Jourová, az egykori igazságügyi biztos, aggasztónak tartja a demokratikus normák jelentős romlását Európa-szerte.

Věra Jourová, az Európai Bizottság leköszönő alelnöke a Europe Conversation adásában elmondta, hogy megdöbbenti, ahogyan egyes uniós országok más országok illiberális törvényeit másolják.

A jogi diplomával rendelkező Jourová 2019-től 2024 novemberéig az uniós biztos szerepében tevékenykedett, ahol az értékek és az átláthatóság védelméért felelt.

Nem sokkal a mandátuma lejárta előtt azt mondta, hogy biztosi kinevezése alatt néhány tagállamban súlyosbodtak a jogállamisági problémák.

Az EU több ország ellen is jogsértési eljárást kezdeményezett a sajtószabadság, valamint az LMBT-közösségek jogainak korlátozása miatt, ami a Bizottság szerint sérti az uniós értékeket, valamint az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkét.

A 2. cikk a tagállamok jogi helyzetét és kötelezettségeit tárgyalja, hangsúlyozva az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletének fontosságát. Ezen elvek között kiemelt szerepet kap a kisebbségek jogainak védelme is, amely elengedhetetlen a társadalmi kohézió és az igazságosság megteremtéséhez.

"Elképesztő számomra, hogy ezek a jogszabályok milyen gyorsan terjednek" - nyilatkozta a korábbi biztos az Euronews Europe Conversation című adásában.

2021-ben a magyar kormány életbe léptette az úgynevezett "gyermekvédelmi törvényt", amelynek fő célja a gyermekek biztonságának megóvása a pedofíliától és egyéb potenciális veszélyektől. A jogszabály célja, hogy megerősítse a gyermekek védelmét és támogassa a szülők szerepét a nevelésben.

Az Európai Unió 2022-ben jogi lépéseket tett Magyarországgal szemben egy vitatott törvény miatt, és az ügyet az Európai Bíróság elé terjesztette. 2023 novemberében pedig tizenöt uniós tagállam csatlakozott az Európai Bizottság által indított perhez, amely a törvény következményeivel foglalkozik.

Jourová hangsúlyozza, hogy elengedhetetlen a párbeszéd kialakítása olyan országokkal, akik hasonló célkitűzésekkel rendelkeznek. Ez a lépés kulcsfontosságú az egész Európai Unióban, mivel az emberi jogokat érintő fenyegetések közös megoldást igényelnek.

Közben azonban Bulgária és potenciálisan Szlovákia is követi a példát, és betiltja vagy korlátozza az LMBT "propagandát" az iskolákban.

Az LMBT-jogok csorbulása Olaszországban és Romániában komoly aggodalmakat vet fel, hiszen ezek az alapvető emberi jogok alapkövei a társadalmi egyenlőségnek. Olaszországban emellett a médiaszabadság helyzete is aggasztó, ami tovább nehezíti a helyzetet. Az ilyen jelenségek nemcsak a közvetlen érintetteket sújtják, hanem a demokratikus értékek és a szólásszabadság védelmét is aláássák.

Jourová jelezte, hogy kapcsolatot teremtett azokkal az országokkal, amelyek az általa illiberálisnak tartott jogszabályok bevezetésével fenyegetnek. Ilyen például a magyarországi Szuverenitásvédelmi Hivatal, amely lehetőséget ad a kormánynak arra, hogy fellépjen olyan szervezetekkel szemben, mint a Transparency International, amely a korrupció elleni harc élharcosa. Szlovákiában is hasonló jogszabályok vannak érvényben, amelyek korlátozzák az újságírók jogait és függetlenségét.

"Amint észlelem, hogy a magyar törvények más tagállamokra is hatással vannak, azonnal párbeszédet kezdeményezek, és arra biztatom őket, hogy fontolják meg a törvények visszavonását vagy módosítását, hogy összhangban legyenek az uniós jogszabályokkal" - nyilatkozta.

A Nemzetközi Sajtóintézet szerint azonban a médiaszabadsággal foglalkozó csoportok egyre ellenségesebb helyzetet tapasztalnak Szlovákiában.

"A közszolgálati média nagyon fontos a demokratikus rendszerekben. Különösen a dezinformáció korában a közszolgálati médiának kell lennie annak a médiának, ahol az emberek megbízható, tényeken alapuló és ellenőrzött forrásból származó információkat, valamint bizonyítékokon alapuló igazságot találnak" - mondta Jourová.

"Ha a tényeken alapuló igazság kényelmetlen helyzetet teremt a politikai vezetők számára, akkor két lehetőség áll előttük: vagy csökkentik a költségvetést, vagy olyan személyeket választanak a vezetőségbe és az igazgatóságba, akik készséggel követik a politikai utasításokat" - fogalmazott a bizonytalan médiakörnyezet kihívásairól Európa különböző részein.

A volt biztos, aki tíz év uniós biztosi tevékenység után visszatért szülőhazájába, Csehországba, úgy véli, hogy a 2025 augusztusában hatályba lépő uniós médiaszabadságról szóló törvény kulcsfontosságú lesz a demokrácia védelme szempontjából.

Az Európai Bizottság véleménye szerint a médiaszabadságra vonatkozó törvény fontos rendelkezéseket tartalmaz a szerkesztői függetlenség és az újságírói források védelméről, beleértve a kémprogramok alkalmazásának korlátozását is. A törvény célja a közszolgálati média független és szabad működésének garantálása, amely elengedhetetlen a demokratikus társadalmak működéséhez.

"A médiaszabadságról szóló jogszabály kapcsán foglalkoztunk e fontos kérdésekkel, hiszen meggyőződésünk, hogy a közszolgálati média számára egy szilárdabb védelmi rendszer kialakítása elengedhetetlen" - nyilatkozta Jourová.