Mielőtt hivatalosan is beiktatnák, vajon sikerülne-e megakadályozni Donald Trump ambiciózus elképzeléseit?

Nehéz helyzetbe kerülhet a Biden-adminisztráció döntése miatt a januári beiktatására váró Donald Trump. Ha az ukránoknak engedélyezett nagy hatótávolságú rakéták miatt a háború eszkalációja fokozódik, az új republikánus elnök túlzott békülékenysége gyengeségként és meghátrálásként tűnhet fel, amit azonban vélhetően szeretne elkerülni.

A New York Times volt az első, amely nyilvánosságra hozta, hogy Joe Biden elnök kormánya zöld utat adott Ukrajnának, lehetővé téve, hogy az Egyesült Államok által szállított fegyverekkel - köztük az ATACMS rakétákkal - mélyen Oroszország területére csapásokat mérjen. Ezt követően a Reuters hírügynökség is megerősítette az amerikai döntést saját forrásaik alapján.

Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója rámutatott, hogy tavasszal már eltörölték a HIMARS-rakéták használatára vonatkozó korlátozásokat, amely rakéták hatótávolsága körülbelül 80 kilométer. Ezzel szemben az ATACMS különböző verziói 165-300 kilométeres hatótávolsággal bíró, szárazföldről indítható ballisztikus rakéták.

Az ilyen fegyverek okozzák általában az egyik legnagyobb nehézséget a másik fél légvédelme számára, így az ukránoknak is meggyűlik a baja az orosz Iszkander rakétákkal. Ezek egyébként csak a jelenlegi háború viszonylatában tekinthetőek nagy hatótávolságúnak, a hagyományos osztályozási rendszerek szerint nem. A hírek szerint az újonnan megadni tervezett vagy már megadott engedély is korlátozásokkal lenne érvényes, és csak a hadszíntér közelében fekvő orosz katonai célpontokra vonatkozna, elsősorban a kurszki területen. Így például olajfinomítókat és tározókat vagy más energetikai objektumokat nem támadhatnának velük az ukránok

- hívta fel a figyelmet Kosztur András.

A hírekre adott reakciók középpontjában az orosz álláspont áll, amely Vlagyimir Putyin elnök korábbi nyilatkozataira épít. Szeptemberben Putyin hangsúlyozta, hogy amennyiben az érintett országok engedélyezik a rakéták bevetését, akkor ezzel maguk is az Oroszország elleni konfliktus közvetlen részesévé válnak.

Ezt követően az orosz vezetés módosította nukleáris doktrínáját, lehetővé téve az atomfegyverek bevetését abban az esetben is, ha egy nem nukleáris hatalom támadása mögött egy atomfegyverrel rendelkező állam áll. Ez a változtatás egyértelmű utalást hordozott. Ugyanakkor a gyakorlatban kérdéses, hogy Oroszország azonnal az atomfegyverekhez nyúlna, hiszen a potenciális támadások nem valószínű, hogy olyan szintű veszélyt jelentenének, ami ezt szükségessé tenné. Valószínűbb, hogy a válaszlépések az ukrán energetikai infrastruktúra fokozottabb támadására, vagy más, a Nyugattal szemben álló erők, mint például Észak-Korea vagy a jemeni húszik, támogatására összpontosítanak - feltéve, hogy Ukrajna valóban megkapja a szükséges engedélyeket.

- fogalmazott a kutató, aki szerint könnyen lehet, hogy a vasárnapi orosz légicsapás Ukrajna ellen - ami Kárpátalját is érintette - már szintén az oroszok válaszának tekinthető.

Kosztur András úgy nyilatkozott, hogy Kijev már több napja tudomást szerzett arról, miszerint Joe Biden kész megadni az engedélyt Ukrajna számára. Amennyiben ez a hír eljutott a sajtóhoz, valószínű, hogy az orosz fél is értesült róla. Az utóbbi időszakban Moszkva határozottabb fellépései már sikeresen elbizonytalanították a nyugati országokat, és lehetséges, hogy ezúttal is ebben reménykedtek. Az ukrán vezetés nem erősítette meg, hogy megkapták volna az engedélyt; Volodimir Zelenszkij csupán annyit jegyzett meg, hogy az ilyen ügyeket nem szokták nyilvánosságra hozni, és a rakéták magukért fognak beszélni.

A Biden-adminisztráció céljainak megértéséhez érdemes figyelembe venni, hogy a XXI. Század Intézet vezető kutatója szerint az amerikai közvélemény korábban úgy látta, hogy az ukránoknak most engedélyezett fegyverek nem fognak döntő változást hozni a háború menetében. Az ukránok számára legnagyobb kihívást jelentő orosz légierő repülőgépeit ugyanis már előbb áttelepítették az ATACMS és hasonló brit-francia rakéták elérhetőségi zónáján kívülre. Ezen fegyverek éppen az orosz légierő ellen irányuló kérésük középpontjában álltak, így a helyzet bonyolultsága és a stratégiai döntések összetettsége még hangsúlyosabbá válik.

Az orosz légierő nemcsak az időről időre előforduló hátországi infrastrukturális csapások miatt okoz nagy fejtörést az ukránoknak, hanem a fronton, az ukrán védelmi állások ellen bevetett több mázsás vagy akár több tonnás irányított bombák tömeges bevetése miatt is, amelyeknek nagy szerepe van az oroszok elmúlt hónapokban tapasztalt előrenyomulásában. Mivel ezt a mostani döntés sem akadályozhatja érdemben, így vélhetően politikai okai vannak az engedély megadásának, ha tényleg megtörténik. Egy ilyen ok lehet, hogy elgáncsolják a Trump-adminisztráció esetleges gyors kiegyezésre irányuló törekvéseit. Egy másik szempont pedig az lehet, hogy lelkesítsék az ukránokat a háború folytatására, miután a közelgő tárgyalások témája az ukrán közvéleményben is megjelent Donald Trump megválasztása után

- magyarázta el Kosztur András.

A XXI. Század Intézet vezető kutatója hangsúlyozta, hogy amennyiben a feszültség Donald Trump beiktatása előtt jelentősen fokozódik, az komoly akadályt jelenthet a tárgyalások elindításában. Ez azért van, mert ha az egyik fél eszkalációs lépéseket tesz, a másik félnek is reagálnia kell – legalábbis a retorika szintjén. Ennek következtében a konstruktív párbeszéd helyett könnyen a fenyegetőzések és a konfliktushelyzetek kerülhetnek a figyelem középpontjába.

Ráadásul a demokraták Trumpot is kellemetlen helyzetbe hozhatják az ilyen lépésekkel, az eszkaláció fokozódása esetén ugyanis az új elnök túlzott békülékenysége gyengeségként és meghátrálásként tűnhet fel, amit vélhetően elkerülne, ha viszont beszáll a felfokozott kommunikációs küzdelembe, akkor álláspontja összecsúszhat a korábbi adminisztrációéval, és szembemenne saját kampányígéreteivel. Így tehát a következő hónapokban a Trump-csapatnak is körültekintőnek kell lennie - részben ezzel is magyarázható valószínűleg, hogy konkrétumok még nem hangzottak el részükről a háború lezárásával kapcsolatban

- hívta fel a figyelmet Kosztur András.

Január 20-a után a republikánusok végre érvényesíthetik saját politikai elképzeléseiket, feltéve, hogy a helyzet nem romlik drámaian addigra. Lapunk kérdésére, hogy a Trump-adminisztráció képes lenne-e módosítani a Biden-adminisztráció döntéseit, a vezető kutató kifejtette, hogy az ATACMS rakéták alkalmazása, valamint más fegyverek esetében is, kulcsfontosságú szempont az engedélyezés mellett az utánpótlás kérdése is. Ukrajna jelenleg erősen függ a külső támogatástól, így ha a politikai akarat megvan, a mostani hozzájárulás akár vissza is vonható, még akkor is, ha Kijev ellenállna. Ukrajna rendelkezésére álló rakéták mennyisége ugyanis jelentősen korlátozott.

A Biden-adminisztráció döntésének hátteréről Bendarzsevszkij Antont, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóját is kérdeztük. A cikket itt olvashatja.