A régóta várt argentin kriptoszabályozási áttörés még mindig nem érkezett meg.
2023. december 10-től az Argentin Köztársaság végrehajtó hatalmát Javier Milei képviseli. A közgazdászból lett politikus, aki hűségesnek tartja magát anarcho-kapitalista elképzeléseihez, egy sor olyan intézkedést tervezett bevezetni, amelyek célja, hogy az állam méretét a lehető legkisebbre csökkentse. Ennek érdekében Milei létrehozta a Deregulációs és Államátalakítási Minisztériumot Federico Sturzenegger vezetésével, aki 2024. július 5-én vette át a feladatot.
A minisztérium fő feladata a közpénzek hatékonyabb elosztása és csökkentése, továbbá a Nemzeti Közigazgatás intézményeinek teljesítményének javítása, az irányítás reformálása és az állami folyamatok egyszerűsítése. De mikor várható, hogy a bitcoin és általában a kriptovaluták szabályozása enyhülni fog? Jelenleg például Argentínában a bankok számára továbbra is tilos digitális eszközökkel kereskedniük ügyfeleik részére. Ez a korlátozás már Alberto Fernández korábbi elnöksége alatt került bevezetésre.
A legutóbbi LABITCONF konferencián, amely Buenos Airesben zajlott, Alejandro Rothamel, a Ripio kriptotőzsde jogi vezetője osztotta meg gondolatait a jelenlegi helyzetről. Rothamel szerint a Milei-kormány néhány aspektusban figyelemre méltó megközelítést képvisel. Különösen dicsérendő, hogy a kormány számos intézkedése a deregulációra és a bürokrácia csökkentésére épít. Ugyanakkor a kriptoszektor szereplői már régóta várják a konkrét lépéseket a kriptovaluták szabályozásának terén. Argentínában eddig nem sok egyedi szabályozás létezett a kriptovalutákra vonatkozóan, viszont számos olyan általános szabályozás van, amely hátráltatja a szektor fejlődését. A Ripio tehát bizakodó Milei elnök irányítása alatt, de Rothamel továbbra is türelmetlenül várja a szükséges változásokat a jogi környezetben.
Rothamel meglátása szerint Dél-Amerikában Uruguay kiemelkedő példát szolgáltathat a kriptoszektor szabályozására. Az uruguayi megközelítés különlegessége, hogy a szabályozási folyamat irányítását közvetlenül a központi bankra bízták. Ezen kívül a helyi szabályozás nem egy átfogó, mindenre kiterjedő törvénycsomag, mint például a MiCA, hanem inkább célzottan, "sebészi" módon közelítettek a kérdéshez, csupán néhány lényeges szabály módosításával, vagy új előírások megalkotásával. Rothamel és más szakértők is hangsúlyozzák, hogy a teljes kriptoszektor egyidejű szabályozása kockázatos lehet, mivel ez a terület megfojtását, a felhasználókban való félelem keltését, valamint a hozzáférés nehezítését eredményezheti. Ezzel szemben Argentínában a Nemzeti Értékpapír Bizottság (CNV) egy fontos lépést tett a virtuális eszközszolgáltatók nyilvántartásának (PSAV) létrehozásával, amely a közvetítők szabályozásának kezdeteit jelenti.
A jogászok a jövőre nézve optimistán tekintenek, hiszen úgy vélik, hogy a szabályozás egyre inkább felszabadítja az iparágat, lehetővé téve az új szolgáltatások integrálását. Rothamel a konferencián egy érdekes kérdést kapott: hogyan egyeztethető össze a bitcoin célja, miszerint elválasztja a pénzt az államtól, azzal, hogy a bitcoin állami szabályozás alá kerül? A jogász szerint nincs alapvető konfliktus a kriptovaluták és az állam között, hiszen a bitcoin nem csupán egy digitális valuta, hanem egy eszköz a megtakarításra és az érték átvitelére is. A pénzügyi szabadság elérése a cél, és az állam akár támogathatja is ennek megvalósítását. Ez persze távol áll attól a maximalista nézettől, amely az állam teljes eltűnését képzeli el, de a jogász számára lényeges, hogy a bitcoint mindenki saját belátása szerint használhassa. Argentínában eddig nem tapasztaltak drámai változásokat, csupán apró lépések történtek, de a Milei-kormányzás egy évének tükrében a kriptoszektor számára a jövő még mindig kedvezőnek tűnik.
