Ijesztő hőhullámok sújtják Magyarországot: megdöbbentő események zajlanak hazánkban - Agrárszektor

Hozzátették, hogy jelenleg is széles területeken uralkodik forróság Európa-szerte, és Magyarországon is hőségperiódus vette kezdetét. A jelentések szerint 1901 óta a hőhullámos napok száma több mint 9 nappal emelkedett, amikor a középhőmérséklet országos átlagban legalább 25 Celsius-fokot mutatott. 2024-ben kiemelkedően sok, összesen 36 napon keresztül volt tapasztalható, hogy a napi középhőmérséklet elérte ezt a szintet. A trend országszerte kedvező: a legkisebb növekedés, csupán 1-2 nap, a középhegységi területeken figyelhető meg, míg a Nyírségben és a délnyugati határvidéken - Belső-Somogyban és a Zala-dombságban - 3-6 nappal emelkedett, míg az Alföld déli részén és a Duna középső szakasza mentén 15-17 nappal nőtt a hőhullámos napok száma 1901 óta.

Kiemelték, hogy hőhullámnak számít, ha egymást követő napokon, tartósan teljesülnek a hőhullámra vonatkozó feltételek.

A vizsgálat során hőhullámnak minősítették azt az időszakot, amikor a napi átlaghőmérséklet legalább három egymást követő napon elérte a 25 Celsius-fokot. Két egymást követő hőségperiódust összefüggőnek tekintettek, ha közöttük nem tapasztaltak jelentős lehűlést. Azokat a hőségperiódusokat pedig különállónak számították, ha a két időszak között a napi átlaghőmérséklet 21 Celsius-fok alá csökkent, vagy ha legalább három napon keresztül 25 fok alatt maradt. Az adatok szerint Budapest belvárosában már az 1900-as évek elején is előfordultak 10 napnál hosszabb hőségperiódusok, de voltak olyan évek is, amikor nem alakult ki hőhullám a főváros területén. 1961 és 1990 között csupán két évben (az 1970-es évek elején) regisztráltak 10 napnál hosszabb hőségperiódust, míg 1991 és 2020 között az évek felében már tapasztaltak ilyen jelenséget. A 2024-es nyáron a leghosszabb hőhullám 27 napig tartott, mely csak a 2018-as hőhullámot múlta felül, amely 30 napos volt.