Kevesebb bor fogyasztása problémákat okozott! Ki gondolná, hogy kik állnak a háttérben? + képek
A kínaiak a meghatározó szereplői a szőlő- és borpiacnak ma a világban. Ha a keleti ország lakó kevesebbet fogyasztanak valamiből, az az egész világpiacra kihat. Ezzel a kihívással küzd jelenleg a magyar boros ágazat is, sőt, maga a borkultúra.
A vörös bor lefelé, a fehér bor felfelé "megy" - mutatta az előadó a grafikonon az utóbbi évek adatait -, és a borkultúra általában is teret veszít, például a franciák is már inkább isznak sört, mint a hozzájuk társított tradicionális italt. Az agrárium általános, illetve a most hétvégi miskolci Borangoláshoz kapcsolódó aktuális témáiról tartottak tájékoztató szakmai fórumot csütörtökön a borsodi megyeszékhelyen.
A fenti izgalmas információk a bortermelési és borfogyasztási trendek alakulásáról Sidlovits Diána, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szőlészeti és borászati szakértőjének előadásában hangzottak el. A rendezvény keretében, amelyet a megyénkbeli, valamint a fővárosi, érintett állami programokban részt vevő hivatalnokok, vállalkozók és szakemberek számára szerveztek, a NAK több vezetője és más neves előadók tájékoztatták a résztvevőket a legfrissebb aktualitásokról. A Borangolás eseményének apropóján a borkultúra természetesen kiemelt figyelmet kapott a felvetett témák között.
A borkultúra terén: válsághelyzet
Az ezredforduló táján a szőlős-boros iparágban tapasztalt felfutást az azóta eltelt negyedszázadban inkább visszaesés követte; Olaszország, India, Oroszország említhető olyan államként, ahol ma is növekedés van. Mint Sidlovits Diána előadásából kiderült, a borpiacon válsághelyzetet érzékelnek a szereplők. Csökken a fogyasztás, főleg a vörösboré, gyakoriak a szőlőkivágások világszerte. A szőlőtermelés maga viszont nő, egyre nagyobbak a hozamok. A csemegeszőlő iránti kereslet ugyanis emelkedik. Az ágazat egészét viszont többféle negatív hatás károsítja. Az időjárási szélsőségek, a fogyasztási szokások gyors változásai, az infláció, azaz az árak növekedése.
Kína napjainkban a világ legnagyobb szőlőtermelőjeként tűnik ki. "A számok szinte rakétaként szállnak el" - mondta el egy szakértő. A második és harmadik helyezettek Törökország és India. Globálisan a szőlőtermesztéshez használt területek mérete drámaian csökkent az 1950-es évek óta, körülbelül ötödével. Magyarország részesedése ebből a globális szőlőtermelésből mindössze 0,8 százalék, ami körülbelül 60 ezer hektárt jelent, és szinte kizárólag borszőlővel foglalkozik. Az éves 400 ezer tonnás szőlőhozam nagy része végül bor formájában kerül forgalomba.
