Már 2026-ra az Európai Bizottság lehetőséget kap arra, hogy az összes tagállamot kizárja a közösségből.

Október 14-én újra megrendezésre kerül a Nyugat-magyarországi Gazdasági Fórum! A magyar vállalkozások jelenlegi helyzete nem éppen rózsás, ezért elengedhetetlen, hogy minden elérhető forrást, kedvezményes beruházási lehetőséget és költségcsökkentő fejlesztést kihasználjunk! A győri fórum témája a gazdasági kilátások és a vállalkozások előtt álló lehetőségek lesznek. Ne hagyd ki ezt a fontos eseményt!

Amikor 2023 végén az Európai Bizottság Mario Draghit kérte fel arra, hogy vázolja fel "Európa versenyképességének jövőjét", kevesen sejtették, hogy ez a dokumentum kulcsszerepet játszik majd egy átfogó reformcsomagban, amely a 2025-26-os időszakra akár alapjaiban is megváltoztathatja a vállalkozások uniós keretrendszerét. Az Európai Központi Bank elnöke határozottan az uniós szabályozások egyszerűsítése mellett érvelt, hangsúlyozva a bonyolult és párhuzamos regulációk egységesítésének és az adminisztratív terhek csökkentésének sürgősségét.

Draghi jelentése egyértelmű diagnózist fogalmazott meg: Európának nem szabad elengednie a versenyképességét, különösen az Egyesült Államokkal és Kínával szemben. A versenyképesség terén felmerülő kihívások nem csupán az innováció és a technológia területén jelentkeznek, hanem mélyen gyökerező strukturális problémák is húzódnak a háttérben.

a tagállami jogszabályok heterogenitása, az átfedő és adminisztratív terheket növelő szabályozások, a túlzott bürokrácia.

Ebben a szellemben kap új lendületet a sok évtizede dédelgetett elképzelés: az uniós 28. rezsim, vagyis egy opcionális, EU-s cégszabályozási formátum, amely lehetőséget ad vállalkozásoknak, hogy egyszerűbb, egységesebb és rugalmasabb jogi keretben működjenek egész Európában.

Röviden összefoglalva, a lényeg az, hogy a 27 tagállam mellett bevezetnek egy 28. központi keretrendszert, amelyet bárki szabadon választhat, és amely egységes, valamint minden országban alkalmazható és könnyen érthető.

A BusinessEurope legújabb javaslatcsomagja pontosan ebben a dinamizáló törekvésben kíván részt venni: a Draghi által megfogalmazott versenyképességi menetrend és a vállalkozói igények kereszteződésébe helyezi a 28. rezsimet.

A BusinessEurope, az európai üzleti szféra legjelentősebb ernyőszervezete, már hosszú ideje hangsúlyozza egy új keretrendszer kialakításának szükségességét. Legfrissebb anyaguk középpontjában áll, hogy az új cégforma lehetőséget adjon a választásra, tehát opcionális legyen.

Alakítsuk át a szöveget: Az uniós tagállamok jogi formái mellett célszerű lenne bevezetni egy közös, EU-s szintű lehetőséget is, amelyet bárki igénybe vehet. Ez a megoldás segítene azoknak, akik egyszerűbben és kevesebb bürokratikus akadállyal szeretnének működni az egységes piacon.

Az Európai Bizottság 2025 végére, illetve 2026 elejére tervezi a 28. rezsim bevezetését, ami azt jelenti, hogy a folyamat már a végső szakaszába lépett. Brüsszelben is hasonló koncepciók körvonalazódnak, így a piac most éppen időben jelezte az uniós bürokrácia felé az irányvonal szükségességét.

A BusinessEurope szerint a nagyon is konkrét problémák miatt fontos az új rendszer mielőbbi bevezetése - holott már 2004-ben is szó volt egy hasonló keret kialakítás. Ma például egy vállalkozás alapítása Ausztriában 10 ezer euró törzstőkét igényel, Romániában viszont mindössze 1 lejt, Franciaországban 1 eurót, Szlovákiában 5 ezer eurót. Ugyanez a széttöredezettség megjelenik a vállalatirányítási modellekben (egyszintű vagy kétszintű igazgatási rendszer), a munkavállalói részvételben, a közgyűlések megtartásának formájában, vagy éppen abban, hogy lehet-e több részvényosztályt kibocsátani.

Ezek a különbségek első pillantásra csupán jogi finomságoknak tűnhetnek, azonban a valóságban komoly kihívások elé állítják a vállalkozókat. Például egy német GmbH-nak más elvárásoknak kell megfelelnie, mint egy francia SARL-nek vagy egy belga BV-nek. Amikor egy vállalkozó nemzetközi növekedésre törekszik, gyakran jogi szakértők sokaságának díját kell megfizetnie, hosszas adminisztratív folyamatokon kell keresztülmennie, és nem ritkán még személyesen is meg kell jelennie egy másik ország hatóságainál, hogy bankszámlát nyisson vagy cégjegyzéki bejegyzést szerezzen.

A BusinessEurope által megfogalmazott javaslat szerint az új 28. rezsim egyik legfőbb előnyeként emelhető ki, hogy a vállalkozások számára lehetőséget biztosítana egy egységes formátum választására. Ez a rendszer minimális nemzeti jogi hivatkozásokat igényelne, és az alapítástól egészen a működtetésig digitális, gyors és egyszerű eljárásokat kínálna.

A legfrissebb javaslatcsomagjuk alapján a rendszernek meg kell állnia a helyét a valóság kihívásaival szemben:

ha egy vállalkozó 15 perc alatt tud céget alapítani Észtországban, akkor ne kelljen két hétig várnia ugyanerre Csehországban vagy Szlovákiában.

Fontos hangsúlyozni, hogy a BusinessEurope nem csodaszerként tekint a 28. rezsimre. Az anyag többször jelzi: ez csak egy eszköz lehet a sok közül, amely hozzájárul a versenyképességhez és az egységes piac erősítéséhez. A vállalkozások ugyanis nemcsak a társasági jog széttöredezettségével küzdenek.

Gondot jelent a különböző adózási szabályok sokfélesége, a szociális biztonsági előírások eltérése, a szakmai képesítések gyenge kölcsönös elismerése, vagy épp a széttartó engedélyezési és jelentéstételi gyakorlat.

A BusinessEurope véleménye alapján a kérdésekre más uniós kezdeményezések nyújthatnak megoldást, ugyanakkor a 28. rezsim fő célja, hogy a vállalkozások alapítását és működését akadályozó tényezőket minimalizálja.

A javasolt tervezet kiemelt figyelmet szentel a startupoknak és a kis- és középvállalkozásoknak, mivel ezek a cégek igénylik a leginkább a gyors és átlátható jogi kereteket. A BusinessEurope azonban nem kívánja kizárni a nagyobb vállalatokat sem; az új cégforma mindenki számára elérhető lenne, aki szeretne élni a lehetőséggel. Fontos szempont, hogy az alapítás lehetősége kiterjedjen természetes személyekre is, nem csupán jogi személyekre, ahogyan azt a korábbi európai cégformák, például a Societas Europaea (SE) esetén tapasztalhattuk.

A javaslatcsomag arra is kitér, hogy az új rendszerben a cégek könnyen áthelyezhetnék székhelyüket egyik tagállamból a másikba anélkül, hogy új jogi személyt kellene létrehozniuk.

Ez a mobilitás kulcsfontosságú lehet szerintük egy olyan piacon, ahol a gyorsan növekvő cégeknek gyakran kell alkalmazkodniuk új befektetőkhöz, új piacokhoz vagy éppen kedvezőbb üzleti környezethez.

Az adminisztrációs terhek mérséklése kulcsfontosságú célkitűzés. A "once-only" elv, amely szerint a vállalatoknak ugyanazt az információt csupán egyszer kell benyújtaniuk, és ezt az uniós hatóságok közösen kezelik, jelenleg még nem valósult meg. A BusinessEurope véleménye szerint a 28. rezsim remek lehetőséget kínál ennek bevezetésére. Továbbá, hangsúlyozzák, hogy a közgyűlések és igazgatósági ülések digitális keretek közé helyezése elengedhetetlen, lehetővé téve ezzel a távszavazás és a hibrid formátumok alkalmazását.

A dokumentum kitér a tőkekövetelményekre is. Az egyik legnagyobb dilemmát a minimális alaptőke összege jelenti: míg sok tagállam ezt komoly biztosítékként kezeli, más országokban szinte jelképes. A BusinessEurope álláspontja az, hogy

a 28. rezsimben alacsony tőkekövetelményt kellene meghatározni, amely nem riasztja el a fiatal vállalkozókat, ugyanakkor kiegészítő garanciák révén bizalmat kelt a hitelezőkben és befektetőkben.

Felmerül az is, hogy szükség van-e "európai brandre", vagyis egy közös névre és rövidítésre, amelyet a 28. rezsim cégei használnának. A BusinessEurope szerint ez nagyban növelné a bizalmat: a befektetők és beszállítók számára azonnali jelzés lenne, hogy egy megbízható, egységes EU-s keretben működő vállalatról van szó. A fogyasztók számára is növelné az átláthatóságot, bár az, hogy ez közvetlenül magasabb vásárlási hajlandóságot is hozna, kérdéses.

A BusinessEurope hangsúlyozza, hogy a 28. rezsimnek nem szabad a munkajog, adózás vagy szociális biztonság területére átlépnie.

Ezek ugyanis a tagállamok hatáskörébe tartoznak, és ha az új cégforma kiterjedne ezekre, az csak elhúzódó vitákhoz vezetne, miként azt a korábbi európai vállalati formák kudarca is bizonyította.

Mindezek fényében a 28. rezsim egyfajta kísérlet lesz: létrehozni egy új, választható uniós cégformát, amely a digitális korszakhoz illeszkedve gyors, egyszerű, rugalmas, és nem riasztja el a fiatal vagy innovatív vállalkozókat. A BusinessEurope szerint, ha jól tervezik meg, az új rezsim hozzájárulhat ahhoz, hogy az európai cégek könnyebben férjenek hozzá tőkéhez, könnyebben terjeszkedjenek a belső piacon, és kevésbé legyenek kiszolgáltatva a bürokrácia útvesztőinek.

Az Európai Bizottság 2025 végére, 2026 elejére ígéri az új rezsim bevezetését. Addig azonban még sok kérdés nyitott, a részletek kidolgozásában pedig kulcsszerepe lesz az olyan ernyőszervezeteknek, mint a BusinessEurope, amely most is hangsúlyozza: a siker záloga az, hogy a 28. rezsim konkrét, jól azonosítható problémákat oldjon meg, és ne hozzon létre újabb akadályokat.