Gödön készülnek a jövő akkumulátorai - ez történt a 22. héten.

Új fejezet kezdődik a magyar járműipar történetében: megnyitotta kapuit a Mercedes új prémiumgyára Kecskeméten, miközben a Samsung SDI több mint egymilliárd eurós invesztícióval fejleszti gödi akkugyárát. Ezenfelül a kínai BYD agresszív árversenyt indított, amely már a magyar piacon is szembetűnő növekedést eredményezett. Közben a nemzetközi színtéren a Stellantis vezetőségében jelentős változások zajlanak, míg a Nissan és a Volvo a globális piaci nyomás következtében komoly elbocsátásokra kényszerül. Összegyűjtöttük a legfontosabb eseményeket a járműipar világából, a kiemelt linkekre kattintva mélyebb betekintést nyerhet a különböző témákba.

A Samsung SDI egy ambiciózus lépésre készül, hiszen több mint 1 milliárd eurós beruházással újítja meg és bővíti gödi akkumulátorgyárát. A célja, hogy a Hyundai és Kia európai piacra szánt elektromos autóihoz korszerű, nagy energiasűrűségű prizmás akkumulátorokat állíthasson elő. Ez a fejlesztés szorosan összefonódik egy 2023-ban megkötött hosszú távú megállapodással, amelynek keretében a dél-koreai cég 2026 és 2032 között körülbelül félmillió járműhöz biztosít akkucellákat.

A gyár teljes mértékben átáll a stacked technológiájú prizmás cellák gyártására, amelyek páratlan teljesítményt és kiváló hatótávot nyújtanak. Ez a 91%-os nikkeltartalmú NCA katód és a szilíciumalapú anód kombinációjának köszönhető. Az első üzem átalakítása mellett a második gyártóegység is bővül, és tervezik egy harmadik egység létrehozását is, amely a BMW számára fog akkumulátorokat előállítani.

A fejlesztéshez szükséges tőkét a Samsung SDI részvénykibocsátással biztosította, melyből mintegy 1,19 milliárd dollárnyi forráshoz jutott, részben a gödi beruházás, részben más nemzetközi projektek finanszírozására. Az eddig is évi 40 gigawattóra kapacitású gödi üzem ezzel tovább növelheti szerepét az európai e-mobilitási ellátási láncban, Magyarországot pedig még hangsúlyosabb akkumulátorgyártási központtá emeli.

A kínai BYD komoly árháborút indított, amikor május végén 22 modelljének árát akár 34 százalékkal csökkentette, ezzel egyes járművek ára 2,8 millió forint alá esett. A cél nem csupán a készletek leépítése, hanem a hazai és külföldi versenytársak - különösen a kisebb kínai gyártók - kiszorítása a piacról. Elemzők szerint a jelenlegi 150 autómárka száma Kínában néhány éven belül drasztikusan csökkenhet, és a BYD lépése ennek a konszolidációnak a kezdetét jelentheti.

Áprilisban Magyarországon is felfutott az újautó-eladások száma: összesen 10.785 jármű került forgalomba, ami éves szinten 3,6 százalékos növekedést jelent, túlszárnyalva ezzel az uniós átlagot. A Toyota és a Suzuki továbbra is dominál az eladási rangsorban, de a BYD kiemelkedő fejlődést mutatott: eladásai egy év alatt 153,6 százalékkal nőttek, áprilisban pedig 126 autót értékesített. Ezzel a BYD már a 20. helyre lépett előre a márkák listáján, megelőzve többek között a csökkenő teljesítményt mutató Teslát. A Tesla vezetője talán mostantól több időt tud szentelni a márkának, de a magyar piacon megjelent egy újabb kínai autómárka, így kérdéses, hogy meddig marad a jelenlegi piaci struktúra.

Az autóipar vezető vállalatai világszerte komoly nehézségekkel néznek szembe, és jelentős átalakulásokkal válaszolnak a piaci kihívásokra. A Stellantis legújabb lépésként új vezérigazgatót nevezett ki: az olasz Antonio Filosa felelős lesz a cég új irányvonalának kidolgozásáért. Ez a lépés különösen sürgetővé vált, miután 2024-re a nyereség 70%-kal zsugorodott, és a vállalat 6 milliárd eurós készpénzveszteséget könyvelhetett el.

A Nissan is nehéz helyzetbe került: a japán autógyártó gyárak bezárásával, 20 ezer munkavállaló elbocsátásával és akár központi irodájának értékesítésével igyekszik mérsékelni pénzügyi veszteségeit. Az intézkedések célja a működés hatékonyságának növelése, különösen miután a Hondával tervezett egyesülés nem valósult meg.

A Volvo átszervezési intézkedésekkel reagál a piaci kihívásokra, és világszerte 3000 irodai pozíció megszüntetését tervezi, különösen Svédországban. E döntés hátterében a csökkenő kereslet, a növekvő költségek és az elektromos járművek iránti csökkenő érdeklődés áll. Ráadásul a vállalatot sújtja egy várható 50%-os amerikai vám, amely komoly kihívást jelenthet az olcsóbb EX30 modell piaci versenyképessége szempontjából.

Kecskeméten elkészült a Mercedes-Benz új prémiumkategóriás gyártóüzeme, ahol a tervek szerint 2026-ban indulhat a termelés. Az új beruházás tovább erősíti Magyarország pozícióját a globális autógyártásban, a Mercedes hazai jelenléte pedig új szintre lép: a vállalat itt fogja kiépíteni legnagyobb járműgyártási kapacitását.

A kecskeméti gyár már eddig is kiemelkedő teljesítményt nyújtott: közel 5000 munkavállalónak biztosít megélhetést, és öt egymást követő évben büszkén viselheti a "legjobb Mercedes-gyár" elismerést. Joó István, a HIPA vezetője hangsúlyozza, hogy a magyar szakértelem és a német mérnöki precizitás ötvözése világszínvonalú gyártási minőséget teremt, amely a nemzetközi piacon is megállja a helyét.