Európa a válság sűrűjében időzik | Demokrata
A cikk e-mailben való megosztásához kérjük, kattintson erre a linkre, vagy másolja ki, és küldje el az alábbi URL-t: https://demokrata.hu/vilag/europa-a-koncon-ragodik-987597/
Az eredeti terv az volt, hogy egy kolosszális üzlet reményében az USA és az EU kiprovokál egy háborút Oroszország és Ukrajna között. Az érdekelt felek jól tudták, hogy Oroszországot könnyű táncba vinni, ha Ukrajna moszkvai érdekszférában maradása forog kockán. Szakértők szerint ugyanis Ukrajna nélkül Oroszország nem tekinthető nagyhatalomnak, geopolitikai leértékelődés pedig a teljes orosz föderáció stabilitását is veszélybe sodorhatta volna. Nem nehéz tehát belátni, hogy az orosz állam történeti előképének tekintett Kijevi Rusz területén létrejött állam "körön" belül tartása egzisztenciális kérdés Moszkva számára. Oroszország márpedig biztosan mindent megtesz annak érdekében, hogy létezését és biztonságát garantálja.
Hangsúlyozni kell, hogy a vázolt körülmények mindenki számára világosak voltak, Brüsszelben és Washingtonban egyaránt. Oroszország biztosra vett reakciója tudatában ámították tehát Ukrajnát NATO- és EU-tagsággal. Bízva abban, hogy Moszkva nem nézi tétlenül, amint Ukrajna a már említett Kijevi Rusz kulturális értékeivel, altalaji kincsekkel, elképesztően értékes ipari infrastruktúrával és több millió orosz nemzetiségű polgárral a hóna alatt átaraszol az amerikai érdekszféra ernyője alá. Ha pedig Oroszország háborúba keveredik Ukrajnával, úgy a megfelelő nyugati segítség mellett egy hosszú ideig elhúzódó konfliktus bontakozhat ki, amely leköti az orosz kapacitásokat, kifárasztja az országot, kis szerencsével pedig a Putyin-rendszer válságát is előidézi. Egy orosz összeomlás után pedig Ukrajnát egyszerűen felosztották volna gazdasági érdekszférákra. A nagyobb és értékesebb részek az amerikaiakat, a csonton maradt húscafatok az európaiakat illették volna. A befektetők számára tehát a háború egy olyan befektetés volt, amelynek megtérülését a nagy nyugati államok kormányai garantálták számukra. Kis szerencsével pedig az orosz és az ukrán piac egyszerre hullott volna az észak-atlanti szövetség ölébe. Mindemellett a magára maradt Kína már sokkal könnyebb préda lehetett volna Washington számára.
Az elképzelés végül csődöt mondott. Oroszország fölénybe került a fronton, nem mutatta a súlyos fáradás jeleit, gazdaságilag pedig függetlenítette magát a nyugati rendszerektől. Közben Kína és Oroszország szövetsége is aggasztóan megerősödött, amely mögé a globális dél országai is felsorakoztak. Az amerikai elitek időben rájöttek, hogy veszélyben forog a befektetés. Évekig azt figyelték, hogy ugyan öntik a pénzt és a fegyvert Ukrajnába, az oroszok mégis napról napra több területet foglaltak el a maguk számára. Félő volt, hogy a háborús kudarc ráég a nyugati szövetségre, miközben Oroszország megszerzi azokat az értékes területeket, amelyek birtoklásáért alapvetően zajlik a háború. Új megállapodásra és új tervre volt szükség. Az amerikai elitek ezért engedték, hogy Donald Trump kerüljön az elnöki székbe. Szükség volt egy karakterre, aki hitelesen képviseli a háborúellenes politikát, így sikerrel kivezetheti az USÁ-t a konfliktusból. Pontosabban úgy lép ki a háború finanszírozásából, hogy sikerül Kijevvel megfizettetni a korábbi befektetéseket, azaz a fegyvereket és a különböző adományokat. Ennek részeként jött létre az amerikai-ukrán ásványkincs szerződés is. Ez a megállapodás ugyanis garantálja azt, hogy Amerika extra nyereséggel zárja az üzletet. Ezzel összefüggésben tudni kell azt is, hogy materiális tekintetben sok esetben Oroszország szempontjai is hasonlóak ahhoz, ahogy az amerikaiak működnek. Szakértők szerint ugyanis hosszú távon úgy kell kalkulálni, hogy egy-egy régi bánya elfoglalása már biztosítani tudja azt, hogy a háború, a különleges katonai műveletek minden pénzügyi költsége megtérüljön. Ez ilyen egyszerű. Már amennyiben nem egy nép katasztrófáján, hanem rideg közgazdasági számításon keresztül vizsgáljuk a háború kérdését.
A moszkvai és washingtoni könyvelés tehát kedvező helyzetben van, míg Európa és Ukrajna közösen viseli a háború következményeit.
Ami Ukrajna EU-csatlakozását és a háború finanszírozásának folytatását illeti, az a kármentés kérdése körül forog. Az európai befektetők most azon fáradoznak, hogy visszaszerezzék a befektetett tőkéjük egy részét. Bár kisebb veszteségeket el kell fogadniuk, mégis mindent megtesznek, hogy visszakapják a milliárdokat, amelyeket Ukrajna támogatására költöttek az utóbbi három év alatt. A hírek szerint az Egyesült Államok már megállapodott az ukrán féllel, és a jelek arra utalnak, hogy az oroszokkal is újraépítik a kapcsolatokat. Az EU ezért elhatározta, hogy megpróbálja megmenteni a számára lehetséges részesedést Ukrajnából. Az EU-s pecsét alatt bízva abban, hogy az amerikaiak és az oroszok nem fognak beleszólni, úgy vélik, hogy a brüsszeli elit számára fontos gazdasági körök nem maradnak éhen. A cél az, hogy gyorsított eljárás keretében Ukrajnát a szervezet tagjai közé emeljék, ezáltal biztosítva a befektetők kártalanítását. Ami Ukrajnából megmarad, az szolgál majd a kárpótlás alapjául a befektetők számára. Fontos hangsúlyozni, hogy...
Az üzletből Európa egyáltalán nem profitál, mivel a torta mérete nem elegendő ahhoz, hogy mindenki részesedjen belőle.
Ne feledjük azonban, hogy alapvetően üzletemberekről van szó. A háború támogatásának költségeit így átterhelnék az európai polgárokra, a jelek szerint ugyanis nem tettek le arról teljesen, hogy fegyverek segítségével harcoltassanak ki maguknak pozíciókat Ukrajnában. A háború folytatása ugyanis könnyen keresztbe tehet az amerikai vezetésnek, ezzel pedig akár alkura is lehet őket bírni.
Ez az indok áll a háttérben, amiért az Európai Néppárt (EPP) és a Tisza Párt nem csupán Ukrajna gyorsított EU-csatlakozásának támogatásáról határozott, hanem pénzügyi források és hadieszközök biztosításáról is gondoskodott.
Brüsszel tehát úgy határozott, hogy tizenkilencre lapot kér, mivel számukra ez az egész háborús cirkusz csupán egy szórakoztató kártyajáték.
Ha a kedvezőtlen események továbbra is folytatódnak, Európa még súlyosabb helyzetbe kerülhet, mint amit jelenleg tapasztalunk.
