Sok magyar lakásbérlő beleesik egy gyakori csapdába: ha bekövetkezik a probléma, komoly anyagi veszteségeket szenvedhetnek el – figyelmeztet a Pénzcentrum.

Szerdán kihirdetik az idei felsőoktatási ponthatárokat, ezt követően pedig ismét megélénkül az albérletpiac: diákok ezrei próbálnak majd lakást találni új egyetemük, főiskolájuk közelében. Az ideális bérlemény megtalálása nem egyszerű, főleg ha valaki ár, elhelyezkedés és állapot szerint is szűri a lehetőségeket. Van azonban egy gyakran figyelmen kívül hagyott tényező: a lakásbiztosítás kérdése.

Bár Magyarországon a lakások közel háromnegyede biztosítva van, a bérelt ingatlanok esetében ennél alacsonyabb az arány. A biztosítás meglétét érdemes már a bérleti szerződés megkötése előtt tisztázni - hívja fel a figyelmet Baksa Melinda, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének elnökségi tagja.

Sokan talán nem is tudják, hogy ha a bérbeadó nem kötött lakásbiztosítást, a bérlő is lehetőséget kap arra, hogy saját magának biztosítást kössön - persze csak előzetes egyeztetést követően. A gyakorlatban azonban elterjedt, hogy a költségek megosztására kerül sor: a tulajdonos az ingatlant védi, míg a bérlő a saját tárgyait biztosítja. Ez különösen lényeges, hiszen a biztosítók csak azt a vagyont térítik meg, aki a szerződésben biztosítottként szerepel.

Az ingatlan biztosítása általában a tulajdonos feladata, és nem része se a bérleti díjnak, se a rezsiköltségeknek. A bérlőnek viszont saját értékeikért kell felelősséget vállalnia. Ha például szeretné megóvni laptopját, telefonját vagy akár a kerékpárját, érdemes külön ingóságbiztosítást kötni. Ezáltal biztosíthatja, hogy a saját eszközei védve legyenek a váratlan eseményekkel szemben.

A legtöbb biztosító nem különbözteti meg érdemben, hogy egy lakást a tulajdonos vagy egy bérlő lakja. Bár a szerződés megkötésekor fontos jelzést tenni arról, hogy az ingatlan bérbe van adva vagy bérelve van, ez a tényező alig befolyásolja a díjakat és a biztosítási feltételeket. Csak néhány biztosító kérhet minimális pótdíjat. A biztosítás szempontjából pedig nem releváns, hogy valaki egy évre vagy csupán néhány hétre költözik be – a feltételek lényegében változatlanok maradnak.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb statisztikái alapján 2025 első negyedévében a lakásbiztosítások átlagos éves díja 64 400 forintot tett ki, ami 8,7%-os emelkedést jelent az előző évhez képest. Ezzel párhuzamosan a kárkifizetések maximális összege közel 20%-kal nőtt. Ez a tendencia azt mutatja, hogy a biztosítások ár-érték aránya a jegybank értékelése szerint kedvezőbbé vált.