Itt a részletes magyarázat, ami felfedi, miért tűnik el a pénz a kártyájáról!

Az ügyfelek gyakran választják a bankkártyás fizetést streaming- vagy felhőalapú szolgáltatások esetén, és rendszerint beleegyeznek abba, hogy a kártyájukon rendszeres levonások történjenek.

Nem csalás, de rendkívül kellemetlen, ami Zalánnal történt. Nem értette, miért vesz le a Facebook újabb és újabb összegeket a kártyájáról hirdetésre, miközben tudomása szerint semmit sem hirdetett az utóbbi időben.

- 180 ezer forint tűnt el így a kártyámról, és órákig, napokig túrtam a netet, hogy kiderítsem, mire. Hiába kértem, hogy ha szerintük jogszerűen vonták le a hirdetési pénzt, akkor mutassák meg, hogy konkrétan milyen hirdetésekre, ez nem történt meg. A legszörnyűbb az volt, hogy amikor rengeteg keresgélés, chatbot-beszélgetés után végre úgy tűnt, hogy élő ügyintéző fog válaszolni a kérdéseimre, egyszerűen annyi választ kaptam, hogy szerintük nincs semmi probléma, és ez után már nem is engedett a rendszer több üzenetet küldeni. Végül szinte véletlenül derült ki egy családi beszélgetéskor, hogy egy másik családi vállalkozás reklámjaihoz használták a kártyaadataimat, tévedésből. Vissza is kaptam a pénzemet, de ettől függetlenül nagyon kellemetlen tapasztalatokat szereztem. Hiába fordultam ugyanis a bankomhoz, azt mondták, ők nem tudják leállítani az előfizetést. Végül nem volt jobb ötletem, kénytelen voltam letiltatni a bankkártyámat és újat csináltatni, ami persze szintén pénzbe került.

A kártyabirtokos az ismétlődő fizetés (előfizetés jellegű) tranzakciók visszavonását kizárólag a kártyaelfogadó kereskedőnél kezdeményezheti, ha az adott tranzakciót korábban már jóváhagyta. A bank nem jogosult magától egy már korábban jóváhagyott fizetési műveletet visszavonni - mondta el kérdésünkre a K&H Bank szakembere.

Az előfizetés lemondásának lehetőségét az adott szolgáltatónak kell garantálnia, így a leiratkozás iránti kérelmet elsődlegesen a szolgáltatónál érdemes benyújtani – hívta fel a figyelmet az MBH Bank. Amennyiben ez nem vezet eredményre, az ügyfél joggal keresheti meg a kártyát kibocsátó bankját a további lépések érdekében.

Az MBH Banknál természetesen mindent megteszünk, hogy támogassuk ügyfeleinket az ilyen helyzetekben. Azonban, végső megoldásként előfordulhat, hogy biztonsági megfontolások miatt a kártyát le kell tiltani.

Ivett is hasonló helyzetbe került, amikor egy népszerű számítógépes program három hónapos ingyenes próbaverzióját szerette volna letölteni. Mikor azonban megadta a bankkártya adatait, egy furcsa félelem fogta el, és úgy döntött, inkább leállítja a letöltést. Ezt követően alaposan utánanézett az interneten, hogy miként lehet lemondani az előfizetést, de miután belépett az ügyfélfiókjába, és látta, hogy nem rendelkezik aktív előfizetéssel, a szíve könnyebbé vált.

Amikor elérkezett a három hónap vége, meglepődve tapasztaltam, hogy az előfizetési díjat továbbra is levonják a számlámról. Teljesen tanácstalan voltam. Végül egy hajnali három órás felfedezés során, köszönhetően egy chatbotnak, rájöttem, hogy évekkel ezelőtt egy régi email-címmel már regisztráltam egy ügyfélfiókot. Amikor megpróbáltam ellenőrizni, hogy van-e aktív előfizetésem, azt az elavult fiókot nyitottam meg, ahol nem találtam semmit. Viszont a jelenlegi email-címem alatt létrehozott új fiókban viszont aktív volt az előfizetésem. A legrosszabb az egészben az volt, hogy a lemondás feltétele az volt, hogy előre több hónap díját is ki kell fizetnem egyben. Így lett a sosem használt program ára több mint hatvanezer forint.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb jelentései alapján egy új, aggasztó csalási forma terjedése figyelhető meg a nemzetközi weboldalakon. Ezek a platformok vonzó árakkal csábítják a vásárlókat, ám az ügyféltájékoztatókban diszkréten elrejtik, hogy a vásárlás során az ügyfelek valójában egy olyan ismétlődő előfizetést is aktiválnak, amely sok esetben nem is kapcsolódik a megvásárolt termékhez vagy szolgáltatáshoz. Az ilyen trükkök miatt érdemes alaposan átnézni a feltételeket, mielőtt bármilyen tranzakciót lebonyolítanánk.

Az erőteljes ügyfélhitelesítési folyamatot követően, amely akár hetekkel korábban is megtörténhetett, az ügyfelek gyakran azt veszik észre, hogy számlájukat rendszeresen, hetente több ezer vagy akár tízezer forinttal terhelik meg.

Gyanakvásra adhat okot, ha a helyzet hirtelen megváltozik, vagy ha valaki szokatlanul viselkedik. Az apró részletek, mint például a kommunikációs stílus vagy a testbeszéd eltérései, figyelmeztető jelek lehetnek. Érdemes alaposan megfontolni, mi állhat a háttérben, mielőtt következtetéseket vonnánk le.

Az új csalási formák hatékonyságát az MNB szerint az magyarázza, hogy a digitális szolgáltatásokra való előfizetések a mindennapi élet szerves részévé váltak. Az ügyfelek gyakran bank- vagy hitelkártyát használnak, amikor például streaming- vagy felhőtárhely-szolgáltatásokra iratkoznak fel. Az igénylés során az első időszakra eső díjat bankkártyával, szigorú ügyfélhitelesítéssel kell rendezni. Ezenkívül a szolgáltatóval kötött szerződés értelmében az ügyfelek beleegyeznek abba, hogy a jövőben automatikusan terheljék bankszámlájukat, további külön megerősítés nélkül.

Az első ügyfélfizetés során a szolgáltatók az ügyfél bankjának ismétlődő fizetési tranzakcióra vonatkozó kérést küldenek, amelyet az ügyfél jóváhagy. A bank nem ismeri az ügyfél és a szolgáltató közötti szerződések tartalmát, ezért azt kell feltételeznie, hogy az ismétlődő terhelésekre vonatkozó kérést a fogyasztó ismeri és elfogadja.

A nemfizetéssel nem feltétlenül szűnik meg automatikusan a csalás. A díjterhelés addig folytatódhat, amíg az ügyfél le nem mondja a szolgáltatást, méghozzá a szolgáltatóval kötött szerződésben rögzítettek szerint.

Ha nincs valós teljesítés az "előfizetés" mögött, kezdeményezhet a bankjánál ún. chargeback eljárást. Visszakövetelheti a pénzt akkor is, ha külföldi a kereskedő. A visszatérítést a kártyát kibocsátó, számlavezető banknál kell kezdeményezni. Meg kell adni a tranzakció adatait (kereskedő/szolgáltató neve, vásárlás dátuma, a vásárlás ellenértéke, a kártya száma). Meg kell indokolni a visszatérítés okát, amely ezekben az esetben a szolgáltatás nem teljesítése (nem kapott az ügyfél árut, szolgáltatást). A bankoknak pedig joguk van bekérni a csalárd kereskedővel folytatott kommunikációt is.