Beadja vajon a derekát Zelenszkij? Kiderülhet, milyen megállapodás születik Washingtonban.

Ukrajnának jelentős területekről kell de facto lemondania, és nem lehet a NATO tagja. Cserébe robusztus biztonsági garanciákat kap a Nyugattól, Putyin pedig tartósan leállítja gyilkos háborús gépezetét. Nagyjából ez az a deal, amit Trump felajánlhat hétfő este az ukrán elnöknek. Vannak arra utaló jelek, hogy Zelenszkij kénytelen-kelletlen hajlik az alkura.

Európai idő szerint hétfő este Donald Trump Washingtonban fogja fogadni Volodimir Zelenszkijt és több más európai ország vezetőjét. A találkozó célja, hogy megvitatják az ukrajnai tűzszünet vagy béke megvalósításának lehetséges feltételeit.

Az amerikai elnök - aki pénteken Alaszkában már egyeztetett ugyanerről Vlagyimir Putyinnal - először az ukrán elnököt fogadja majd, és csak ezt követően egyeztet a többi európai ország, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország, valamint az EU és a NATO vezetőjével.

A nyugati sajtó egységes véleménye szerint Trump várhatóan nyomást exerál Zelenszkijre, hogy vállaljon jelentős kompromisszumokat, és fogadja el azokat a feltételeket, amelyekről az orosz és az amerikai elnök valószínűleg múlt pénteken egyezett meg.

Az európai vezetők arra törekednek, hogy egyensúlyt teremtsenek, megakadályozva, hogy Zelenszkij Washington nyomására hátrányos megállapodásra kényszerüljön. Ezen felül, e lépésekkel kifejezik Ukrajna iránti szolidaritásukat és összetartásukat.

Trump kizárta, hogy Ukrajna csatlakozzon a NATO-hoz és visszaszerezze az Oroszország által 2014-ben annektált Krím-félszigetet.

"Ukrajna elnöke, Zelenszkij szinte azonnal befejezheti a háborút Oroszországgal, ha akarja, vagy harcolhat tovább", írta az amerikai elnök hétfőn közösségi oldalán, megemlítve ezt a két feltételt.

A New York Times hírei alapján Trump korábban európai politikai vezetőknek kifejtette, hogy a békemegállapodás megkötése akkor válna lehetővé, ha Ukrajna vezetése teljes mértékben lemondana a kelet-ukrajnai Donbász térségről, amelyet az orosz hadsereg eddig nem tudott maradéktalanul megszerezni.

Az ásványi erőforrásokban bővelkedő Donbász régió, amely jelentős orosz kisebbséggel bír, magában foglalja a Donyecki és a Luhanszki megyét. Míg a Luhanszki terület szinte teljes mértékben az orosz hadsereg irányítása alá került, a Donyecki területen még mindig számos jelentős város maradt ukrán kézben.

A The Guardian hírei alapján Putyin hajlandó lenne a Donbász egészének átadására, cserébe pedig a frontvonalakat délebbre, a Herszoni és a Zaporizzsjai régiók irányába fagyasztaná be, ahol az orosz haderő jelentős területeket ellenőriz.

Steve Witkoff, Trump különmegbízottja szerint - aki szintén ott volt Alaszkában - Putyin beleegyezett abba is, hogy az Egyesült Államok és Európa masszív biztonsági garanciákat adjon Ukrajnának egy potenciális békeegyezmény keretében.

A részletek még kidolgozás alatt állnak, de Witkoff megfogalmazása szerint a javasolt biztonsági garanciák Kijev számára gyakorlatilag "a NATO 5-ös cikkelyéhez hasonló nyelvezetet" tükröznek. Ez a cikkely azt mondja ki, hogy ha egy tagállamot katonai agresszió ér, akkor a szövetség többi tagja azonnali támogatást nyújt. Ennek fényében, anélkül, hogy Ukrajna hivatalosan NATO-tag lenne, a javasolt intézkedések mégis biztosítanák az ország védelmét.

Az ukrán elnök hétfő hajnalban, miután megérkezett Washingtonba, posztolt közösségi oldalán, ahol kifejezte, hogy mindannyian sürgetik a háború mielőbbi és biztos lezárását. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a béke eléréséhez szükséges, hogy az tartós és megbízható alapokra épüljön, különös figyelmet fordítva a biztonsági garanciákra.

Délutáni bejegyzésében hangsúlyozta, hogy mindannyian "méltóságteljes békét és valódi biztonságot" kívánunk magunknak. Ugyanakkor határozottan elítélte az éjszakai orosz rakétatámadásokat, amelyek következtében körülbelül tíz ember, köztük gyermekek is életüket vesztették. A támadásokat "demonstratív és cinikus" akcióknak nevezte, amelyek célja a nyomásgyakorlás volt, és amelyek időzítése nem véletlen, hiszen közvetlenül a hétfői találkozó előtt történt. Kijev éppen ezeknek a provokációknak a megfékezésére törekszik, és ezért elengedhetetlenek a megbízható biztonsági garanciák – tette hozzá.

A lényegi kérdés – ahogy azt mi is megfogalmazzuk – az, hogy Zelenszkij hajlandó-e elfogadni azt a forgatókönyvet, amely már régóta kering a diplomáciai körökben. Ennek lényege, hogy jogilag nem mond le a területekről, ám valójában beleegyezne abba, hogy jelentős ukrán földrajzi egységek határozatlan időre "orosz felügyelet" alá kerüljenek.

Vasárnap ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy nyitott a területi változásokkal kapcsolatos tárgyalásokra az orosz inváziót lezáró békeszerződés keretein belül. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem kész lemondani azokról a területekről, amelyeket az orosz haderő nem hódított meg.

Zelenszkij legutóbbi két bejegyzésében már nem hivatkozott "az igazságos béke" kifejezésre, ami arra enged következtetni, hogy esetleg nyitott lehet egy ilyen vagy ahhoz hasonló forgatókönyv elfogadására.

A BBC elemzése alapján az ukrán elnök elsődleges célja a tűzszünet elérése, hiszen az ukrán települések folyamatos éjszakai támadásoknak vannak kitéve.

Oroszország és az Egyesült Államok ugyanakkor tartós békét szeretne elérni, a már említett feltételekkel.

A háború már három és fél éve tart, és a brit adófigyelő szerint ez világosan megmutatta, hogy a jelentős nyugati támogatás ellenére Ukrajnának nem áll rendelkezésére elegendő katonai erő a győzelem eléréséhez. Valószínű, hogy a jövőben "nagyon kellemetlen megállapodásokat" kényszerítenek majd rá.