Együtt, egymásért a mellrák ellen – A tudatosság fontos, de a tettekig sajnos nem mindig jutunk el. Jelenleg a magyar nők csupán 26%-a végez el rendszeres önvizsgálatot, ami azt mutatja, hogy még sok a teendőnk a figyelemfelkeltés terén.

Magyarországon 2022-ben a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján 8411 nőnél diagnosztizáltak mellrákot - ami a leggyakrabban előforduló daganatos betegség a nőknél, és a második leggyakoribb daganatos halálok. Bár sokszor halljuk, hogy a korai felismerés életet menthet, az AstraZeneca megbízásából készült felmérés szerint a hazai nők mindössze 26%-a végez rendszeresen tapintásos önvizsgálatot. A többség annak ellenére nem teszi ezt, hogy 86%-uk fontos szerepet tulajdonít a módszernek a betegség korai felismerésében. Az AstraZeneca civil szervezetekkel és szakértőkkel közösen arra hívja fel a figyelmet: együtt, egymásért is tennünk kell a tudatosság erősítéséért, és nem csak a korai felismerés kapcsán, hanem végig a mellrák elleni küzdelem útján. Nagy a felelősségünk, hiszen a megkérdezettek 54%-a média és az internet felületeiről szerzi információit a betegségről.

A mellrák világszerte a nők leggyakoribb daganatos betegsége, amivel sokan tisztában vagyunk, ahogyan az AstraZeneca megbízásából készült - a hazai felnőtt lakosság mellrákkal kapcsolatos ismereteit, érzéseit vizsgáló - felmérés eredményei is mutatják: A megkérdezettek közel fele - messze a legmagasabb arányban - jelölte meg a legtöbb nőt érintő daganatként, és alig kevesebben (43%) vallottak arról is, hogy közeli rokonságukban/ismeretségi körükben előfordult megbetegedés.

Ennek tükrében nem meglepő, hogy a lakosság lényeges ismeretekkel rendelkezik a mellrákról: 78%-uk gondolja helyesen, hogy korán felismerve a betegség gyógyítható lehet.

Az emlőrák biológiai sokszínűsége lenyűgöző és összetett. Számos altípusa létezik, amelyek különböző klinikai lefolyásokat mutathatnak, eltérő kezelési megközelítéseket igényelnek, és más-más gyógyulási kilátásokkal bírnak. Ezért elengedhetetlen a korai diagnózis mellett a betegséghez való alkalmazkodás és az együttélés tudatos megközelítése is, amely nem csupán az érintettek felelőssége, hanem a társadalom egészének is.

A legfrissebb felmérési adatok világosan rámutatnak arra, hogy széleskörű konszenzus övezi a rendszeres tapintásos mell-önvizsgálat fontosságát a korai felismerés szempontjából – egy eljárás, amely akár életet is menthet. A válaszadók 88%-a egyetértene ezzel az állítással. Ugyanakkor aggasztó, hogy a fiatalabb generáció, különösen a 39 év alattiak körében csupán 52% osztja ezt a nézetet, és közülük a legkevesebben, mindössze 21% végzi rendszeresen az önvizsgálatot. Érdekes, hogy a nők körében csupán egyharmad tudja pontosan, mikor és hogyan kell elvégezni ezt az egyszerű, de életmentő vizsgálatot, leginkább az idősebb és magasabb végzettséggel rendelkező csoportok tagjai ismerik ezt a folyamatot.

Jelenleg Magyarországon a 45 év feletti nők számára ingyenes mammográfiai vizsgálat érhető el, amely a népegészségügyi szűrőprogram részeként valósul meg. Fontos azonban, hogy a fiatalabb korosztály, tehát a 45 év alatti nők is tisztában legyenek a mellrák kockázataival és a megelőzés lehetőségeivel. Bár a betegség előfordulása ebben a korcsoportban viszonylag alacsony, a statisztikák szerint 2022-ben 959 újonnan diagnosztizált mellrákos esetet regisztráltak a 45 év alatti nők körében a Nemzeti Rákregiszter adatai szerint. Ezért elengedhetetlen, hogy a fiatal nők is figyeljenek egészségükre, és tájékozódjanak az önvizsgálat és a szűrések fontosságáról.

Bár a tájékozottság és a szűrés fontosságával tisztában vagyunk, összességében inkább azok járnak emlőszűrésre, akik tartanak a betegségtől, a személyes érintettség (család, ismerős) pedig tovább növeli a részvételt. A nők 26%-a válaszolta, hogy nem igazán jár el a vizsgálatokra. Ezek az eredmények mutatják, hogy bár az elméleti tudás erőteljesen jelen van a hazai lakosság körében, szükség van cselekvésre ösztönző további edukációra, különösen a fiatalok körében.

A javuló túlélési statisztikák mögött a korai észlelés és kezelés mellett egyre inkább megjelenik a 'krónikussá szelídített' mellrák jelensége is. A mai betegek sok esetben hosszabb ideig élhetnek, jó életminőség mellett, de ezt az utat nem mentesítik az áldozatok. Az előrehaladott emlőrák problémája gyakran háttérbe szorul, pedig sok esetben a betegség már előrehaladott stádiumban kerül diagnosztizálásra. Ráadásul a korai stádiumban felfedezett és kezelt emlőrákok körülbelül 25-30%-a is visszatérhet, ami figyelmet érdemel.

Az elmúlt évek - évtizedek innovációi ellenére - illetve bizonyos aspektusból részben annak következtében, a mellrák ügye aktuálisabb, mint valaha. A túlélési mutatók további javítását célzó törekvések továbbra is az egyik legaktívabban kutatott tudományterületet jelölik, a zajló klinikai kutatások kiemelkedően magas számával. A tudatosság mellett a diagnosztikai és terápiás lehetőségek fejlődésének köszönhetően egyre több, hosszan túlélő - valaha volt/gyógyult, vagy aktuálisan mellrákkal küzdő nő él társadalmunkban. 2020-ban 72 ezerre volt tehető számuk, a trendeket szem előtt tartva jelenleg vélhetően több mint 80 ezer nőről beszélhetünk. Fizikai, terápiás, pszichológiai támogatásuk közös feladatunk.

A korai felismerés és a betegség kezelésének kihívásaiban az egészségügyi ellátórendszer mellett a családok és közösségek szerepe rendkívül fontos. A 40 év feletti női válaszadók körében a megkérdezettek 36%-a leginkább családtagjaival vagy házastársával, míg 34%-uk orvosával osztja meg gondolatait a mellrákkal kapcsolatos kérdésekről. Ez jól mutatja, hogy a támogatói hálózat mennyire kulcsszerepet játszik a betegséghez való hozzáállásban és a megküzdés folyamatában.

aggodalmait, 39 év alattiaknál ez az arány 34 és 22 százalék. Kiemelten fontos tehát a generációk párbeszéde, a fiatalok bevonása, a technológiai vívmányok/digitális eszközök körültekintő használata, valamint az, hogy a tájékozódás - nem csak a közvetlenül érintettek részéről, hanem a lehető legszélesebb körben - hiteles forrásból történjen[10]. Tegyünk ezért együtt, egymásért, felelősen.

- Rendszeresen végezzünk önvizsgálatot,

Használjuk ki az ingyenes mellrákszűrés lehetőségét 45 év felett!

Bármilyen szokatlan elváltozás vagy panasz észlelésekor fontos, hogy azonnal konzultáljunk kezelőorvosunkkal, legyen az háziorvos vagy nőgyógyász.

Családi vonatkozású problémák esetén különösen figyeljünk oda a fent említett tényezőkre, és mindenképpen keressük fel kezelőorvosunkat a konzultáció érdekében.

És biztassuk minderre édesanyánkat, felnőtt lánygyermekünket, feleségünket, barátainkat, munkatársainkat!