A jogállamiságért felelős uniós biztos kifejezte vágyát, hogy az EU-s források valóban célba érjenek a tagállamokban.

Kedden az EU-s tagállamok az Európai Bizottsággal együtt a jogállamiságról vitáztak, ahol a Bizottság kifejtette, szeretne segíteni Magyarországnak, hogy megfeleljünk az EU-s elvárásoknak.

Kedden Brüsszelben a tagállamokat tömörítő Tanács ülése keretében vitát folytattak az Európai Bizottság által közzétett éves jogállamisági jelentésről. Ez a találkozó része volt egy szélesebb körű eszmecserének, amely a tagállamok jogállami helyzetét vizsgálja, kiemelve a sajtószabadságot, az igazságszolgáltatás függetlenségét, a korrupcióellenes intézkedéseket, valamint a civil társadalom helyzetét. A legutóbbi megbeszélés során a fókusz Magyarország mellett Romániára, Szlovéniára és Portugáliára is kiterjedt.

A zárt ülést követően tartott sajtótájékoztatón Micheal McGrath, az ír jogállamiságért felelős biztos, aki decemberben vette át posztját, kifejtette, hogy...

A Bizottság kész párbeszédet folytatni a magyar kormánnyal, célja pedig a befagyasztott körülbelül 19 milliárd eurónyi uniós forrás felszabadítása. Ennek érdekében a két fél közötti konstruktív együttműködésre van szükség.

A politikai vezető úgy véli, hogy az EU-s források hatékonyan eljuthatnak a tagállamokhoz, de ehhez elengedhetetlen, hogy világos és következetes elvárásoknak feleljenek meg. A támogatások kioldásának kulcsa olyan reformok végrehajtása, mint például a korrupcióellenes intézkedések és az átláthatósági normák megerősítése, amelyeket az EU 2022 decemberében határozott meg.

A hetes cikk szerinti eljárás kapcsán számos aggodalom merül fel, hiszen ennek következményeként akár a magyar állampolgárok szavazati jogát is megvonhatják, amennyiben a tagállamok egyöntetűen úgy ítélik meg, hogy Magyarországon alapvetően sérül a jogállam működése.

A korábban befagyasztott összegből 2023 decemberében csupán körülbelül tízmilliárd eurót sikerült felszabadítani, miután a magyar kormány igazságügyi reformját a Bizottság elegendőnek minősítette. Ezt követően azonban a magyar kormány ismét módosításokat hajtott végre a bírósági rendszerben, többek között az alaptörvény átalakításával, amely a bírók kinevezésének szabályait érintette tavaly év végén. Ezen felül a bírósági szervektől egy négyoldalú megállapodást követeltek meg, amely a bírósági dolgozók fizetésemelésére vonatkozott. 2024 januárjában azonban az Országos Bírói Tanács érvénytelenítette ezt a megállapodást, így még mindig nem zárult le az igazságszolgáltatás ellen folytatott legújabb küzdelem.

Brüsszelben arra készülnek, hogy Orbán Viktor valószínűleg nem fogja megakadályozni az Oroszországot érintő szankciók további érvényesítését.

A Népszava megkereste McGrath biztost, hogy véleményét kérje a legújabb reformról, amelyet a korábban vállalt kötelezettségekkel ellentétben, megfelelő konzultáció nélkül fogadtak el. A biztos hangsúlyozta, hogy folyamatosan nyomon követik a reformok alakulását, és a folyamat végén értékelni fogják az eredményeket, amelyek az idei jogállamisági jelentésben is megjelennek. Emellett megerősítette, hogy a Bizottság nyitott a magyar kormányzattal folytatott párbeszédre.

Adam Szłapka, Lengyelország európai ügyekért felelős minisztere, aki jelenleg az EU soros elnökségét gyakorolja, hangsúlyozta, hogy...

Magyarországnak be kell tartania a szabályokat.

A korrupcióval gyanúsított lengyel politikus ügye a véleménye szerint inkább lengyel-magyar kontextusba illeszkedik, és a keddi tárgyaláson nem került napirendre. Magyarország decemberben menedékjogot biztosított a korábbi lengyel miniszter-helyettesnek, Marcin Romanowskinak, és a magyar kormány már jelezte, hogy nem hajtja végre az európai elfogatóparancsot. Ez a lépés jelentős feszültségeket okozott a lengyel-magyar kapcsolatokban.

Bóka János, az európai ügyekért felelős miniszter, az ülést követően arról tájékoztatott, hogy a kormány folytatja a tárgyalásokat az Európai Bizottsággal a migrációval kapcsolatos bírósági ítélet végrehajtásáról. Ez az ítélet már 2020 óta terheli Magyarországot, mivel az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy a magyar migrációs törvények nem felelnek meg az uniós normáknak. A meg nem valósított ítélet következményeként tavaly júniusban rekordösszegű, kétszáz millió eurós bírságot szabtak ki az országra, amely naponta egymillió euróval nő. Jelenleg az összesített bírság már meghaladja a négyszázötven millió eurót, de a magyar kormány eddig nem tett érdemi lépéseket az ítélet végrehajtása érdekében.

Orbán Viktor: A liberálisok végső menedéke Brüsszel, ahol Mordor sötét földjén a Sötét Nagyúr búvóhelyet talált.

A magyar miniszter kifejtette a magyar jogállamiság helyett szerinte többet kellene foglalkozni az EU-s intézményekben lévő korrupcióval. Arról nem nyilatkozott, hogy a korábbi uniós biztos és korrupcióval vádolt EP-képviselők ellen már folyik büntetőeljárás Belgiumban, amíg például számos magyar korrupciógyanús ügyben érdemi eljárás nélkül zárják le az ügyeket.

Az EU-ban tavaly hozott úgynevezett migrációs paktum kapcsán a magyar miniszter újságírói kérdésre elmondta, nem fogják végrehajtani az EU-s törvényt, és bár tavaly december végéig ki kellett volna dolgozniuk egy tervet, mivel ez a kormány szerint a nemzeti érdekkel ellentétes, ezért nem is kívánnak megfelelni az uniós követelményeknek.