Két egymást követő földrengés rázta meg Csongrád környékét, ami felkeltette a szakértők figyelmét. Jelenleg is aktívan kutatják a jelenség mögött álló okokat.
A szakértők folyamatosan vizsgálják a helyzetet, és tájékoztatják a lakosságot az utórengésekről
Korábban már említettük, hogy július 4-én, helyi idő szerint 14:25-kor földrengés rázta meg Csongrád vármegyét. Ezt a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium jelentette be. Az első becslések alapján a rengés magnitúdója a 3-as szintet érte el. Jelenleg nem érkezett jelentés sérülésekről vagy anyagi károkról.
Szombat este 20:55-kor újabb, az előző napon tapasztaltnál is intenzívebb földrengést észleltek a térségben, amelyet a helyiek széles körben érzékeltek. A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium Facebook-oldalán közzétette, hogy a rengés magnitúdója 3,6-ra rúgott, és epicentruma ismét Csongrád környékén található.
A térség geológiai jellemzői alapján a legutóbbi földrengések természetes, tektonikai folyamatok eredményei. Magyarország alatt olyan kőzetlemezek helyezkednek el, amelyekben folyamatos feszültség halmozódik fel. Ennek egyik fő oka, hogy az Adriai-kőzetlemez lassan, de folyamatosan észak felé mozdul el, miközben az óramutató járásával ellentétes irányban forog. Ez a dinamikus mozgás a Kárpát-medence alatti kőzettesteket egyfajta "harapófogóba" szorítja, amelyek az Adriai- és az Európai-lemez között helyezkednek el - áll a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium tájékoztatásában.
A legutóbbi földrengések forrása több mint 10 kilométeres mélységből ered, és olyan geológiai törésvonalak közelében zajlottak, amelyeket korábban is aktív szerkezeti zónákként jegyeztek fel. Ezeken a helyszíneken a földkéreg elemei folyamatosan, bár lassú ütemben, elmozdulnak egymástól, jelezve a föld mélyén zajló dinamikus folyamatokat.
A szakértők már elindították az utórengések alapos vizsgálatát, és az elkövetkező napok során összegyűjtött információk alapján egy részletes földtani elemzés is várható. Jelenlegi tudásunk szerint azonban már most megállapítható, hogy a rengések természetes, tektonikai eredetű jelenségek.
A rendelkezésre álló információik szerint a rengések a Dél-Alföld alatt húzódó, kelet-északkelet és nyugat-délnyugati irányú mély törésvonalakhoz kapcsolódnak. Ezek mentén oldalirányú - úgynevezett "balos" - elmozdulások figyelhetők meg: ha valaki a törésvonal két oldalán áll, a bal oldali tömb mozog az irányába.
A Koroknai és munkatársai által 2020-ban készített földtani térképén az aktív szerkezeti zónák jól láthatóan szerepelnek. A legutóbbi földrengések valószínűleg e törésvonalakhoz kapcsolódnak. A szakértők becslése szerint a következő napokban kisebb utórengések is várhatóak. Intézetünk folyamatosan tájékoztatja a közvéleményt a legfrissebb fejleményekről.
