A Balaton vize apad, a fenyvesek lassan eltűnnek: egy baljós jövőképet rajzolnak elénk, amely nem is olyan távoli.

A fenyveseink fokozatosan eltűnnek, a bükkösök és tölgyesek kiterjedése drámaian csökken, a Balaton vízszintje jelentős mértékben csökken, és a magyar puszta elveszíti eredeti természeti értékeit - ezeket a megállapításokat tette az Alkotmánybíróság a klímatörvényt érvénytelenítő határozatában. Cikkünk célja, hogy bemutassa a döntés mögötti természettudományos megfontolásokat.

Ahogy az Index is tudósított róla, az Alkotmánybíróság június 4-én megállapította, hogy a klímavédelemről szóló, 2020. évi XLIV. törvény ellentétes az Alaptörvénnyel. A testület érvénytelenítette a törvény azon passzusát, amely az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozott, mivel ez sérti a generációk közötti igazságosság, az elővigyázatosság és a megelőzés alapelveit. Továbbá megállapították, hogy a jogalkotó elmulasztotta figyelembe venni Magyarország és a Kárpát-medence sajátos körülményeit az üvegházhatású gázok csökkentésének eszközeinek szabályozásakor. Az Országgyűlésnek 2026. június 30-ig kell pótolnia a feltárt hiányosságokat.

"A klímatörvény mára már elavulttá nőtte ki magát."

Az első gyorselemzések fordulatként értékelik a döntést a hazai klímaügyben. Sulyok Katalin környezetjogász a Másfélfok érdeklődésére úgy fogalmazott, hogy a határozat szerint a törvény elavulttá vált, hiszen a 2030-ra kitűzött kibocsátáscsökkentési cél olyannyira megengedő volt, hogy évekkel korábban teljesült is. Az Alkotmánybíróság ezt a köztes célt megsemmisítette és alkotmányos mulasztást állapított meg, azaz jogalkotási kötelezettséget írt elő az Országgyűlés számára egy új célszám elfogadására és az eddigi hiányos szabályok kiegészítésére.

A habilitált egyetemi docens hangsúlyozta a döntés azon aspektusát is, hogy...

Az éghajlatvédelem érdekében szükséges intézkedéseket kötelező jogszabály keretein belül kell meghatározni, amely mindenki számára egyértelműen hozzáférhető, könnyen betartható és számonkérhető legyen.

Az alkotmánybírák hangsúlyozták, hogy a kibocsátáscsökkentési célokat a klímatudomány folyamatosan fejlődő eredményeinek figyelembevételével kell megfogalmazni, és ezeket rendszeresen felül kell vizsgálni. Emellett a klímavédelmi jogszabályoknak érvényesíteniük kell az elővigyázatosság és a megelőzés elveit, valamint figyelembe kell venniük a jövő generációkkal szembeni felelősséget (public trust doktrína) és a szennyező fizet elvét.

Természettudományos aspektusok

Ezen túlmenően egy rendkívül lényeges aspektusa is van az alkotmánybírósági határozatnak. Az előadó alkotmánybíró, Szabó Marcel a határozattervezet kidolgozása során aktívan konzultált a hazai nemzeti parkok vezetőivel, valamint szakmai szervezetek képviselőivel. Emellett megkereste a jövő generációk érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettest és a Magyar Tudományos Akadémia szakértőit is, hiszen

Az indítványban felvetett (alkotmány)jogi kérdések szorosan összefonódnak az azokat körülvevő természettudományos dimenziókkal.

Nem kevesebb mint tizenhat szakmai állásfoglalás érkezett a Donáti utcába, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványtól kezdve a Fertő-Hanság Nemzeti Parkon át egészen a Magyar Természetvédők Szövetségéig. Ez a gazdag tudásbázis lehetővé tette Szabó Marcel számára, hogy alaposan kidolgozza a határozattervezetet.

Az alábbiakban bemutatunk néhány figyelemre méltó részletet a Magyar Tudományos Akadémia 47 oldalas állásfoglalásából:

"Kipusztulnak a fenyveseink"

A tudományos állásfoglalások legfontosabb megállapításait az alkotmánybírósági határozat indokolása is tükrözi.

Az Alkotmánybírósághoz benyújtott tudományos vélemények alapján egyértelmű, hogy a körülöttünk lévő természeti környezet drámai változásokon megy keresztül. A fenyvesek fokozatosan eltűnnek, a bükkösök és tölgyesek területe jelentősen csökken, a Balaton vízszintje aggasztó mértékben csökken, és a magyar puszta is elveszíti eredeti természeti értékeit. E folyamatok mérséklése és kezelése nem csupán lehetséges, hanem elengedhetetlen feladat; ez mindannyiunk, a jogalkotók és jogalkalmazók, valamint az állam felelőssége.

Ezért az Alkotmánybíróság véleménye szerint a jogalkotó feladata, hogy kialakítsa azt a jogszabályi keretet, amely garantálja a Kárpát-medence különleges tájainak, élővilágának és természeti kincseinek védelmét. Ez magában foglalja az anyagi jogi, eljárásjogi és intézményi szabályokat is. Ezenfelül a jogalkalmazók, valamint a Magyarország területi joghatósága alá tartozó természetes és jogi személyek számára is alaptörvényi kötelezettség, hogy védelmezzék ezt a tájat és élővilágot.