A kormány végre reagált a differenciált nyugdíjemelés kérdésére.
Nem kap támogatást. Fónagy János véleménye szerint az egységes mértékű emelés garantálja a rendszer igazságos működését.
Az Orbán-kormány nem támogatja a differenciált nyugdíjemelést - ezt Fónagy János, a nemzetgazdasági miniszter helyettese mondta ki egy kérdésre válaszolva. Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció képviselője arról érdeklődött, hogy a kormány tervez-e emelést legalább a legalacsonyabb nyugdíjak esetében. Az ellenzéki politikus szerint a jelenlegi szabályozás miatt körülbelül 500 ezer nyugdíjas él a KSH által megállapított szegénységi küszöb alatt.
A szövegben hangsúlyozta, hogy az idősek tisztelete alapvető fontosságú, és a kormány hűen teljesíti a 2010-ben tett ígéreteit. A nyugdíjak vásárlóértékének megőrzése érdekében folyamatosan dolgozik, és biztosítja a 13. havi nyugdíj kifizetését is. Kiemelte, hogy "a törvény világosan rögzíti, hogy a nyugdíjak értékét meg kell tartani." E véleménye szerint az inflációkövető nyugdíjemelés garantálja ezt a célt, amely révén a nyugdíjak összege 2010 óta több mint megduplázódott, míg vásárlóerejük 25%-kal növekedett.
A miniszterhelyettes felhívta a figyelmet arra, hogy a DK képviselője számára fontos tudni, hogy 2005 és 2010 között a nyugdíjak vásárlóereje 10 százalékkal csökkent. Kiemelte, hogy a nyugdíj a biztosítási rendszer keretein belül működik, és a járulékfizetések alapján alakul, így a keresetekhez van kötve. Megjegyezte, hogy ha a kormány különböző nyugdíjas csoportok számára jelentős mértékű emelést biztosítana, az jövedelem-átcsoportosításhoz vezetne, ami ellentétes lenne a biztosítási elv alapjaival.
Szerinte az egységes mértékű emelés kulcsfontosságú a rendszer igazságosságának megőrzésében, mivel ez garantálja a korábban meghatározott nyugdíjarányok fenntartását. Úgy véli, hogy a differenciált emelés következményeként azok, akik hosszabb ideig és nagyobb összegű járulékokat fizettek, kevesebb ellátásban részesülnének, míg a kevesebb munkát végzők, vagy azok, akik soha nem dolgoztak, aránytalanul magasabb nyugdíjban részesülnének. "Ez nem csupán igazságtalan, hanem a közteherviselés szempontjából is demotiváló hatású lenne, ami hosszú távon a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát is komolyan veszélyeztetheti" - fejtette ki véleményét.
A miniszterhelyettes véleménye szerint a rendszerben a szolidaritás elve is érvényesül. Azok, akik alacsony nyugdíjat kaptak, méltányossági alapon kérhetnek nyugdíjemelést vagy egyszeri segélyt. Érdemes megjegyezni, hogy az ilyen segélyek engedélyezési összege 2010 óta majdnem megduplázódott.
Idén januárban a nyugdíjak 3,2 százalékkal emelkedtek, ami pontosan megfelel az előrejelzett inflációs rátának.
Farkas András nyugdíjszakértő szerint a legnagyobb veszély 2025-ben a relatív elszegényedés lesz, de egyre több nyugdíjast fenyeget az abszolút elszegényedés is. Kiemelte: "A szegénységi küszöböt el nem érő nyugdíjat kap minden harmadik, a mélyszegénységi küszöbnél is kisebb nyugdíjat kap minden hatodik magyar nyugdíjas a KSH elérhető legfrissebb adatai szerint."
