Ez az európai ország talán a legnagyobb szomorúsággal küzdött a Covid-19 világjárvány előtt.

Magyarországon ebben az időszakban ez a mutató 5,2 százalékra rúgott.

Az elemzés több mint 300 ezer ember adatait vizsgálta az Európai Unió, Norvégia, Izland és Szerbia részvételével.

Ez volt az első alkalom, hogy a DREES a 2019-es felmérés adatait használta a depresszió mérésére, amelyet a Betegségi Egészségügyi Kérdőív (PHQ-8) nyolc kérdése alapján becsültek meg.

A kutatás vezetője, Lisa Troy elmondta, hogy

A rendelkezésre álló adatok rámutatnak, hogy a depresszióval küzdő emberek aránya országonként drámaian változik, és ennek mögött különféle társadalmi, gazdasági és egészségügyi okok húzódhatnak meg.

A kutatás külön figyelmet fordított a fiatalok (15-24 évesek) és az idősek (70 év felettiek) korcsoportjára, ahol jelentős eltéréseket tapasztaltak a depresszió előfordulásában az európai régiók között. Észak- és Nyugat-Európában a fiatalok körében kiemelkedően magas depressziós szintet regisztráltak, míg Kelet- és Dél-Európában az idősebb korosztály tagjainál figyeltek meg magasabb arányokat.

A kutatók kiemelték, hogy a közösségi média is hozzájárulhat a fiatalok mentális egészségi problémáihoz.

Jocelyne Caboche, a Sorbonne Egyetem CNRS Neuroscience laboratóriumának elismert kutatója úgy véli, hogy...

A közösségi platformok használata során könnyen kialakulhatnak káros társadalmi összehasonlítások, amelyek testképzavarokhoz és alvásproblémákhoz vezethetnek, főként a fiatal lányok esetében. Ezek a platformok gyakran idealizált képet mutatnak a valóságról, ami felerősíti a megfelelési kényszert és a saját testképpel kapcsolatos félelmeket. Az állandó online jelenlét pedig megnehezíti a pihentető alvást, így a fiatalok egészsége és jóléte is veszélybe kerülhet.

Ezzel szemben Kelet- és Dél-Európában az idősek depressziós aránya magasabb, különösen Portugáliában, Romániában és Horvátországban, ahol

Az időskorú népesség több mint 15%-a tapasztalt már depressziós tüneteket.

A kutatás eredményei arra is felhívják a figyelmet, hogy az európai országok között jelentős különbségek vannak a depresszió kezelésében és felismerésében.

A szakértők véleménye szerint a jövőbeli kutatások során elengedhetetlen, hogy figyelembe vegyük a különböző kulturális és gazdasági kontextusokat, amelyek jelentős hatással lehetnek a mentális jólétre és az egészségre.