Elérkeztünk egy mérföldkőhöz: Magyarországon az utolsó szénerőmű is bezárja kapuit.

Eredményesen lezárult a Mátrai Erőműbe tervezett kombinált ciklusú gázturbinás erőmű (CCGT) megvalósítására kiírt tender, a győztessel megkötik a megállapodást, így az utolsó szénerőmű is megszűnik Magyarországon - jelentette be az energiaügyi miniszter a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség budapesti konferenciáján csütörtökön.

A kormány korábban három kombinált ciklusú gázturbinás erőmű megépítéséről határozott, és ezek közül az első, a Mátrai Erőmű visontai telephelyén létesülő projekt tenderén már hirdettek győztest. A pályázatot úgy alakították ki, hogy a kazánok 30 százalékban képesek legyenek hidrogénnel üzemelni – emelte ki Lantos Csaba, az energiaügyi miniszter. Hangsúlyozta, hogy mindent elkövetnek a zöld átállás érdekében, de elismerte, hogy a következő 20-25 évben elengedhetetlenek olyan gyorsan aktiválható, nagy teljesítményű erőművek, amelyek biztosítják a villamosenergia-rendszer stabilitását.

Tavaly Magyarország áramtermelésének több mint 25%-a megújuló forrásokból származott, ami figyelemre méltó eredmény. Jelenleg már 7550 megawattnyi naperőművi kapacitás áll rendelkezésre az országban, ami jelentősnek számít a terület nagyságához viszonyítva. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az időjárásfüggő megújuló energiaforrások térnyerése alapvetően átalakította a villamosenergia-piac dinamikáját.

Lantos Csaba rámutatott egy érdekes anomáliára: az áram ára napon belül drámaian ingadozhat a megtermelt energia mennyiségétől függően. Különösen napos időszakokban, amikor a termelés csúcsra jár, egyre gyakoribbá válnak azok az esetek, amikor az árak negatív tartományba süllyednek. Ez a rendkívüli ingadozás nemcsak hazánkat, hanem egész Európát érinti, és sürgős intézkedések szükségesek a helyzet kezelésére - emelte ki.

Az Európai Unió keretein belül az energiamix irányítása a tagállamok hatáskörébe tartozik, ami lehetőséget ad arra, hogy önálló döntéseket hozzanak e téren. A hidrogén szerepe különösen fontos, hiszen nem csupán energetikai célokra van szükség rá, hanem mint alapanyag is kiemelkedő jelentőséggel bír. A jelenlegi hidrogénstratégia újragondolásra szorul, és a minisztérium célja olyan nemzeti szabályozási keret létrehozása, amely kiszámítható, egyszerű és átlátható kereteket biztosít – tette hozzá.

Lepsényi István, a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség elnöke megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a világ különböző részein egyre inkább megfigyelhetők a szélsőséges időjárási jelenségek. Ez a tendencia világosan mutatja, hogy sürgető szükség van olyan innovatív technológiák kidolgozására, amelyek képesek reagálni ezekre a globális kihívásokra.

A szövetség elnöke kifejtette, hogy a hidrogén-ökoszisztéma támogatása kiemelten fontos. Ez biztosítja a feltételeket a megújuló energiaforrások felhasználásához, az átjárhatósághoz, elősegíti a fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodó ágazatok, például az energia, a közlekedés vagy a nehézipar dekarbonizációját, és csökkenti Magyarország energiafüggőségét - emelte ki.

A Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség által rendezett Hydrogen Open 2025 konferencia második alkalommal kerül megrendezésre a budapesti Mol Campusból, január 23-24-én. Az eseményen az Európai Unió hidrogéniparának kiemelkedő képviselői fognak részt venni, lehetőséget biztosítva a szakmai eszmecserére és az innovációk bemutatására.

Áldott Zoltán, a Mol felügyelő bizottságának elnöke hangsúlyozta, hogy a hidrogéngazdaság kulcsszerepet játszhat a zöld átmenet előmozdításában és az európai versenyképesség növelésében. Ugyanakkor kiemelte, hogy a technológia jelenlegi fejlődési fázisa még kezdetleges, és az áttöréshez elengedhetetlenek az iparági ösztönzők, a rugalmasság, valamint egy olyan szabályozási keret, amely figyelembe veszi a regionális sajátosságokat. Emellett megjegyezte, hogy a zöld hidrogén mellett az alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén minden formájának támogatása is elengedhetetlen.