Kutatás: A magyar vállalkozások közel 50%-át sújtják hiányosságok, annak ellenére, hogy elkötelezetten törekednek a szakmai fejlődésre és a profivá válásra.

A Budapesti Corvinus Egyetem, a Grémium az Utódlásért Egyesület és az Opten által végzett magyar kutatás alapján a hazai családi vállalkozások átlagosan 58%-os felkészültséggel és professzionális működéssel bírnak, míg a nem családi cégek esetében ez az arány 63%-ra emelkedik.

A Corvinus Egyetem kutatói egy innovatív professzionalizációs indexet hoztak létre, amely négy különböző kategóriába sorolva és összesítve tárja fel, hogy egy vállalkozás milyen mértékben érett üzleti szempontból. Ez a mutató négy dimenziót – személyi, tárgyi, családi és kulturális – vizsgál, lehetővé téve a cégek átfogó értékelését. Az indexet első ízben egy 2024 tavaszán végzett online kérdőíves kutatás során alkalmazták, amely során a résztvevők saját maguk értékelték vállalkozásaikat. A kutatás eredményeit 2024. május 14-én sajtótájékoztatón ismertették a nagyközönséggel, bemutatva a vállalkozások fejlődésének lehetséges irányait és kihívásait.

Egy friss felmérés alapján, amely 145 hazai családi vállalatot érintett, kiderült, hogy a magyar családi cégek felkészültsége öt százalékponttal elmarad a nem családi cégek szintjétől, átlagosan 58%-os teljesítménnyel. Az adatok azt mutatják, hogy a vizsgált cégek több mint felénél sürgető fejlesztésekre van szükség ahhoz, hogy sikeresen professzionalizálódjanak, míg csupán 7%-uk számít vezető szereplőnek a piacon.

A családi dimenzió a részkategóriák között a professzionalizáció gyenge pontját jelenti, hiszen a családi vállalkozások körében mindössze 34 százalékos szintet mutat. Ez azt jelenti, hogy a megkérdezett cégek több mint háromnegyede a legkritikusabb, legalsó szintre sorolható. A legfőbb problémát a családi alkotmány hiánya jelenti, emellett sok helyen elmarad a családi testületek megalakítása, illetve az utódlási tervek kidolgozása is még kezdeti stádiumban van, vagy teljesen elhanyagolják.

A legkiemelkedőbb értékelést a viszonylag szubjektív terület, a kulturális dimenzió kapta, amely átlagosan 79 százalékos eredménnyel zárult. Ebbe a kategóriába tartozik az üzleti, munka- és szervezeti kultúra is. A vállalat kulturális dimenziójának fejlesztése különösen fontos, ha a cég piacvezető pozícióra törekszik, fiatal és tehetséges szakemberek bevonzására van szüksége, vagy éppen külpiaci jelenlétét szeretné megerősíteni vagy bővíteni.

A vállalatirányításra fókuszáló, a stratégia, kontrolling, IT-rendszerek fémjelezte tárgyi dimenzió elvárásait átlagosan 56 százalékban teljesítették, leginkább a formális stratégiai tervezésben van elmaradás. A vezetők és munkaerő képzésére, előmenetelére vonatkozó személyi dimenzióban 62 százalékos eredmény született, itt a külső szakemberek kulcspozícióba kerülése a legkevésbé elterjedt. Ezt a két kategóriát érdemes párhuzamosan fejleszteni, mert egymással szoros kapcsolatban állnak az üzleti érettség eléréséhez.

Kárpáti Soma, a Corvinus adjunktusa és a kutatás vezetője rámutatott, hogy a professzionalizáció nem csupán a vállalkozás működésére vonatkozik, hanem a tulajdonos és a vállalat közötti viszonyra is kiterjed. Kiemelte, hogy különösen a családi vállalatok esetében létfontosságú, hogy világosan definiálják ezt a kapcsolatot. Ennek érdekében célszerű elválasztani a vállalkozói és a családi vagyont, és különböző testületeket, valamint jövőképeket létrehozni, amelyek a jövőbeni utódlási lehetőségeket is figyelembe veszik. Hangsúlyozta, hogy ha egy családi cég nem tisztázza a család és a vállalat közötti viszonyt, a vállalkozás egyre nagyobb kockázatoknak lesz kitéve, amelyek következményeként a kulcsszereplők elveszíthetik motivációjukat, míg a külső partnerek is eltávolodhatnak a cégtől.

Az index célja, hogy mind az egyes vállalatok, mind a teljes minta szempontjából feltérképezze, melyik professzionalizációs dimenzióban tapasztalható abszolút, illetve a többi dimenzióhoz viszonyított relatív lemaradás. Ez lehetőséget ad arra, hogy meghatározzuk, hol lenne célszerű felzárkóztatási programokat indítani. Kormányzati kezdeményezések vagy pályázatok is szóba jöhetnek ennek támogatására. Továbbá, az időbeli és az iparágon belüli, illetve méretkategóriák közötti összehasonlítás a jövőbeli stratégiákhoz is értékes információkkal szolgálhat. A kutatás lebonyolításában a Budapesti Corvinus Egyetem Családi Vállalatok Központja, a Grémium az Utódlásért Egyesület, valamint az Opten és más szakmai partnerek működtek együtt.