Egy magyar falu különleges példát mutat arra, miként élhetünk boldogabb és tartalmasabb életet: Noszvajon, a kelet-magyarországi településen egy egyedülálló életmódkísérlet vette kezdetét.

Kék Zóna Projekt néven különleges életmódkísérlet indult Magyarországon három település részvételével. A kezdeményezést a világ úgynevezett kék zónái inspirálták, azok a helyek, ahol az emberek feltűnően hosszú és egészséges életet élnek, és ahol kiemelkedően magas a száz év felettiek aránya.

A kék zónák felfedezése Dan Buettner nevéhez köthető, aki bejárta a világ különböző tájait, hogy megfejtse, mi rejlik a különleges közösségi életszemlélet mögött. Kutatásai során arra a megállapításra jutott, hogy a növényi alapú táplálkozás, a rendszeres fizikai aktivitás, a tudatos életvitel, és az erős szociális kötelékek mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az olyan helyeken, mint Okinawa (Japán), Ikaria (Görögország), Szardínia (Olaszország), Nicoya (Costa Rica) és Loma Linda (Kalifornia), az emberek nemcsak hosszabb, hanem egészségesebb és tartalmasabb életet élnek.

A Kék Zóna Projekt Magyarországon azt a célt tűzte ki maga elé, hogy feltárja, miként lehet a hosszú és egészséges élet titkát, amely a kék zónák életmódbeli alapelveiben rejlik, beépíteni a hazai közösségek mindennapi életébe. A kezdeményezés mögött Turcsán Emese, szociológus és közgazdász áll, aki olyan magyar településeket keresett fel, ahol a természetes környezet és a közösségi kohézió már jelenleg is kedvező feltételeket teremt a lakók jóllétéhez. A projekt keretében három település lépett partnerkapcsolatba: először a Heves vármegyei Noszvaj csatlakozott, majd Nagyréde, végül pedig a Pest megyei Nagykovácsi.

Bár a projekt csupán a közelmúltban vette kezdetét, Noszvaj mindennapjait már most jelentős mértékben megváltoztatta. Mi pedig alaposan utánajártunk, miként alakulhat ez a Bükkalján megbújó település a hosszú élet hazai példaképévé.

Noszvaj nem csupán a Bükkalja egyik legelragadóbb települése, hanem Magyarország egyik legtisztább levegőjű falucskája is, amit bizonyítani tudok. A dombokkal ölelt kis falu három oldalról erdőségek veszik körül, ami nem meglepő módon hozzájárul a biológiai sokféleség rendkívüli gazdagságához: itt találhatóak olyan növény- és állatfajok, valamint mohák, amelyek az ország más részein már régóta eltűntek a szennyezett levegő következtében.

A turizmusáról ismert, mindössze 1800 lakosú falucska, Noszvaj, igazán különleges hely, ahol fél tucat szálloda és több mint száz vendégház várja a látogatókat. Ez a varázslatos település különösen népszerű a természetkedvelők, a lassú életstílust kedvelők és az autentikus falusi turizmusra vágyók körében. Noszvaj egyedi atmoszférája már-már mítoszokat teremtett! Egyik ilyen legenda szerint Kádár János is látogatta ezt a festői helyet, titkos erdei ösvényeken közelítve meg a falut, de ma már tudjuk, hogy sosem járt itt. Ha Kádár nem is, a Föld másik felén, Hollywoodban felfigyeltek Noszvajra: a Dűne: Prófécia című sorozat egyik jelenetét épp a rejtélyes noszvaji barlanglakásokban forgatták!

A falu sajátos mikroklímája, a lassú, harmonikus életvitel és a közösség különleges jellege mind hozzájárultak ahhoz, hogy a Kék Zóna Projekt elsőként Noszvajra irányította figyelmét. Nem meglepő, hogy a település vezetősége és lakói egyaránt lelkesen üdvözölték ezt az izgalmas kezdeményezést.

- mondja Czinkéné Szűcs Krisztina, Noszvaj kulturális referense, aki a kezdetektől támogatta a falu csatlakozását a programhoz. "Ez egy olyan irány, ami valóban áthathatja a közösség egészét."

A Kék Zóna Projekt elindulását egy közel egy évig tartó előkészítési szakasz előzte meg. A program iránti érdeklődés figyelemre méltó, hiszen közel 150 fő jelentkezett, a résztvevők között pedig 21 éves fiataloktól egészen 80 év feletti idősekig minden korosztály képviselteti magát. "Különösen meglepett az idősebb generációk nyitottsága, hiszen általában nehezebben mozdulnak ki, de azok, akik aktívan részt vesznek más helyi eseményeken, itt is megjelentek, ami rendkívül biztató" - osztotta meg Krisztina.

A programban való részvétel előfeltételeként a résztvevőknek egy átfogó egészségügyi felmérésen kellett részt venniük a kezdeti szakaszban. Az így nyert adatok alapján mindenkinek egy személyre szabott egészségtervet állítottak össze, amely hangsúlyozza azokat a területeket, ahol érdemes változtatni, és konkrét, gyakorlati javaslatokat is nyújt az egészség megőrzésére és fejlesztésére. A program végén, egy év elteltével, a méréseket megismétlik, hogy feltérképezzék, vajon az életmódbeli változtatások valóban eredményeztek-e észlelhető javulást azoknál, akik elkötelezettek voltak egészségük javítása mellett.

A felmérés messze túlmutatott a szokásos alapvizsgálatokon, mint a vérnyomás vagy testsúly, sokkal összetettebb méréseket is végeztek. "Vizsgálták például az oxigénszaturációt, az antioxidáns-szintet, a szívkoherenciát, és egy speciális készülékkel a testösszetételt is, vagyis a testzsír-, izom- és vízarányt. Emellett fizikai, ügyességi és izomerő-felmérések is voltak" - sorolja Krisztina. "A szakemberek minden vizsgálatot kedvesen és részletesen elmagyaráztak, ami - valljuk be - a magyar egészségügyhöz szokott embernek igazi felüdülés volt."

A felmérések számos érdekes, sőt, néhol meglepő eredménnyel szolgáltak. Az oxigénszaturációs értékek kiemelkedően jók voltak – ami Noszvaj levegőjének minőségét ismerve nem meglepő. Ugyanakkor az antioxidáns-szint meglepően alacsonynak bizonyult, még a fiatalabb korosztály körében is. "Ez főként a táplálkozási szokásokkal áll összefüggésben, különösen a zöldségek és gyümölcsök fogyasztásának gyakoriságával" - magyarázza Krisztina. Emellett a szakemberek felmérték a helyben termesztett zöldségek és gyümölcsök antioxidáns-szintjét is, és az eredmények azt mutatták, hogy ezek a helyi termékek lényegesen magasabb antioxidáns-tartalommal bírnak, mint a nagykereskedésekben kapható termékek.

A kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy a túlnyomórészt növényi alapú étrend hozzájárulhat a hosszabb és egészségesebb élethez. De vajon hogyan rezonál mindez egy olyan vidéki településsel, mint Noszvaj? "Szerintem a legtöbb noszvaji háztartásban még mindig a klasszikus, magyaros étkezés zajlik" - mondja Krisztina. "Régen is így volt: voltak húsos és húsmentes napok. Vasárnap húst ettek, hétközben inkább levesek, tészták kerültek az asztalra, és semmi nem ment veszendőbe." A noszvaji konyhákban mindig is fontos szerepet kaptak a helyi alapanyagok: a bőséges gyümölcstermés, különösen a szilva, amiből aszalvány és lekvár készült, ma is meghatározó. A hagyományos lekvárfőzés szokása máig él, csak épp modernebb formában, ugyanis sokan már cukor nélkül, édesítővel és minimális tartósítószerrel készítik a befőtteket.

Noszvajon a mozgás mindig is fontos volt: bodyart, gerinctorna, kempo és tánc várta a mozogni vágyó falubelieket. A Kék Zóna Projekt keretében újabb lehetőségek nyíltak: jógafoglalkozások, kirándulások, sőt akár biciklis kalandtúrák is. "A falu amúgy is ideális terep a mozgáshoz: van egy erdei futókörünk, amit "tojásvadász-körnek" hívunk, és szerintem az ország egyik legszebb futóútja" - meséli Krisztina. "Az új szabadidőparkban pedig biztonságos, kijelölt utak, szabadtéri kondipark és "felnőtt játszótér" várja az aktívabbakat."

A projekt különlegessége abban rejlik, hogy nem csupán az egyéni egészségre összpontosít, hanem a közösségi összetartozás fontosságát is hangsúlyozza. Az egészséges életvitelhez nem elegendő csupán a helyes táplálkozás és a rendszeres mozgás; elengedhetetlen a másokkal való kapcsolódás és az aktív közösségi részvétel is. A résztvevők így nemcsak az egészséges életmód mellett kötelezik el magukat, hanem vállalják azt is, hogy minimum hét különböző programon részt vesznek, amelyeket a projekt kínál számukra. Ezzel nemcsak saját magukat, hanem a közösséget is támogatják, erősítve ezzel a társas kapcsolataikat és az együttműködést.

A Kék Zóna Projekt kiemelten foglalkozik a mentális jóllét kérdésével, hiszen az egészséges szellemi és érzelmi állapot alapvetően hozzájárul az életminőség javulásához. Krisztina elmondása szerint az érdeklődők számos izgalmas program közül választhatnak, amelyek célja a tudatos életmód támogatása. "Korábban például egy gyógyszerész tartott előadást arról, hogyan csökkenthetjük a gyógyszerek iránti igényünket, emellett digitális készségeket fejlesztő workshopok is zajlottak az idősek számára" - meséli. A közeljövőben pedig számos egészségfejlesztő téma, mint például a hidegterápia, légzésgyakorlatok, mozgásformák és epigenetika kerül fókuszba. Továbbá, a régi és új noszvajiak számára is izgalmas ismerkedős workshopok indulnak, amelyek mellett demenciamegelőzésről és házi beteggondozásról szóló előadások is várják az érdeklődőket. A program részeként társasjátékklubok, vidám vetélkedők és játékos közösségi események is színesítik majd az idősebb korosztály szabadidős tevékenységeit.

A projekt várhatóan egy év alatt fejeződik be, és a szervezők abban reménykednek, hogy a résztvevők tudatában egyre inkább tudatosulni fog, milyen értékes környezetben élnek, és hogy az egészségünk megőrzése közös felelősség. "A program eredményeként sokan aktívan bekapcsolódnak a közösségi életbe, önkéntesen szerveznek túrákat és különféle eseményeket. Bízunk benne, hogy ez a pozitív hozzáállás tartós marad" - osztotta meg Krisztina. "Mi pedig elkötelezetten támogatjuk az ilyen kezdeményezéseket, hogy újabb közösségi programok születhessenek belőlük."