Meloni dühét fejezte ki az Európai Bíróság döntésével kapcsolatban.
Az EU bírósága szigorított a migránsok kiutasításának feltételein.
Giorgia Meloni, Olaszország miniszterelnöke, hevesen kifejezte elégedetlenségét pénteken, miután az EU legfelsőbb bírósága döntést hozott a menedékkérők elutasításának küszöbértékének megemeléséről a tagállamok számára.
Az Európai Unió Bírósága (Bíróság) kijelentette, hogy az uniós tagállamok csak akkor hozhatnak létre nemzeti listákat a blokkon kívüli biztonságos országokról, ha teljes mértékben igazolják értékelésüket nyilvános forrásokkal.
A bíróság álláspontja szerint
Meloni meglepőnek és az uniós bírák hatalomátvételének nevezte a bíróság döntését. "Az igazságszolgáltatás ismét, ezúttal európai szinten, olyan politikai felelősségű területekre tart igényt, amelyek nem hozzá tartoznak" - mondta.
A pert két bangladesi állampolgár indította, akiket a tengeren mentettek ki, majd egy olasz táborba szállítottak Albániában. A menedékjog iránti kérelmüket elutasították, amit megfellebbeztek, arra hivatkozva, hogy Banglades nem nyújt biztonságos környezetet számukra, míg Olaszország a biztonságos országok között szerepel.
A pénteki bírósági döntés jelentős következményekkel jár Olaszország albán modelljére. 2023-ban Giorgia Meloni olasz miniszterelnök megállapodást kötött Edi Rama albán kollégájával, amelynek értelmében a Földközi-tengeren elfogott migránsok, akár 30 ezer fő, albániai táborokba kerülhetnek elhelyezésre.
A terv azonban folyamatosan elakadt az olasz bíróságok bonyolult labirintusában.
A bírák elutasították az első három menedékkérő-csoport Albániába történő kiutasítását, amelyet 2024 októberében és novemberében, valamint februárban adtak át. Az elutasítás alapját az Európai Bíróság októberi határozata képezte, amely megállapította, hogy egy harmadik ország biztonságos származási országként való besorolásához szükséges feltételeknek az adott ország teljes területére vonatkozóan teljesülniük kell. E konkrét esetekben Banglades és Egyiptom nem bizonyult minden régióban vagy minden embercsoport számára teljesen biztonságosnak.
Az olasz kormány decemberben egy új rendeletet hozott, amelyben összesen 19 országot, köztük Bangladest és Egyiptomot is, biztonságosnak nyilvánított a visszatelepítés tekintetében.
A biztonság egy ország esetében sokrétű fogalom, amely magában foglalja a politikai, gazdasági, társadalmi és katonai tényezőket is. A biztonság meghatározása során fontos figyelembe venni az adott ország geopolitikai helyzetét, a belső stabilitást, a társadalmi kohéziót, valamint a nemzetközi kapcsolatok alakulását. Az államok biztonságának értékeléséhez gyakran alkalmaznak különböző mutatókat, mint például a bűnözési rátát, a terrorizmus elleni intézkedések hatékonyságát, vagy a gazdasági jólétet. A másik kérdés, hogy az uniós jog felülírja-e a nemzeti jogot konfliktus esetén. Az Európai Unió jogrendszere alapján az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállamok nemzeti jogával szemben. Ez azt jelenti, hogy ha egy tagállam nemzeti jogszabálya ellentétes egy uniós jogszabállyal, akkor az uniós jogszabályt kell alkalmazni. Ez a jogi elv különösen fontos olyan területeken, mint a közös piac, a versenyjog vagy az alapvető jogok védelme. Ugyanakkor a tagállamoknak is megvan a saját jogalkotási hatáskörük, így bizonyos kérdésekben, mint például a nemzetbiztonság, a tagállamoknak szélesebb mozgásterük van. Összességében tehát a biztonság fogalma komplex, és az uniós jog elsőbbsége a nemzeti joggal szemben szintén egy fontos jogi keretet ad a tagállamok működéséhez, amelyet figyelembe kell venni a jogalkotás során.
Meloni elhatározta, hogy Olaszország minden rendelkezésre álló technikai és jogi lehetőséget kihasznál, az új uniós migrációs paktum életbe lépéséig hátralévő 10 hónap során.
