Amikor Gyuri vállára nehezedett a nyomás, hogy valaki elérje a vizsga sikeres teljesítését, jó szívvel igyekezett támogatni az illetőt.

Miután 2021 novemberében letartóztatták Schadl Györgyöt, Jeney éppen Völner Pálhoz fordult, hogy néhány bátorító szót cseréljenek. Akkoriban a közvélemény még nem volt tisztában azzal, hogy a fideszes államtitkárnak is szerepe van az ügyben.

A volt igazságügyi miniszterhelyettes és államtitkár, Völner Pál, már hosszú ideje kérte, hogy a bíróság idézze be tanúként egykori kollégáját, Jeney Orsolyát. Ez a lépés most csütörtökön valósult meg, közel két és fél évvel a korrupciós per elindítása után.

Jeney Orsolya, az igazságügyi és magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár, hosszú időt szentelt a végrehajtáshoz kapcsolódó jogszabályok kidolgozásának. Közben Schadl György vette át a Végrehajtói Kar vezetését, míg Répássy Róbert helyét Völner Pál foglalta el az államtitkári pozícióban. Jeney Orsolya megjegyezte, hogy „gyakorlatilag államtitkár úr örökölte az elődjét”. Az igazságügyi szektorban és a minisztériumban több éven át betöltött vezető szerepe után 2017 nyarán elhagyta a kormányzati szférát, és megalapította saját végrehajtói irodáját.

A Városmajor utcájában egy irodát bérelt, amelynek tulajdonosa egy cégen keresztül a végrehajtói kar akkori elnöke, Schadl György volt. Különös módon ez a cím időnként Schadl György és felesége, a szintén vádlott Schadl-Baranyai Helga hivatalos lakcímeként is szolgált. Jeney ezt azzal indokolta, hogy Schadl mentorként támogatta őt, miután végrehajtóvá vált, és lehetőséget biztosított számára az iroda bérlésére. Jeney később tagja lett a Végrehajtói Kar ötfős elnökségének, Schadl és három másik végrehajtó társaságában. Schadl Györggyel régóta ismerték egymást, hiszen együtt tanítottak a Pécsi Tudományegyetem és a Végrehajtói Kamara közös szakképzésén.

Jeney a bírósági meghallgatás során csütörtökön kijelentette, hogy nem emlékszik olyan esetre, amikor Völner Pál bármilyen módon részt vett volna a végrehajtók kinevezésében. Szavaival élve: "Soha nem tapasztaltam, hogy különös figyelmet fordított volna erre a kérdésre." Ezen kívül megemlítette, hogy Schadl György rendszeresen látogatta az Igazságügyi Minisztériumot, de Jeney véleménye szerint Schadlnak, mint a végrehajtói kar elnökének, "az volt a feladata, hogy az érdekképviseleti teendőket ellássa."

Jeney többször is lehetőséget kapott arra, hogy bírálóként részt vegyen a végrehajtói szakvizsgákon, amelyeket ő "rendkívül komoly megmérettetéseknek" tart. Az ilyen események mindig izgalmas kihívást jelentenek számára. Egy alkalommal egy különösen emlékezetes párbeszéd alakult ki közte és a bíró között: — Milyen tapasztalatokat hozott eddigi bíráló munkájából? — kérdezte a bíró, kíváncsian figyelve Jeney reakcióját. — Minden vizsga más, de a legfontosabb, hogy a jelöltek felkészültsége és elhivatottsága mindig lenyűgöz. A komoly tudás mellett a szakmai etika is kulcsszerepet játszik — válaszolta Jeney, miközben mélyen a bíró szemébe nézett. — Értem, tehát a tudás mellett a személyes értékek is fontosak a szakmában? — folytatta a bíró. — Pontosan — bólintott Jeney. — A végrehajtói munka nem csupán a jogi ismeretekről szól, hanem arról is, hogy miként bánunk az emberekkel. Minden döntésnek súlya van, és ezt sosem szabad elfelejteni.

Bíró: "Van-e a memóriájában olyan meghallgatás, ahol egy személy nyilvánvalóan előnyben részesített egy másikat? Esetleg ez feszültséget generált a helyszínen?"

Jeney: "Meglepetések voltak. Néha megbeszéltük egymás közt, hogy kissé kiábrándító volt, hogy az ember elvárt valamilyen szintet, és azt mennyire nem hozták."

Bíró: "Érkezett valaha Schadl Györgytől olyan megjegyzés, hogy valakire figyeljenek oda jobban?"

Jeney: "Tényleg nem emlékszem, hogy ilyesmit kaptam volna."

Bíró: "Olyan volt-e, hogy bárki neveket adott át, hogy a pályázók közül kiket kell preferálni? Kikre kell odafigyelni, jobban támogatni? És nem véletlenül figyelmeztettem reggel, hogy nem köteles saját magára terhelő vallomást tenni."

Jeney: "Pályázati meghallgatás? Az nem az én világom."

A bíró ezután felolvasta a nyomozati anyag bizonyos részleteit, amelyekben Jeney neve többször is feltűnik. Az Igazságügyi Minisztérium egyik jogi ügyintézője az ügyészek előtt így tanúskodott: "Amint befejeződtek a meghallgatások, Jeney Orsolya, aki korábban helyettes államtitkárként tevékenykedett, de ekkor már Völner Pál Kabinetjében politikai főtanácsadóként dolgozott, magához hívott. A találkozón elmondta, hogy kik azok a pályázók, akiket különös figyelemmel kell követnem, hogy mindenképpen szerepeljenek a benyújtott nevek között. Emlékeim szerint egy papírlapról olvasta a neveket, de azt nem adta át nekem, ennek ellenére sikerült megjegyeznem őket. Valójában Orsolyának nem lett volna jogköre utasításokat adni nekem, de sem én, sem a főosztályvezető, akinek beszámoltam az eseményekről, nem vontuk kétségbe, hogy az Orsolya által javasoltak szerint kellene eljárnunk. (...) Ezt követően visszatértem a minisztériumba, és tájékoztattam a főosztályvezetőt, valamint Jeney Orsolyát arról, hogy a pontozás sikeresen lezajlott."

A nyomozás során a főosztályvezetőt is kihallgatták, aki a következőket mondta: "A lényeg az volt, hogy az öt legjobban teljesítő pályázó között szerepeljen az a személy, akit később ki akartunk nevezni, hiszen a jogszabály ezt írta elő. Arra emlékszem, hogy Jeney Orsolya által javasolt nevek között voltak a felterjesztendők, így nem merült fel probléma. (...) Jeney Orsolya nevét egyértelműen megjegyeztem, mint aki Völner Pál ügyében képviselte érdekeinket."

Jeney a bíróság előtt kijelentette, hogy semmiféle listát nem osztott meg senkivel, így "a maga részéről ezt nem tartja valószínű kijelentésnek". Hozzátette, hogy véleménye szerint, ha valaki be akar befolyásolni valakit, azt nem jogi ügyintézők bevonásával, és táblázatok eltitkolásával fogja tenni.

A vád szerint Schadl egyfajta szürke hálózatot működtetett, amely révén ismerősei és azok ismerőseinek segített a vizsgák sikeres teljesítésében. Nem csupán az egyetemi vizsgák terén nyújtott segítséget, hanem a végrehajtói szakvizsgák esetében is aktívan közreműködött. Így történt ez 2021 júliusában is, amikor a lehallgatási jegyzőkönyvek tanúsága szerint Schadl Jeney Orsolyával folytatott beszélgetésében arról számolt be, hogy "felülről" érkezett telefonhívás, amelyben őt és Völner Pált kérték meg, hogy támogassanak egy protekcióval rendelkező vizsgázót. A telefonbeszélgetés során Schadl megemlítette, hogy az adott személy nevével "zavarná" Jeneyt, de végül nem tudta felidézni a nevet, azonban ígéretet tett arra, hogy utánajár és visszahívja Jeneyt.

Néhány perc elteltével a név újra felcsendült a telefonban, és a hívó fél arra kérte Jeneyt, hogy fordítsanak különös figyelmet erre az illetőre, mivel itt nem engedhetnek meg maguknak hibát. Jeney bólintott, jelezve, hogy megértette a kérést.

A Dettiként ismert személy, Martonovics Bernadett, ebben az időszakban a Varga Judit által irányított Igazságügyi Minisztérium Civilisztikai és Igazságügyi Kodifikációs Főosztályának vezető kormány-főtanácsosaként tevékenykedett. Érdekesség, hogy az ő neve is felmerült Magyar Péter és Varga Judit hangfelvételén, ahol arra utaltak, hogy tudomása volt arról, miszerint Rogán Antalék azt "ajánlották" az ügyészségnek, hogy bizonyos részeket távolítsanak el az ügyészségi iratokból.

A vizsga július 15-én zajlott, ezt követően Martonovics Bernadett, a vizsgabizottság vezetője, kifejezte elégedetlenségét Schadlnak. Bár a vizsgázója átment, az teljesítménye messze elmaradt a várttól. Bernadett megjegyezte, hogy "még a legbutább kérdéseket is igyekeztek neki feltenni", de sajnos ez sem segített.

Az eljárás egy belügyminisztériumi munkatársnál is hasonlóképpen zajlott. A nyomozati iratok szerint Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója, egy jelentős belügyi személyiség és egy névtelen parlamenti kabinet tagja is kapcsolatba lépett Völnerék csapatával, hogy sürgősen szükség lenne egy plusz vizsgaidőpontra egy munkatársuk vagy ismerősük számára. "Még egy név is felmerült. (...) Valaki Bodnár Bence, aki egy fontos BM-es figura kabinetjében dolgozik" - idézte Völner Pál Schadl Györgynek 2021 szeptemberében, miután előző nap egy parlamenti kabinettől érkezett egy hasonló igény a végrehajtói szakvizsgák kapcsán. Bodnár Bence a Belügyminisztérium szabályozási és koordinációs helyettes államtitkára volt 2018 és 2019 augusztusa között, és korábban Pintér Sándor miniszteri titkárságának vezetőjeként is tevékenykedett.

A vizsga napján, alig három órával a vizsga kezdete előtt Jeney Orsolya, aki a vizsgabizottság egyik tagja volt, felhívta Völner Pált, hogy megkérdezze: "ki az, aki figyelmet érdemel". Völner fejből csak Bodnár nevére emlékezett, de azt mondta, Schadl biztosan tudni fogja.

Szabó Imre, aki a Szegedi Tudományegyetem nyugalmazott jogászprofesszora volt, abban az időszakban az Igazságügyi Minisztérium alá tartozó Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiáját irányította, ahol a végrehajtói szakvizsgák lebonyolítása zajlott. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján Szabót már korábban is megkeresték Schadl és Völner, hogy segédkezzen vizsgaidőpontok szervezésében. Ő volt az, aki a vizsgákat Rogán Antal kabinetfőnökének, Nagy Ádámnak is intézte.

Mivel Völner Schadl Györgyre irányította Jeneyt, alig két percen belül már a végrehajtói kar akkori elnöke kapott egy telefonhívást, aki ezalatt még két nő nevét is megemlítette Jeneynek.

A szakvizsga október 14-én lement. A hatvannapos elbírálási időszakban viszont borult minden: Schadl Györgyöt letartóztatták, és Völner Pál mentelmi jogát is felfüggesztették. Ugyanazon a napon az Országgyűlés egy energetikai és közlekedési tárgyú salátatörvénybe bújtatott módosítással érvénytelenítette a folyamatban lévő bírósági végrehajtói pályázatokat. A módosítás értelmében a pályázatokat újra ki kellett írni. Aki fenntartotta a jelentkezését, csak nyilatkoznia kellett erről, az elbírálásokat viszont elölről kezdték. Bodnár bár letette a szakvizsgát, de nem lett végrehajtó.

Polt Péter, a legfőbb ügyész, az ügy kapcsán nem érzett szükséget arra, hogy bármiféle vizsgálatot kezdeményezzen, így nem talált kivetnivalót a történtekben. Ezzel szemben Bodnár 2022 decemberében csatlakozott a Legfőbb Ügyészség Közérdekvédelmi Főosztályához, tehát abban az időszakban éppen Polt Péter közvetlen munkatársa lett.

Erről a hangfelvételről a bíróságon csütörtökön ez a párbeszéd zajlott le Jeney és a bíró között:

Jeney: "Nem mondom, a végrehajtási szakvizsgáknál előfordult, hogy keringtek nevek. Ha Gyurira nyomás nehezedett, hogy valaki nagyon szeretne átmenni, Gyuri jóindulatból próbált azzal segíteni, hogy majd szól. De ezek elvetélt próbálkozások voltak, senki nem vette a bátorságot, hogy egy kúriai bíróval vagy egy egyetemi tanárral közölje, hogy egyébként ez az XY név valakinek fontos. Meglátásom szerint ezek elvetélt próbálkozások voltak. Ha valaki készült, úgyis átment."

Bíró: "De ehhez mi köze Völner Pálnak?"

Jeney: "Erre már nem emlékszem, őszintén szólva. Nem tudom, mikori ez a felvétel, lehetséges, hogy volt, de erről nem tudok nyilatkozni."

A perben hétből hat végrehajtói vádlott már elismerte, hogy miután Schadl György elintézte nekik a végrehajtói pozíciót, ők cserébe milliókat adtak vissza neki a végrehajtói irodáik nyereségeiből. Köztük Varga Árpád Levente is, aki osztalékának 90 százalékát, összesen 101,5 millió forintot adott így Schadl Györgynek.

Ő úgy vallott, hogy a vizsgája előtt látta Schadl György hozzáállásából, hogy egyáltalán nem kell aggódnia, mert a három befolyással rendelkező vizsgabiztos közül kettő biztosan olyan pontszámot fog neki adni a szóbeli meghallgatáson, ami neki előnyös lesz. A kedvező vizsgáztatók között volt állítása szerint Jeney Orsolya is, aki olyan kérdéseket tett fel, amiből neki egyértelmű volt, hogy a támogatását élvezi. Vagyis ahogy ő fogalmazott: Jeney kérdései "gyakorlatilag olyan egyszerűek voltak, mintha azt kérdezték volna, mennyi 2+2".

Jeney a bírósági tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy "állítólag ő volt az, aki meghallgatta" Varga Levente Árpádot, ám az érintett nem tud felidézni ilyen eseményt.

Schadl Györgyöt 2021 november 5-én tartóztatták le a reptéren, miközben a feleségével és a diplomata útlevelével Dubajba akart repülni. Ekkor a nyilvánosság még nem sejtette, hogy az ügyhöz Völner Pálnak is köze van. Az akkori igazságügyi miniszterhelyettest csak egy hónappal később, 2021 decemberében gyanúsították meg hivatali vesztegetéssel.

Jeney novemberben, Schadl György letartóztatása után épp Völner Pált kereste fel. "Felhívtam Völner Pált, sőt, továbbmegyek, be is mentem hozzá a minisztériumba. Senki nem tudott semmi biztosat, úgy éreztem, bemegyek, hátha mond nekem két biztató szót. De nem mondott semmit, mert azt mondta, nem tud semmit az ügyről." A bíró erre úgy reagált, hogy most körbenézve a teremben azt látja, hogy erre azért most mindenki felkapta a fejét. Jobban viszont erre nem kérdeztek vissza.

Jeney annyit mondott még, hogy ezen a látogatáson nem látta Völneren, hogy valami esetleg feszélyezné, sőt, inkább őt próbálta meg nyugtatgatni, hogy ne aggódjon. "Még utólag el is bizonytalanodtam, hogy lehet, be sem kellett volna jönnöm, mert lehet, hogy az egésznek nincs is köze a végrehajtáshoz", mondta.

Jeney véleménye szerint a jó emberi kapcsolat Völner Pállal nem szűnt meg azután sem, hogy ő elhagyta az Igazságügyi Minisztériumot. Kb. félévente felhívta az államtitkárt, és rendszeresen találkoztak.

Végül azt is állította, nem tudja pontosan, hogy mivel vádolják Völner Pált.

A Schadl-Völner-ügy központi eleme a vádirat alapján az, hogy Schadl korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal. E kapcsolat keretein belül Völner rendszeresen 2-5 millió forintot kapott Schadltól, összesen pedig legalább 83 millió forintot. Cserébe a volt államtitkár vállalta, hogy a pozíciójából fakadó befolyásával Schadl kéréseinek megfelelően elintéz konkrét ügyeket, például a jövedelmező végrehajtói kinevezéseket. Az ügyészség álláspontja szerint Schadl a pénzt lényegében "fizetésként" juttatta el Völnernek, hogy az mindig a rendelkezésére álljon különböző ügyek intézésében. A végrehajtói kar volt elnöke pedig ezt a pénzt abból a forrásból szerezte, amelyet azoktól kapott, akiket a végrehajtói pozícióba segített. A vád szerint így összesen 924 millió 852 ezer forint illegális jövedelemre tett szert.

Jeney így kommentálta az eseményeket: "Hogyan élhet vissza valaki olyan hatáskörrel, amivel nem rendelkezik? Ez számomra egy komoly kérdés. Ha a pályázati folyamatban gyakorlatilag semmilyen szerepe nincs, hogyan lehetne ezt a helyzetet kihasználni?" A tanú megjegyezte, hogy Völner nem tartozott azok közé a vezetők közé, akik túlzottan feszegették a határaikat, és soha nem volt olyan, aki visszaélt volna a pozíciójával. Völner ezután kifejezte háláját egykori munkatársának, hangsúlyozva, hogy bár évek óta nem találkoztak, az elmúlt időszak eseményei nem befolyásolták a kapcsolatukat, és továbbra is jó viszonyban állnak egymással.