A szamárköhögés Magyarországon járványos méreteket öltött, és a legnagyobb veszélynek a legkisebbek vannak kitéve.

A Semmelweis Egyetem legfrissebb járványügyi helyzetértékelésében összegezte a szamárköhögés jelentette veszélyeket. Kiderült, kik vannak leginkább kitéve a fertőzésnek.

A szamérköhögéses megbetegedések száma hazánkban drámai mértékben emelkedik, olyan szintet elérve, amit hosszú idő óta nem tapasztaltunk. A Semmelweis Egyetem (SE) Epidemológiai és Surveillance Központjának legfrissebb heti jelentése már járványként értékeli a betegség terjedését, ami komoly aggodalomra ad okot.

Drámai változásokon ment keresztül a szamárköhögés helyzete Magyarországon az idei évben, ahogy azt az egyetem tájékoztatása is mutatja. A 2023-as év első 45 hetében összesen 1127 esetet dokumentáltak, ami figyelemre méltó növekedést jelent, hiszen az elmúlt négy év hasonló időszakában csupán átlagosan 13-an fertőződtek meg ezzel a betegséggel. A Semmelweis Egyetem Járványügyi Helyzetjelentése szerint az elmúlt héten egyedül 37 új esetet regisztráltak, ami tovább fokozza az aggodalmakat a közegészségügy területén.

A szöveg szerint országunkban jelentős szamárköhögés-járvány terjedése figyelhető meg. Az esetszám növekedése minden korosztályt érint, de különösen aggasztó a helyzet az 1 év alatti csecsemők, a 40-49 éves felnőttek és a 60 évnél idősebbek körében. Különösen a 6 hónaposnál fiatalabb csecsemők esetében, ahol a tünetek a legintenzívebbek, a betegség hatékony megelőzésére kell helyezni a hangsúlyt – áll a dokumentumban, amely az intézet honlapján olvasható.

A betegség tünetei általában 7-10 nappal a fertőzés után jelentkeznek először, de akár 3 hetes lappangási idő is lehetséges. Az elsőként jelentkező tünetek megegyeznek más, felső légúti fertőzések jeleivel, a beteg tüsszög, enyhe hőemelkedése lehet, náthás, illetve köhög.

A különbség más köhögéssel járó fertőzésekhez viszonyítva abban rejlik, hogy a beteg körülbelül két héten belül egy intenzív köhögési szakaszba lép, amely során a levegő egyetlen kilégzése alatt csillapíthatatlan, öt vagy annál több köhögési roham tör fel. Ezt a jelenséget egy jellegzetes, krákogásra emlékeztető hang kíséri. Gyakran előfordul, hogy

A legvégén tiszta nyák távozik, amit hányás is kísérhet.

Kisgyermekeknél, valamint azoknál, akik korábban védőoltásban részesültek, gyakran előfordulhat, hogy a hagyományos köhögés nem jelentkezik. Csecsemőknél a köhögési rohamokat rövid, életveszélyt jelentő időszakok követhetik, amikor a légzés átmenetileg leáll. A korábban beoltott serdülők, felnőttek, vagy részben oltott gyermekek esetében a szamárköhögés tünetei enyhébbek vagy eltérőek lehetnek. Ezekben a csoportokban, valamint a nagyon fiatal csecsemőknél a szamárköhögés diagnosztizálása a klinikai tünetek alapján kihívást jelenthet.

A szamárköhögés szövődményei között számos komoly kockázat rejlik. Ide tartozik például a tüdőgyulladás, amely súlyosan befolyásolhatja a légzőrendszer működését. Emellett felléphet tüdőlégtelenség is, amikor a tüdő egy része levegőtartalmát veszíti el és összeesik, amit a szaknyelv atelektáziának nevez. A betegség másodlagos hatásai között szerepelhet a középfülgyulladás, illetve súlyosabb esetekben görcsrohamok, eszméletvesztés és kiszáradás is előfordulhat. Fogyás, enkefalopátia és sérv szintén a szamárköhögés lehetséges következményei, a legrosszabb esetben pedig a légzés leállása és akár halál is bekövetkezhet.