Kalasnyikovokból emeltek máglyát, és ezzel megkezdődött a több évtizedes konfliktus békés lezárása a kurdok körében.

A Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) elindította a fegyverletételi folyamatát, ezzel véget vetve a több évtizedes konfliktusnak a török kormánnyal. E lépést a szervezet bebörtönzött vezetője, Abdullah Öcalan bátorította. A Törökország és a Kurd Munkáspárt közötti harc 1984 óta tartott, és most úgy tűnik, hogy közeledik a megoldás felé.

A Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) elindította a több évtizedes konfliktus lezárásának folyamatát a török kormány ellen, ahogyan azt a BBC is jelentette. A hírek szerint a PKK ünnepséget tartott, és egy szimbolikus cselekedettel tették meg az első lépést a béke felé:

A PKK harcosai - mind férfiak, mind nők - pénteken elindították a harcok befejezését célzó folyamatot, amikor szimbolikusan megkezdték fegyvereik letevését. Recep Tayyip Erdogan, Törökország elnöke úgy nyilatkozott, hogy ez a ceremónia "jelentős lépés a terrorizmustól mentes Törökország megvalósítása felé". A szervezet vezetője, Abdullah Öcalan, aki jelenleg börtönben van, az átmenet mögötti mozgatórugó, és kijelentette: "ez a lépés önkéntes átmenet a fegyveres összecsapások időszakából a demokratikus politika és jogi keretek felé".

A fegyverletételre a Jaszana barlang előtt került sor, amelyen - a PKK vezetők mellett - részt vett az iraki és a török kormány is. Utóbbi és a PKK 1984 óta állnak harcban egymással. Kezdetben az volt a célja munkáspártnak, hogy létrehozzon egy önálló kurd államot Törökországdél-keleti részén. Azonban később lemondtak erről és a többségében kurdok által lakott területeken követelték a kurd autonómiát. Most azt kérik a török kormánytól - a fegyverletételért cserébe -, hogy több önrendelkezési jogot adjon a kurdoknak.

Ahogyan már korábban említettük, májusban Észak-Irakban tartotta kongresszusát a Kurdisztáni Munkáspárt, ahol a résztvevők hivatalosan is bejelentették a szervezet feloszlását. Az 1984 óta tartó konfliktus során több mint 40 ezer ember vesztette életét, miközben a cél az volt, hogy létrejöjjön egy önálló Kurdisztán Délkelet-Törökország, Észak-Szíria, valamint Irak és Irán területén. Törökország azonban a PKK-t terrorszervezetté nyilvánította. A feloszlatás ötlete már februárban felmerült, amikor Abdullah Öcalan, a börtönben lévő vezető, javaslatot tett erre a lépésre.

A kongresszus határozata szerint a Kurdisztáni Munkáspárt feloszlik, és ezzel véget ér a fegyveres harc, amelynek irányítását Öcalan gyakorolja. Ennek következményeként bejelentették, hogy hivatalosan megszüntetik a PKK néven végzett tevékenységüket. A döntéshozók úgy vélik, hogy a párt küzdelme "a kurd kérdést a demokratikus politikán keresztül sikeresen eljutatta a megoldás küszöbére, ezzel lezárva történelmi küldetését".