Az albérletpiacon várhatóan egyfajta egységesítés fog megvalósulni.

A megfizethető lakhatás biztosítása érdekében a kormány 10+1 intézkedést fogadott el, amelyek révén több száz milliárd forintot mozgósítanak.

A kormány tíz plusz egyes listájának első pontja a rövid távú lakáskiadás szigorúbb szabályozása, amely a budapesti lakhatási válság kezelésére irányul. A bejelentések szerint 2025-től jelentősen megemelkedik a magánszálláshelyek után fizetendő éves átalányadó: a jelenlegi 38 400 forintról 150 ezer forintra nő. Továbbá, a kormány kétéves moratóriumot vezet be az Airbnb-szerű lakáskiadásra, ami azt jelenti, hogy 2025 és 2026 folyamán nem lehet új bejegyzést kérni a rövid távú lakáskiadásra Budapest területén.

A következő lépés a lakásbérleti piac átláthatóságának javítása érdekében a bérleti díjak és szerződések alapos felülvizsgálata. Célunk, hogy tiszta és egyértelmű viszonyokat teremtsünk a bérlők és bérbeadók között. Ezen kívül felmerült egy egységes mintaszerződés kidolgozásának lehetősége is, amely segíthet a jogi keretek harmonizálásában.

A harmadik pontban a kormány bejelentette, hogy a felsőoktatásban tanuló diákok lakhatási körülményeinek javítása érdekében jelentős mértékben növelni kívánja a kollégiumi férőhelyek számát. Továbbá, lehetőség nyílik a Diákváros projekt megvalósítására, amely 12 ezer fiatal részére kínál majd kollégiumi elhelyezést.

A fiatalok lakhatási programjának legújabb eleme a következő: 2025. április 1-jétől 2025. október 31-ig, a 35 év alatti, első lakásvásárlók számára a bankok önkéntes kamatplafont vezetnek be. Ennek keretében az éves fix kamat az első öt évben kedvezményes formában legfeljebb 5 százalékra korlátozódik, és a jelzáloghitelhez kapcsolódó egyéb díjak – mint például a folyósítási, elbírálási, közvetítői és egyéb banki költségek – nem terhelik a fiatal vásárlókat.

Ezután a Vidéki Otthonfelújítási Program következik az akcióterveben: 2025. január 1-től újabb jelentős intézkedés lép életbe, amely az ötezer fő alatti településeken élő gyermekes családokat célozza meg. A Vidéki otthonfelújítási támogatás keretében csaknem 2900 településen élő, akár 400 ezer család számára válik elérhetővé a lehetőség, hogy lakáskörülményeiken javítsanak. A program részeként az állam legfeljebb 6 millió forintos kedvezményes hitelkonstrukciót is biztosít, amelynek kamata az állami támogatás révén jelentősen csökken. A kezdeményezés mintegy 270 milliárd forinttal segíti az otthonteremtést.

A SZÉP-kártya lakásfelújítási célú felhasználásának lehetősége a hatodik pontban található. A kormány bejelentette, hogy 2025. január 1-jétől ideiglenesen lehetőség nyílik a Széchenyi Pihenőkártyára érkező juttatások 50%-ának lakásfelújítási célokra történő felhasználására. Ez az intézkedés várhatóan 25 milliárd forinttal támogatja majd a családok otthonának felújítását.

A kormány döntése értelmében lehetővé válik a nyugdíjpénztári tagok és családtagjaik számára, hogy 2025-re vonatkozóan átmenetileg, 1 éves időtartamra az egyéni számláikon felhalmozódott összegeket saját döntésük alapján lakáscélokra használhassák fel, amely az akcióterv lakhatási pillérének hetedik pontjába került. Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok egyéni számlájukon felhalmozott megtakarításaikat felhasználhatják ingatlan vásárlására, ingatlan építésére és bővítésére és felújításra, valamint jelzálog alapú hiteltörlesztésre is. Az önkéntes nyugdíjpénztárak minden tag számára 2024. december 31-ig illetve 2025. március 31-ig tájékoztatót küldenek ki az ügyfél által megjelölt kapcsolattartási módon. Az intézkedés mintegy 300 milliárd forinttal járulhat hozzá a családok lakácscéljainak eléréséhez.

A nyolcadik pont hangsúlyozza, hogy 2025. január 1-jétől a munkáltatók lehetőséget kapnak arra, hogy havi 150 000 forint értékű béren kívüli juttatást nyújtsanak a 35 év alatti munkavállalóik számára a lakhatási költségek enyhítése érdekében. Ez évente összesen 1,8 millió forintot jelent, amelyet a fiatalok albérleti díjakra vagy törlesztőrészletekre használhatnak fel. Fontos megjegyezni, hogy ez a kedvezményes adózású, lakáscélú juttatás a már meglévő 450 ezer forintos kereten felül érkezik, így újabb támogatást nyújt a fiatalok lakhatási helyzetének javításához.

Az új lakóingatlanok kedvezményes áfáját a következő intézkedések keretében hosszabbítják meg, lehetővé téve, hogy az új építésű lakásokra vonatkozó 5%-os áfa kedvezmény még két évig érvényben maradjon. Ez a lépés jelentős támogatást nyújt mind a vásárlóknak, mind az eladóknak, elősegítve ezzel a lakáspiaci tranzakciók élénkítését.

A tizedik pont a lakáshitelezés terén az önkéntes kamatplafon bevezetése, amelyet a hazai bankok hirdettek meg. Eszerint 2025. április 1. és október 31. között a 35 év alatti, első zöld lakásukat megvásárló fiatalok számára 5%-os éves fix kamatplafont kínálnak az első öt év során. Ez a kezdeményezés jelentős támogatást nyújt a fiatalok számára, akik környezettudatos lakóhelyet keresnek.

A +1 pont a Lakhatási tőkeprogramot takarja: a kormány bejelentette, a gazdasági aktivitás bővítése érdekében 200 milliárd forintos új Lakhatási tőkeprogramot indít, amely összességében 800-1000 milliárd forintnyi fejlesztést indíthat meg a lakáspiacon, 5 év alatt pedig 30 ezer lakás megépüléséhez járulhat hozzá.

Az NGM végezetül összefoglalja: az akcióterv célja, hogy hozzájáruljon a megfizethető lakhatáshoz és támogassa az otthonteremtést. Az Új gazdaságpolitikai akcióterv keretében összesen 4000 milliárd forintot mozgósít a kormány a fiatalok, a családok, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása érdekében. Ebből 2632 milliárd forint áll rendelkezésre a családok számára, míg az akcióterv részeként megvalósuló Demján Sándor Program mintegy 1410 milliárd forinttal támogatja a hazai kis- és középvállalkozások fejlődését. Ezt egészíti ki a Lakhatási tőkeprogram keretei közt nyújtott további 200 milliárdnyi forrás, amely érdemben támogatja a lakáskínálat bővítését.