A klímaváltozás hatásai egyre drasztikusabban érzékelhetők a Balaton térségében - Agro Napló.

A Balaton időjárási viszonyai a klímaváltozás következtében egyre inkább szélsőségesek lesznek, ami komoly próbatételeket jelent a régió számára. A jégmentes telek, az intenzív viharok és a fokozódó algásodás már a nyaralók számára is egyre érezhetőbb gondokat okoznak – tájékoztat a Pénzcentrum.

A Balaton Fejlesztési Tanács által rendezett földnapi konferencia során szakértők hangsúlyozták, hogy hazánk legnagyobb tava rendkívül érzékeny ökológiai és meteorológiai egyensúlyra épül. Az utóbbi évek tapasztalatai alapján egyre inkább észlelhetők a szélsőséges időjárási események, mint például jégviharok, heves felhőszakadások, váratlanul felbukkanó széllökések és a nyári hőség fokozódása. Ezek a jelenségek egyértelműen a klímaváltozás következményei, melyek komoly kihívás elé állítják a Balaton ökoszisztémáját.

Ezek a jelenségek lényegesen formálják a helyi ökoszisztémát, a turisták áramlását, valamint a tóparti települések védelmét és biztonságát.

Dr. Horváth Ákos, a HungaroMet Viharjelző Obszervatórium vezetője a Pénzcentrum számára kifejtette: "A Balaton időjárása rendkívül összetett jelenség, és nem túlzás azt mondani, hogy Magyarország egyik legkomplexebb meteorológiai folyamata zajlik itt."

A tó elhelyezkedése különleges, hiszen három különböző éghajlati hatás kereszteződésében található: az óceáni, a mediterrán és a kontinentális klíma együttes hatása formálja e vidék jellegét.

De ez még nem minden, hiszen ehhez hozzájárulnak a kistérségi hatások. A nagy vízfelület például egyfajta termikus kényszert jelent az időjárás alakulására: lassabban melegszik fel, lassabban hűl ki, és folyamatosan módosítja a környezet mikroklímáját. Emellett ott van a Bakony hegység hatása, ami jelentősen átalakítja az északnyugati irányból érkező légáramlatokat, és persze a változatos talajfelszín is szerepet játszik.

Ezek a tényezők együttesen járulnak hozzá ahhoz, hogy a Balaton környékén az időjárás rendkívül változékony és kiszámíthatatlan legyen.

A szakember rámutatott a balatoni jég vastagságának drasztikus csökkenésére: míg 1987-ben 42 centiméteres jégréteg borította a tavat, 2017-ben már csak 22 centiméter volt mérhető, 2025-ben pedig egyáltalán nem fagyott be a Balaton.

A jég hiánya jelentős ökológiai következményekkel jár, hiszen a téli napsugárzás akadálytalanul jut be a vízbe, beindítva olyan biológiai folyamatokat, amelyek korábban csak tavasszal voltak jellemzőek. Ez kedvez az algák elszaporodásának, ami a nyári szezonban is éreztetheti hatását.

Az előrejelzések pontosságáról Dr. Horváth Ákos kiemelte: "Egyre pontosabbak a meteorológiai előrejelzéseink, ma már egészen más helyzetben vagyunk, mint akár egy évtizeddel ezelőtt. Nagyon sokat jelent, hogy néhány éve egy szuperszámítógép is segíti a munkánkat. Ennek köszönhetően tudunk kifejezetten a Balatonra optimalizált számítógépes modelleket futtatni, amiket folyamatosan fejlesztünk. A szakembergárda is megfiatalodott: remek, lelkes és hozzáértő kollégákkal dolgozunk együtt, ami óriási előrelépést hozott. A méréseink ma már minden korábbinál pontosabbak, és így az előrejelzéseink is.

A következő szezonra vonatkozóan úgy tűnik, hogy a hosszú távú átlaghoz képest melegebb időjárás vár ránk, és ennek bekövetkezése igencsak valószínű.

Az időjárás előrejelzései sosem adhatnak teljes garanciát, hiszen mindig rejtőzik bennük egyfajta bizonytalanság. Azonban a tendencia világosan a globális felmelegedés irányába mutat. A nyár végén várhatóan érezhetőbbé válik a rendkívüli szárazság, amely eddig inkább csak háttérben lappangott. Miközben a viharok előfordulásának gyakorisága csökken, ha mégis megjelennek, várhatóan jóval intenzívebbek lesznek, mint ahogy azt korábban tapasztaltuk. Fontos azonban, hogy ne feledkezzünk meg a bizonytalansági faktorokról sem: egy váratlan ciklon, mint például tavaly a Boris, hirtelen jelentős csapadékot hozhat, és ezzel gyökeresen megváltoztathatja az adott év időjárási mintázatait.

A Balaton időjárási jelenségei között kiemelkedik egy igazán különleges esemény: ősszel megjelenik egy vékony, 10-20 centiméteres "hullámzó felszíni réteg", amelyet leginkább a tapasztalt vitorlázók ismernek és figyelnek. Ez a rejtélyes réteg leginkább akkor mutatkozik meg, amikor a tó vize hidegebb, mint a környezete, és amikor az erősebb légáramlatok hatására a tó vízfelszínéről való párolgás drámai mértékben megnövekszik. Ilyenkor a Balaton vize egy különleges játékos arcát mutatja, amely lenyűgözi a természet és a vízi sportok szerelmeseit egyaránt.

A parti zónák beépítettsége jelentős hatással van a tó mikroklímájára. A magas épületek és a megváltozott talajfelszínek átalakítják a légáramlásokat, ami közvetlenül befolyásolja a tó vízmozgását is. E hatások akár Budapest határáig is elérhetnek, hiszen a Balaton irányából érkező felhők a fővárosig jutnak, formálva ezzel a város időjárását is.

A szakember külön kitért a bakonyi szél és a bóra jelenségére, amelyek az adriai bukószelekhez hasonlóan működnek: hirtelen csapnak le, majd visszapattannak a felszínről, jellegzetes hullámfelhőzetet létrehozva. Érdekes jelenség az is, amikor a tó "válaszol" az északi szélre: a Balaton közepén keleti szél alakulhat ki, miközben a parton még az északi szél érezhető.

A Balaton nyári időjárását alapvetően a konvektív csapadék, azaz a zivatarok formálják. Ezek a természeti jelenségek nem csupán lenyűgözőek, hanem komoly következményekkel is járnak: erős szélviharokat, villámlást és jégesőt hozhatnak magukkal, amelyek különösen a vízen tartózkodók számára jelentenek veszélyt.

"A zivatarok gyakorisága és intenzitása a környezetre szintén közvetlen hatással van. A legveszélyesebb helyzeteket általában a délnyugati instabilitási vonalak, illetve az úgynevezett szupercellák okozzák. Ezek az erősen forgó zivatarfelhők óriási meglepetéseket tudnak hozni, pillanatok alatt alakulhat ki egy-egy extrém időjárási helyzet. Ám ha ezek a nyári zivatarok elmaradnak, annak is súlyos következménye lehet, mert komoly vízmérleg-deficit alakulhat ki a tónál. Ugyanakkor, amikor hirtelen hatalmas víztömeg zúdul le, az is problémás, ami nagy erővel mossa be a hordalékot a tóba, ráadásul a szennyvízrendszer sincs felkészülve ilyen terhelésre" - magyarázta Dr. Horváth Ákos.

A szakértő egy figyelemre méltó megfigyelést osztott meg: úgy tűnik, a Balaton nem kedveli a nappali zivatarokat. Előfordul, hogy a délnyugati zivatarok sorozata között egyfajta rés keletkezik, így míg a környező települések, mint Veszprém és Kaposvár, heves esőzésekkel küzdenek, a Balaton partján szinte alig hullik az eső.

Az atlanti viharciklonok szintén jelentős hatással vannak a tóra. A hosszabb ideig tartó délies áramlások akár 1,9 méteres vízszintkülönbséget is okozhatnak a Balaton két partja között, mintha a tó "kibillenne" - hasonlította a jelenséget az apályhoz a szakember.

A konferencián kiemelték, hogy a klímaváltozás egyik legmegdöbbentőbb hatása a szárazság és a hőség növekedése.

Az utóbbi években a nyugati szelek öve egyre több nedvességet hoz magával a trópusi tájakról, ami potenciálisan jelentős csapadéknövekedést eredményezhet. Ugyanakkor a trópusi sivatagok hatása is egyre inkább érezhető. Ez a paradoxon - a nedvesség beáramlása és a száraz, forró légtömegek egyidejű jelenléte - rendkívül változékonyá teszi az időjárási viszonyokat. E kihívások hosszú távon talán a legnagyobb problémát jelentik a Balaton környékén, ahol a klímaváltozás hatásai egyre élesebben mutatkoznak meg.