Megérkezett a döntés az osztrák szaporító ügyével kapcsolatban.

Szerdán fontos döntés született egy osztrák nő ügyében, akit évek óta tartó, rendszeres állatkínzással vádoltak. A Sárvári Járásbíróság úgy határozott, hogy a B. M. monogrammal jelölt vádlottat végrehajtandó szabadságvesztésre, valamint véglegesen eltiltja az állattartói és állatkereskedői tevékenységtől. A döntést Ovádi Péter, az állatvédelemért felelős kormánybiztos is megerősítette közösségi platformján.

A vádirat alapján az osztrák állampolgár, aki Vas és Győr-Moson-Sopron vármegyében ingatlanokat birtokol, több száz állatot tartott embertelen körülmények között. Csöngén három különböző helyszínen összesen 125 ausztrál juhászkutyát, Kőszegpatyon 56 kutyát, míg a Csapodon lévő telepen további 60 ebet, valamint számos más házi- és haszonállatot, például lovakat, juhokat és baromfikat, kizárólag anyagi haszon céljából, tenyésztési célra tartott. Az ügyben állatkínzás vádjával ítélet született a csöngei szaporítótelep üzemeltető nője ellen.

A nő már az előkészítő ülésen lemondott a tárgyalási jogáról, ezzel beismerve bűnösségét, amelynek következtében az ítélet azonnal a napvilágra került. Az állatkínzás vádja megalapozottnak bizonyult, és a bíróság világos üzenetet fogalmazott meg: az állatokkal való visszaélés nem maradhat következmények nélkül.

A sárvári bíróság előtt reggelente állatvédők gyűltek össze, hogy kifejezzék szolidaritásukat az állatokért. A demonstráción részt vevő csoportok között volt a PUMI Veszprémi Állatvédelmi Kompetencia Központ is, akik több megmentett kutyát hoztak magukkal, hogy felhívják a figyelmet a fontos ügyre. A tiltakozás célja egyértelmű volt: hangsúlyozni a társadalmi elvárást, miszerint az állatkínzóknak nem szabad büntetlenül maradniuk.

Állatkínzás ügyében ítéletet hirdettek a csöngei szaporítótelep üzemeltető nője ellen.

A közvéleményt hetek óta foglalkoztató ügy egyik központi eleme, hogy a bíróság nem csupán végrehajtandó szabadságvesztésre, hanem véglegesen eltiltotta az osztrák szaporítót minden állattartással és állatkereskedelemmel kapcsolatos tevékenységtől. Ez jelentős előrelépést jelent az állatvédelem hazai gyakorlatában, és precedens értékű lehet a jövőbeli hasonló esetekben is. Az ítélet értelmében a szaporítót két év börtönbüntetésre ítélték, amelyből egy év után feltételes szabadlábra helyezhető. Az ítélet alapján figyelembe veszik az átadási fogvatartásban, az őrizetben és a letartóztatásban eltöltött időt is, emellett a bíróság hét és félmillió forint pénzbírságot is kiszabott a nőre. Az ítélet jogerős, amit a vaol.hu is megerősített.

A megmentett állatok közül sokan már biztonságban élnek, szerető kezek között. Az ügy azonban arra figyelmeztet bennünket, hogy az állatok védelme nem csupán egy időszakos kampány, hanem folyamatosan ránk háruló felelősség – ez mindannyiunk közös feladata. Ovádi Péter kormánybiztos említette, hogy a Közös Ügyünk az Állatvédelem Alapítvány több mint 18 millió forinttal járult hozzá a mentésben részt vevő szervezetek költségeihez, ezzel is támogatva az állatok biztonságosabb jövőjét.