Jelentős mértékben megemeli a kormány az alkalmi munkát terhelő adót február hónaptól kezdődően.
Idénymunkák esetén a munkáltatóknak a minimálbér 0,75%-át kell közteherként befizetniük, míg alkalmi munkák esetében ez az arány 1,5%-ra emelkedik. A kormány továbbá megszabta, hogy július 1-jétől kezdődően egy naptári évben legfeljebb 120 napot lehet dolgozni egyszerűsített foglalkoztatási formában.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal legfrissebb tájékoztatása alapján január 1-jétől, a minimálbér emelkedésének következtében, emelkedik az alkalmi és idénymunkások, tehát az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozók után fizetendő adóterhek mértéke.
A munkáltatók által fizetendő díjak mezőgazdasági és turisztikai idénymunkák esetében a havi minimálbér 0,5%-át teszik ki, ami körülbelül 1500 forintot jelent. Ezzel szemben alkalmi munkák esetén ez az összeg a havi minimálbér 1%-ára emelkedik, ami körülbelül 2900 forintnak felel meg.
A filmipari statiszták alkalmi munkájuk során a közteher mértéke a hónap első napján érvényes minimálbér 3%-ára, azaz 8700 forintra emelkedik. Ezen munkavállalók napi nettó jövedelme viszont nem lépheti túl a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 12%-át, ami jelenleg 34 900 forintot jelent.
A kormány döntései nem álltak meg, és a december közepén elfogadott költségvetési törvény értelmében drasztikus, 50%-os emelést eszközöltek a közteher mértékében, amely február 1-jétől lép életbe. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági és turisztikai idénymunkák esetében a befizetendő összeg az érvényes minimálbér 0,75%-ára (ami 2175 forintot jelent), míg alkalmi munkák esetén 1,5%-ra (4350 forint) nő. Ennek következtében az adóterhek a 2024-es évhez viszonyítva 62%-kal emelkednek az egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül dolgozó munkavállalók esetében. Fontos megjegyezni, hogy a statisztikai munkakörök esetében a kormány nem módosította az adókulcsokat.
A kormány július 1-jétől 120 napra korlátozza a magánszemélyek által egyszerűsített foglalkoztatásban végezhető munkanapok számát. A jogosultság ellenőrzése a munkáltatókra hárul, akiknek a NAV egy lekérdezhető felületet ígér, hogy megkönnyítse a folyamatot.
A szigorító intézkedések bevezetése annak ellenére valósul meg, hogy a hazai mezőgazdaságot súlyosan érinti a munkaerőhiány. A FruitVeB tavaly júliusban közzétett adatai alapján ez a helyzet évente közel 100 milliárd forintnyi kárt okoz a szektorban. Különösen aggasztó a gyümölcs- és zöldségszüret, amely során a munkák 30-70%-át szezonális munkavállalók végzik.
A keleti országrészben a tavalyi szezonban naponta már 12 ezer forintot fizettek az idénymunkásoknak, míg az ország középső és nyugati részein ez az összeg 15-18 ezer forint között mozgott. Ennek ellenére a munkaerő megtalálása egyre nehezebb feladattá vált. Nagypéter Sándor, a Dél-alföldi Kertészek Szövetkezetének elnöke az Agrárszektornak nyilatkozva kiemelte, hogy a megoldást egyre inkább a harmadik országbeli munkavállalók, mint például a Fülöp-szigeteki dolgozók jelentik. Ők alázatosak, szorgalmasak és megbízhatóak, ami különösen fontos, mivel a magyar munkások esetében gyakran előfordul, hogy egyszerűen nem jelennek meg a munkaterületen. A filippínó munkavállalók esetében azonban ez ritkábban fordul elő, ezért még a magasabb adminisztratív költségek ellenére is érdemes őket alkalmazni.
