Érdekes felfedezések láttak napvilágot a trágár kifejezések világában.

A 10 másodperce kimondott káromkodás a kézi erőt 8 százalékkal növelte, míg az 5 másodpercenkénti káromkodás mellett a fekvőtámaszozás időtartama 15, a plank gyakorlaté 12 százalékkal nőtt, de javult a fekvenyomás teljesítménye is. Sőt, a káromkodásnak fájdalomcsillapító hatása is van.

A káromkodás vagy a sértő kifejezések alkalmazása fokozhatja a fizikai teljesítményt rövid, intenzív, erő- és erőfejlesztést igénylő feladatok során – derül ki egy új, átfogó tanulmányból, amely az elmúlt évek kutatásainak eredményeit összegzi.

Az elemzés arra világít rá, hogy a káromkodás hatása a fizikai teljesítményre még mindig sok kérdést hagy maga után. Noha egyértelmű, hogy a káromkodás befolyásolja a fiziológiai reakciókat, mint például a pulzusszámot, a vérnyomást és a bőrvezetést, valamint a pszichológiai állapotokat, beleértve a szorongást és a stresszt, a nociceptív reakciók terén - mint a fájdalomküszöb, fájdalomtűrés és fájdalomérzékelés - a hatások még mindig nem teljesen tisztázottak.

A káromkodás hatásait különféle kísérletek során vizsgálták, amelyek a szitokszavak használatának különböző intenzitásait és gyakoriságát elemezték, felfedezve, hogy ezek javíthatják a fizikai teljesítményt. Érdekes megfigyelés, hogy az emberek hajlamosak hozzászokni a káromkodáshoz, amikor az a teljesítményük növelését ígéri. Bár a káromkodás viszonylag alacsony kockázatú, hatékony és költséghatékony módszer lehet a fizikai teljesítmény fokozására, tabu jellege miatt etikai szempontból kérdéseket vet fel, ami korlátozza a hasznosítását. Ráadásul a téma még viszonylag új, így sok aspektusa még feltárásra vár.

A káromkodás és a potenciálisan bántó tabuszavak alkalmazása egy rendkívül összetett társadalmi és nyelvi jelenség, amely már évszázadok óta része az emberi kommunikációnak. Az egyes kifejezések sértő hatását a történelem folyamán nagymértékben befolyásolták a társadalmi és vallási normák, amelyek folyamatosan alakították a szavak jelentését és használatuk kereteit.

A társadalmi normák általában korlátozzák az embereket a szitokszavak alkalmazásában, mivel ennek különböző helyzetekben eltérő következményei lehetnek. Az, hogy hol és hogyan használjuk őket, nagyban befolyásolja a reakciókat és a társadalmi elfogadottságot.

Érdemes alaposan átgondolni a különleges kifejezések alkalmazását, még akkor is, ha tudósok már régebben megfigyelték, hogy a káromkodás olyan jótékony hatásokat generál, amelyek a megszokott nyelvhasználattal nem érhetők el. Valójában a pozitív hatások közé sorolható a fájdalom jobb elviselése, a kifinomultabb humorérzék, a fokozott őszinteség, a társadalmi kapcsolatok erősödése, sőt, még a memória javulása is.

A káromkodás fizikai teljesítményre gyakorolt hatását 2018-ban kezdték vizsgálni, amikor kísérleteket végeztek arra vonatkozóan, hogy a csúnya szavak hogyan befolyásolják az erőt és az erőteljesítményt.

A vizsgálatok során azt tapasztalták, hogy a káromkodás átlagosan 4,5 százalékkal növelte a Wingate Anaerobic Power Test csúcs- és átlagos teljesítményét. (Az anaerob teljesítmény és kapacitás mérésére szolgáló teszt).

Egy későbbi kutatás során kiderült, hogy a káromkodás átlagosan 8%-kal növelte a kézzel kifejthető erőt. Egy másik kísérletben, amely a fekvőtámaszokra összpontosított, a résztvevők 10%-kal hosszabb ideig tudták tartani a pozíciót, amikor szitkozódtak, mint amikor semleges szavakat ismételgettek. Egy 2023-as vizsgálat során a kutatók arra kérték a résztvevőket, hogy mondjanak egy szitokszót, amelyet akkor használnának, ha véletlenül átdöfnénk a lábujjukat. A válaszadók többsége a "f..z" szót választotta. A résztvevők minden fizikai feladat során 5 másodpercenként megismételték a kiválasztott csúnya kifejezést, és a káromkodás 9-22%-kal javította a különböző fizikai teljesítmények eredményeit.

Bár a káromkodás pontos mechanizmusának hatása a fizikai teljesítményre még mindig rejtély, a kutatások azt sugallják, hogy a durva kifejezések képesek befolyásolni az edzéseredményeket az idegrendszerünk révén. Ez a különös kapcsolat izgalmas lehetőségeket nyit meg a sportolók számára, akik talán a csúnya szavak erejét kihasználva javíthatják teljesítményüket.

A káromkodás számos pszichológiai változást idéz elő, amelyek hatással lehetnek a fizikai teljesítményre. A szitkozódásról kimutatták, hogy erősebb érzelmi izgatottsággal társul. Az érzelmi izgalom és a káromkodás közötti kapcsolat pedig minden bizonnyal a társadalmi normáktól és a kiejtett szavak jellegétől függ. Azzal, hogy a káromkodások erősebb érzelmi reakciókat vált ki, mint a semleges szavak, növelik az agy fontos részének, az amygdala által közvetített izgalmat, ami végső soron a motiváció és a fizikai erőfeszítés felerősítését eredményezi.

Egy alternatív magyarázat arra, hogy a káromkodás miként fokozhatja a fizikai teljesítményt, a hipoalgézia jelensége, amely a fájdalomérzékelés csökkenésével, vagyis a fájdalomtűrő képesség fokozódásával jár. Ezt a hatást már több kutatás is alátámasztotta.

Egyes vizsgálatokban lehetővé tették a résztvevők számára, hogy maguk válasszák ki káromkodásukat.

A leggyakrabban használt káromkodások között a "f..z" és a "s..r" emelkedett ki.

Egy friss kutatás alapján a résztvevők 51,5%-a az előbbi lehetőséget preferálta, míg 38%-uk az utóbbit választotta. A vizsgálatok során a káromkodások száma meglehetősen változatos volt, 2-3-tól egészen 45 szitokszóig terjedt. Érdekes módon, a kutatás során megfigyelhető volt, hogy a gyakori káromkodás összefüggésbe hozható a fizikai teljesítmény folyamatos javulásával.

Egy érdekes kutatás során megállapították, hogy a két perces káromkodás valóban képes csökkenteni a fájdalomérzetet. Azonban a vizsgálat során kiderült, hogy azok, akik a mindennapi életükben ritkábban élnek ezzel a kifejezési formával, sokkal nagyobb mértékű teljesítménynövekedést tapasztalnak, mint azok, akik gyakrabban káromkodnak. Ez arra utal, hogy a káromkodás túlzott alkalmazása a mindennapi szituációkban csökkentheti annak hatékonyságát, így érdemes mértékkel használni.

Egyes kutatások arra világítanak rá, hogy bizonyos szitokszavak online megjelenése fokozhatja azok hatékonyságát, míg más kifejezések nem élveznek ilyen előnyt. Ez azt jelzi, hogy az olvasók egyre inkább tolerálják a káromkodást, különösen akkor, ha a kritikákban túlsúlyban vannak a trágár kifejezések.

Bár a kutatások során megfigyelték, hogy a káromkodás pozitívan befolyásolja a fizikai teljesítményt rövid, intenzív feladatok végzésekor, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ezek a vizsgálatok laboratóriumi környezetben, szigorúan ellenőrzött körülmények között zajlottak.

Ezért nem világos, hogy a káromkodás által elért teljesítményjavulások a valós életben, természetes körülmények között is megmutatkoznának-e, ahogyan azt steril környezetben tapasztalhattuk.

A jövőbeli kutatások során még sok ismeretlen területet kell feltárni a káromkodás hatásai kapcsán, még akkor is, ha ez a kommunikációs forma költséghatékony és könnyen alkalmazható. A káromkodás tabu jellege azonban akadályozhatja annak gyakorlati felhasználását; például számos fitneszterem és sportesemény szigorúan tiltanak mindenféle agresszív viselkedést, beleértve a káromkodást is. Érdekes kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy egyesek esetleg csendesen vagy belsőleg próbálnák meg alkalmazni a káromkodást, de eddig még nem léteznek empirikus bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy a halk káromkodás mennyire hatékony.