült az amerikai szankciós listára, amit a magyar kormány politikai megtorlásként értékelt. Ám április 15-én a neve eltűnt a listáról. Az amerikai külügyminisztérium indoklása szerint a szankciók fenntartása már nem felelt meg az Egyesült Államok külpolitikai érdekeinek. Szijjártó Péter megjegyezte, hogy ennek ellenére az amerikai fél semmilyen viszonzást nem kért. Rogán Antal a döntésre reagálva erkölcsi elégtételt követelt mindazoktól, akik bizonyíték nélkül támadták őt, és szeretné, ha David Pressman volt amerikai nagykövet bocsánatot kérne tőle.
A témában Kiss-Benedek József, a biztonságpolitikai szakértő, a Blikknek így nyilatkozott: "Bár Magyarországon politikai érvek támaszthatók alá ezzel, mégsem tekinthető döntő faktorának. Az amerikaiaknak jelenleg sokkal súlyosabb problémáik vannak, mint hogy ilyen jellegű kérdésekkel foglalkozzanak, különösen az elnöki szinten."
A magyar és az európai gazdaság számára komoly kihívásokat hozott Donald Trump április 2-án kelt nyilatkozata, amelyben a "felszabadulás napjának" nevezte a dátumot, és drasztikus vámintézkedéseket jelentett be. E lépés nyomán a legtöbb tagállam sürgetni kezdte a szükséges ellenlépések megtételét, beleértve a büntető- és védővámok bevezetését. Trump végül július 9-ig elhalasztotta az uniós termékekre tervezett, 50%-os vámok bevezetését, ám július 12-én váratlanul bejelentette, hogy mégis vámot fog kivetni az Európából érkező árukra. A hónap végén azonban fordulat következett be: az Egyesült Államok elnöke Skóciában kereskedelmi megállapodást kötött az EU-val, miután tárgyalt Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével. Ekkor megerősítették, hogy az USA 15%-os vámot fog alkalmazni az Európából érkező termékekre.
Ezzel kapcsolatban a magyar gazdaság sem remélhetett sokat, áprilisban Donald Trump kijelentette, hogy a vámok ügyében csak az Európai Unióval, mint egységes blokkal hajlandó tárgyalni. Hangsúlyozta: bár "minden ország különböző", az Egyesült Államok az unióra egyetlen egységként tekint.
Ezt a minősítést erősítette meg Kiss-Benedek József is, "Ilyen tekintetben nem tesznek kivételt, tehát akikkel szemben bevezetik - és különösen azért, mert mondjuk orosz kőolajat vagy orosz gázt vesznek -, hát, azokkal szemben be fogják vezetni, és nyilvánvaló, hogy ez érinti Magyarországot."
A magyar-amerikai kapcsolatoknak további sarkalatos pontja, hogy 2024. január 1-jével hatályát vesztette az Egyesült Államok és Magyarország által még 1979-ben kötött, a kettős adóztatást kizáró egyezmény. A magyar személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint minden magyar állampolgár magyar adóilletőségű, kivéve az olyan kettős állampolgárt, akinek nincs magyarországi lakcíme. Trump hivatalba lépése óta ebben nem történt változás; idén áprilisban Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára Washingtonban tárgyalt Andrew Peekkel, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács (NSC) Európáért és Oroszországért felelős főigazgatójával. A találkozó után pedig kiderült, a magyar-amerikai megbeszélés témái között szerepelt a kettős adóztatás elkerüléséről szóló - a korábbi Biden-adminisztráció idején érvénytelenített - egyezmény megújításának kérdése, mondta erről Magyar, hozzátéve: egy ilyen megállapodás újbóli létezése erősítené a befektetői bizalmat Magyarország iránt. Mindeddig azonban az amerikai fél nem állította helyre az egyezményt.
Két évvel ezelőtt egy jelentős szigorítást vezettek be, amely közvetlenül érintette a Magyarországra utazni kívánó amerikai állampolgárokat. Az Egyesült Államok kormányzata a magyar állampolgárok vízummentességét korlátozta, arra hivatkozva, hogy a honosítási eljárásban fennálló biztonsági hiányosságok aggasztóak. Azóta a helyzet nem változott, és a magyarok továbbra is kénytelenek megküzdeni ezzel az akadállyal.
Bár a kormány az utóbbi hónapok során folyamatosan hangsúlyozta a magyar-amerikai kapcsolatok javulását, a valóságban a magyar állampolgárok mindennapi életét érintő jelentős döntések nem születtek az elmúlt fél évben. "Szerintem nem történt igazi változás, és mivel mi éppen az Egyesült Államok ellenségével, Oroszországgal, valamint Kínával is szorosabbra fűzzük a kapcsolatainkat, az amerikaiak nem sietnek, hogy közeledjenek azokhoz az országokhoz, amelyek - finoman szólva - nem éppen a szövetségeseik közé tartoznak" - nyilatkozta Kiss-Benedek.
Mindezek tükrében felmerül a kérdés, mennyire lehet elégedett a magyar kormány helyzetével. Júliusban Szijjártó Péter egy ünnepi fogadáson úgy nyilatkozott, hogy "az elmúlt hónapokban sikerült megalapozni az amerikai-magyar kapcsolatok új aranykorát, Donald Trump elnöksége óta pedig a barátság vette át a helyét a kioktatás, a vádaskodás és a megbélyegzés helyett."
