**Albérletárak alakulása 2023-ban: Esetleges trendek és várakozások - MMOnline** Az albérletpiac dinamikája évről évre változik, és 2023 sem ígérkezik kivételnek. A gazdasági helyzet, a kereslet-kínálat aránya, valamint a demográfiai változások mind befo
Nagyon megnehezedett a lakások kiadása a 250 ezres átlagos bérleti díj felett, és ez a korlát 2025 első felében is velünk maradhat - derül ki a Rentingo legfrissebb albérletpiaci elemzéséből. Ennek oka a bérlők fizetőképességének folyamatos csökkenése, decemberben ugyanis átlagosan 215 ezer forintot szántak albérletre, szemben a kiadók által elvárt 249 ezer forintos árral. A bérbeadási platform szerint 2025-ben lassú kínálatbővülés várható az albérletpiacon, amelyet leginkább az állampapírokból az ingatlanpiacra áramló kisbefektetői pénzek fűtenek majd. A bérlők fizetőképességének javulása eközben erősen kérdéses - a választási évhez közeledve esetleg kormányzati program jöhet a segítségükre.
A 2023-as szárnyalás után beragadni látszanak az átlagos albérletárak Budapesten, miután 2024 utolsó negyedévében egyre nehezebbé vált, és több időbe került ingatlant kiadni a 250 ezer forintos lélektani határ felett. Igazodva a trendhez, decemberben a fővárosi bérbeadók átlagosan 249 ezer forintért kínálták kiadó lakásukat - állapítja meg legfrissebb albérletpiaci elemzésében a Rentingo. Ugyanebben az időszakban a bérlők fizetési hajlandósága tovább csökkent, az év utolsó hónapjában már csak átlagosan 215 ezer forintért kerestek bérleményt, és ezzel 16 százalékosra nyílt az árolló a kínálati és keresleti oldal között. A lakást keresők és kiadók elképzelései közötti különbségek 2024 közepétől váltak egyre markánsabbá, és a decemberi 16 százalékos eltérés mértékét jól mutatja, hogy ilyen differencia legutóbb 2020 végén, a Covid második hullámában volt tapasztalható.
A 2024-es év bérleti díjait vizsgálva megállapítható, hogy azok mérsékelten, 4,2 százalékkal emelkedtek, ami gyakorlatilag csak egy hajszálnyival haladta meg az inflációt. Ennek ellenére, a budapesti lakhatási válság továbbra is mélyül, hiszen a csökkenő infláció ellenére az albérletek ára folyamatosan emelkedik. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a fogyasztói kosárban a lakbér csupán 1,4 százalékos súllyal bír, míg a valóságban egy átlagos bérlő, aki a KSH által számolt 439 ezer forintos nettó átlagfizetést kapja, a jövedelmének 57 százalékát költi el egy átlagos albérlet havi díjára. A Rentingo hangsúlyozza a két adat közötti eltérést. A 2023-ban bekövetkezett 19 százalékos drágulás pedig drámaian rontotta a bérlők anyagi helyzetét, így 2024-re már nem tudták tartani a lépést a bérleti díjak korábbi növekedésével.
A Rentingo előrejelzése szerint 2025-re az albérletpiacon egy fokozatos kínálatnövekedés várható. Bár a kormány decemberben bejelentett új lakásfejlesztési tőkeprogramja még nem hozta el a várt változásokat, a közelgő évben lejáró magas kamatozású állampapírok felszabaduló tőkéje lehetőséget adhat arra, hogy sokan befektetési célú lakásvásárlásba kezdjenek. Az új Airbnb-s engedélyekre vonatkozó moratórium miatt a befektetők 2025-ben kizárólag a hosszú távú bérleti piacon tudják majd kamatoztatni a pénzüket. A törvényi szabályozások lazítására nemigen lehet számítani, sőt, a VI. kerület példáján keresztül akár teljes tiltások is megjelenhetnek helyi szinten.
A 2025-ös évben az albérletpiac kínálatának fokozatos bővülése várható, azonban a bérlők anyagi helyzetének alakulása sokkal kiszámíthatatlanabb. Ahogy 2026 választási éve közeledik, a lakhatási válság témája egyre inkább előtérbe kerülhet a közbeszédben és a médiában, így valószínű, hogy a bérlők számára rövid távon kormányzati intézkedések érkezhetnek. Jelenleg azonban a bérleti díjak jelentős emelkedésére nem kell számítanunk, amíg ezek a programok meg nem valósulnak.
