Beregszászban egy különleges konferenciát rendeztek, amely Orosz Péter Pál vértanú pap emlékére készült. Az esemény célja, hogy méltó módon tisztelegjünk ennek a kivételes személyiségnek az öröksége előtt, és felhívjuk a figyelmet életére és tanításaira.

"Március 11-én a beregszászi Ortutay Elemér Görögkatolikus Központban került megrendezésre a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye által szervezett konferencia, amely Isten szolgája, Orosz Péter Pál életét és vértanúságát állította a középpontba."

Orosz Péter Pál, a kommunista egyházüldözés áldozataként ismert görögkatolikus pap, 1917-ben látta meg a napvilágot a Szabolcs vármegyei Biriben. Édesapja szintén görögkatolikus pap volt, így nem meglepő, hogy Péter korán a vallási hivatás irányába fordult. Szülei korai elvesztése – édesapja 2, édesanyja pedig 9 éves korában hunyt el – mély nyomot hagyott lelkében, ám rokonai támogatták őt az élet nehézségei közepette. A huszti gimnáziumban szerzett érettségit követően 1937-ben belépett az ungvári szemináriumba, ahol elhatározta, hogy folytatja édesapja nyomdokait. 1942-ben, nőtlenül, Sztojka Sándor munkácsi püspök által pappá szentelték. Ezt követően 1942 és 1946 között Magyarkomján szolgált segédlelkészként. A második világháború idején, 1943-ban, tábori lelkészi képzésen vett részt a Kassa melletti Barcán, majd hazatérve folytatta szolgálatát egyházközségében, hűen az elhivatottságához.

A visszaemlékezések tanúsága szerint 1944-ben Romzsa Tódor püspök titokban szentelte fel egyházfővé, azonban eddig nem állnak rendelkezésre olyan dokumentumok, amelyek ezt hivatalosan megerősítenék.

1946-tól 1949-ig Bilke parókusaként tevékenykedett. A görögkatolikus egyház működésének 1949 februárjában történő betiltása után a hatóságok elől bujkálva, titokban szolgálta a híveket. Nem volt hajlandó áttérni a pravoszláv vallásra, ezért üldözték és elfogató parancsot adtak ki ellene. Bilkén tartóztatták le 1953. május 28-án. Kilenc napig tartották fogva az ungvári börtönben. Szabadulása után tovább folytatta titkos papi szolgálatát, folyamatosan bujkálva a rendőrség elől. Néhány hónappal később, 1953. augusztusában ismét elfogták. A szolgálatos rendőr, V. Pósik augusztus 27-én gyalog kísérte őt az ilosvai rendőrállomás felé, ám Alsókaraszló közelében egy útmenti keresztnél Orosz Péter kijelentette, hogy nem megy tovább. Letérdelt, hogy imádkozzon, amikor a rendőr három méter távolságból tarkón lőtte.

A szörnyű esemény olyan mély nyomot hagyott, hogy még a hatóságok is rettegtek a következményektől. Orosz Péter holtestét ezért nem adták át a híveknek az ilosvai halottasházban; titokban, a Kamjanka-Buzka melletti mezőn helyezték végső nyugalomra. A sírhelye azonban hamarosan a közösség tudomására jutott, és így a hívek vértanúként kezdték tisztelni őt. Ennek következményeként a rendőrség exhumálta a testét, amelyet végül az ilosvai rendőrfőnök garázsának padlója alá rejtettek el, hogy a titok továbbra is megmaradhasson.

Évtizedek múltán, miután a görögkatolikus egyház hivatalosan is elnyerte jogi státuszát, sikerült felfedezni Orosz Péter földi maradványait. 1992. július 28-án emelték ki a testét a garázspadló rejtekéből, majd augusztus 28-án a bilkei sírkertbe szállították végső nyughelyére.

Gyilkosa Ukrajna függetlenné válása után még élt, ellene eljárás is indult, de mivel a tette elévült, így büntetlen maradt.

Bilkén Orosz Péter emlékére kápolnát állítottak fel a helyi görögkatolikus templom szomszédságában, ahol a vértanú földi maradványait is elhelyezték.

Puskás László atya tollából született meg a mártírhalált halt püspök életéről szóló mű, amely Isten Szolgája, Orosz Péter (1917-1953) titokban felszentelt püspök életét és vértanúságát tárja fel „Ilyeneké Isten országa” címmel. A könyv magyar nyelven jelent meg, és 2015-ben ukrán nyelvre is lefordították, hogy még szélesebb közönség számára legyen elérhető a püspök elszántságának és hitvallásának története.

Barlay Tamás készített egy lenyűgöző dokumentumfilmet Orosz Péter életéről és vértanúságáról, amelynek címe: "A kereszt előtt". A film mélyrehatóan bemutatja Péter hitét és a nehézségekkel teli életét, amely során a keresztény értékek melletti elköteleződését tanúsította.

Orosz Péter boldoggá avatási folyamatát Milan Sasik püspök kezdeményezte. 2022-ben Ferenc pápa hivatalosan is elismerte Orosz Péter vértanúi mivoltát. Az ünnepélyes boldoggá avatásra Bilkén kerül sor 2025. május 3-án.

A boldoggá avatás ünnepi alkalmából a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye különleges konferenciát rendezett az Ortutay-központban. Az eseményen Macapula Tódor püspök mellett az egyházmegye ukrán és magyar papságának jelentős része is jelen volt, tükrözve a közösség összetartozását. A rendezvényen emellett számos történész, kutató és érdeklődő is részt vett, így a beszélgetések és eszmecserék rendkívül gazdagok és tartalmasak voltak.

A konferencia résztvevőit Marosi István görögkatolikus pap üdvözölte, nevében a rendezvény szervezői fejezték ki jókívánságaikat.

Ezt követően Tódor püspök szólt a jelenlévőkhöz: "Orosz Péter vértanúságának a mai, háborús időben különösen is fontos üzenete van: nem fegyverekkel, hanem szeretettel kell választ adni az erőszakra. Az ilyen konferenciák azért is fontosak, hogy vértanúink, szentjeink ne csak a történelemkönyvekben, hanem szívünkben is élénken éljenek."

Demkó Ferenc magyar helynök is köszöntötte a résztvevőket: "A görögkatolikus egyház a némaságra kárhoztatás idején sem volt néma, jobban kiáltott a világba a Romzsa Tódorokon, az Orosz Pétereken és sok más névtelen vértanún és hitvallón keresztül, mintha nagy hanggal, az erőszaknak a hangjával kiáltotta volna a világba: az egyház él."

A következő szakaszban tíz izgalmas előadás zajlott, melyek magyar és ukrán nyelven kerültek megrendezésre:

Dr. Pidhirszkij Vaszil, egyháztörténész és egyetemi oktató a Boldog Romzsa Tódor Teológiai Akadémián Ungváron, az XX. század vértanúságát vizsgálja az I-IV. századi mártírok példáján keresztül. Az előadás célja, hogy bemutassa, milyen párhuzamok és eltérések figyelhetők meg a korai keresztény mártírok sorsa és a XX. századi üldöztetések között.

ThDr. Marko Durlák patrológus (Eperjesi Görögkatolikus Főegyházmegye, Eperjes): A szentek tiszteletének kérdése a történelmi Munkácsi Egyházmegyében és a Bécsi zsinat

Fenics Volodimir PhD, történész (Ungvári Nemzeti Egyetem) kutatásának középpontjában a vallás és politika összefonódása áll. Munkájában a szovjet rezsim vallásellenes stratégiáit vizsgálja Kárpátalján, a kommunizmus idején, 1944 novemberétől 1989 novemberéig. A kutatás fókuszában a vallás helyett a kommunizmusba vetett hit áll, amely a térség társadalmi és kulturális életét mélyen befolyásolta. Fenics célja, hogy feltárja, hogyan formálta a szovjethatalom a vallási identitásokat és hogyan próbálta kiszorítani a hagyományos hitrendszereket a közéletből.

Szamborovszkyné Dr. Nagy Ibolya, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola történésze és könyvtárigazgatója, egy izgalmas és mélyreható kutatás tárgyát képezi: Kárpátalja történelmi egyházainak és felekezeteinek sorsa a sztálini időszakban, 1944 és 1953 között. E kutatás során feltárja a vallási közösségek helyzetét, kihívásaikat és túlélési stratégiáikat a politikai elnyomás és a társadalmi változások közepette.

Prof. Dr. Véghseő Tamás, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola egyháztörténésze, a kárpátaljai görögkatolikus közösség és a Szentszék közötti kapcsolatok alakulását vizsgálja 1944 és 1957 között, különös figyelmet fordítva a Magyarországról érkező információkra. A kutatás célja, hogy feltárja, miként formálták a politikai és vallási kontextusok ezt az interakciót, valamint hogy bemutassa a görögkatolikus egyház helyzetét és kihívásait ebben a viharos időszakban.

ThLic. Marosi István egyháztörténész (Ortutay Elemér Görögkatolikus Központ, Beregszász): A Munkácsi Egyházmegye 1949-1956 között és a "bujdosó papok" tevékenysége

Dr. Janka György egyháztörténész, főiskolai tanár (Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza): A vértanúk krónikása: Puskás László atya

Dr. Jankáné, prof. Dr. Puskás Bernadett, a Nyíregyházi Egyetem művészettörténeti szakának elismert tanára, az Orosz Péter Pál hitvalló ikonográfiájának kidolgozásához kapcsolódó szempontokat járja körül. Az ikonográfia mélyebb megértése érdekében elemzi a művész szimbolikáját és a vallási motívumok jelentését, ezzel gazdagítva a művészet és a hit kapcsolatának tudományos diskurzusát.

UILic. Bohiv Viktor, kánonjogász és posztulátor a Boldog Romzsa Tódor Teológiai Akadémián Ungváron, az Orosz Péter Pál Isten Szolgája boldoggá avatási eljárását és a hozzá kapcsolódó kihívásokat vizsgálja. Az eljárás nem csupán jogi, hanem lelki és közösségi szempontból is jelentős, hiszen a boldoggá avatás folyamata mélyen érinti a hívők életét és hitbeli elköteleződését. A kihívások, amelyekkel szembesül, nemcsak a jogi keretek betartásából fakadnak, hanem a közösség reakcióiból és a hiteles tanúvallomások összegyűjtésének nehézségeiből is. Az Orosz Péter Pál boldoggá avatása tehát nem csupán egyéni ügy, hanem szélesebb társadalmi és egyházi diskurzus részévé válik.

ThLic. Augusztina Zékány OSBM elnök (Egyházmegyei Oktatási és Nevelési Bizottság, Ungvár): Orosz Péter vértanúsága - egyedi jelenség vagy törvényszerűség?

Az előadásokat követően ThDr. Béres Péter Pál, az ungvári Boldog Romzsa Tódor Teológiai Akadémia rektora zárszóként osztotta meg gondolatait Orosz Péter Pál boldoggá avatási ünnepségének előkészületeivel kapcsolatban, valamint felvázolta a jeles esemény különleges pillanatait.