Egyetlen nap leforgása alatt minden megváltozott a magyar utakon – senki sem kormányozhatta többé a megszokott módon.

Egyetlen nap alatt minden megváltozott a magyar utakon - olyan fordulat jött, amire kevesen számítottak.

Bár manapság már teljesen megszokott, hogy a jobb oldalon közlekedünk, nem volt ez mindig így. Régen, Magyarországon a bal oldali közlekedés volt a norma, és hosszú időn át nem is volt egyértelmű, hogy ez megváltozik. A közép-európai országok fokozatosan, szinte észrevétlenül igazodtak a kontinens "jobb oldalas" trendjéhez, de hazánk meglehetősen sokáig habozott a döntéssel. Ennek hátterében politikai, gazdasági és logisztikai okok álltak, de 1941 nyarán már nem volt megállás: a változás elkerülhetetlenné vált.

A történet valójában sokkal lenyűgözőbb, mint csupán annyi, hogy "egyszer csak váltottunk" – hiszen ami ma már magától értetődőnek tűnik, abban az időben igazi forradalmat idézett elő.

Az 1930-as évekre a szomszédos országok közül szinte mindegyik áttért a jobb oldali közlekedésre. Szovjet-Oroszország már a világháború végén megtette ezt a lépést, és idővel Románia, Csehszlovákia, Jugoszlávia, valamint Ausztria is követte a példáját. Ezzel szemben Magyarország egyre inkább elszigetelődött, akár csak fizikailag. A határokon átívelő közlekedés egyre inkább komplikáltá vált, így a turisták, fuvarozók és kereskedők gyakran csak térképpel, tükörrel és egy jó adag reménnyel vágtak neki az útnak.

A helyzetet nem könnyítette meg, hogy a visszacsatolt területek már a jobb oldalon közlekedtek, miközben a magyar hatóságok visszatértek a baloldali szabályokhoz - még ha csak néhány hónapra is. Ez a megoldás egyáltalán nem tűnt tartósnak.